Az Est, 1921. április (12. évfolyam, 69-93. szám)

1921-04-22 / 86. szám

Budapest, 1921 * Potirok * április 22. Előfizetési áraki Egy hónapra _ 40.— korona Kegyedéora — *20.— korona Péléora *20.— korona Egér» tor»-,«­.440.- korona KaifStaen a fenti Árak kétszerese Egyes szám ára 2 korona Politikai napilap FELELŐS SZERKESZTŐ: MIKLÓS JÁNDOR Szerkesztőség: Olt. kerü­let,Erzsébet.körút­. Kiadóhivatal: VI­., Erzsébet*köFutUi‘~20oam Fiátsvrd­ a dók tantálak: VVilmos csossántU 1­ 4. és 11­., V&ch­u,tca 12. Wieni JRoklmerkt 7. Különb hálózatot játszanak a s­áros váci­ utcai prnotájábaiumint a vidám Mú­­zsák fölszeítelt hajlékaiban ! A­m­i a­­tegnapi közgyűlésen gegbensfánt, az méltó volna egy Anstaphanes halhatatlan tol­lára. A demokraták szónokát letorkolták, nem azért, mert túlságosan radikális elveket hangoztatott, nem azért, mert mások vallásos vagy erkölcsi érzékenységét bántotta, nem azért, mert — hogy a termi­nológiából valahogy ki ne es­sünk — destruktív politikát csinált. Mindez esze ágában sem volt a városi ellenzék szó­nokának­; Ellenkezőleg , a vá­rosi ellenzék szónoka a mai tár­sadalmi rend alapját védel­mezte, a sziklát, amelyen minden intézményünk épült: a tulajdon szentégét. A konzervatívok­nál is konzervatívabban kelt ki a magántulajdon kisajátí­tása ellen ; hevesen támadta a tulajdon kisajátításának esz­méjét s az eszme gyakorlati ki­vitelét. Ezzel a bolsevizmus el­szánt és kíméletlen ellenségé­nek vallotta magát és pártját, flin­tt a­hogy köztudomás szerint pártját és pártvezérét a vörö­sök üldözték is és halálra keres­ték. Vallomásáért az elnök meg­vonta tőle a szót. Az energikus elnököt hívei megtapsolták. _ A többség lelkes és népes tá­borában a tegnapi vita során feltűnt hangos viselkedésével egy városatya. Mikor már egé­szen elviselhetetlenné lett ágá­­lása, a szembenü­lők egyike megkérdezte: ki volt vörös katona ? Mire a meginterpellált kivallotta, hogy bizony ő szol­gált a vörösöknél. Nem a maga jószántából :­­a „destruktív“ sajtó kény­szerít­ette rá. De ezért a kiszolgált vörös élvezi az ura­lomra jutottak hatalmának ré­szességét, a bolsevisták üldö­zöttje pedig elnöki parancsra kénytelen elállni a szótól. Hát ez a legfarsangibb bohózat a világon, de kitűnő korkép és még kiválóbb kórkép. Egy­­szerre lehet rajta nevetni is, sírni is. A főváros polgárainak azonban ilyen jelenetekre nincs szükségük­ ; se botrányokból, se viharokból nem fog. Budapest népe megélni. Több komolysá­got, több lelkiismeretességet végre a meddő’ izgalmak után ! M " Nagytakarítás a költségvetésben Eltörölt minisztériumok, hivatalok, intézmények Az Est tufissilójától­­ Hegedűs Lóránt pénzügyminisz­ter program­jáinak egyik sarkala­tos tétele az állami kiadások nagy­­arányra" cs­ökkentése és minden fö­lösleges"hivatal és intézmény el­törlése­ A pénzügyi bizottság nagy megértéssel honorálja a pénzügy­­miniszter törekvését és nem értilt el egyetlen ülés sem, a­melyen a miniszter, hozzájárulásával ne tö­rölne a költségvetésből egy-egy olyan tételt, a­mely Nagy-Magyar­­ország fénykorában indokolt lehe­tett, azonban Csonka-Magyaror­­szág nyomorában többé fenn nem tartható. Eddig törölte a bizottság a mi­nisztériumok közül a koreái mi­nisztériumot és a kisgazda minisz­tériumot teljesen és a nemzeti ki­sebbségek minisztériumáról azt határozta, hogy politikai szem­pontból a miniszteri tárcát fen­­tartja, azonban a hivatal egy más minisztériumban fog működni és a létszám úgyszólván a minimum­ra csökkentendő. Törölte a bizottság a közhivata­lok közül a fiumei kormányzóságot és a főudvarnagyi bíróságot. A fiu­mei kormányzóság törlésével­­­újabb intézkedések szüksége nem forog fenn, ellenben az udvarnagyi bíróság törlése következtében az igazságügyi hatóság fog intézked­ni, hogy a bíróság jelenleg még meglévő, bár igen csekély ügyköre valamely más felsőbb bíróság ha­táskörébe utaltassák. Az udvarna­gyi bíróság létszámába tartozó bí­rák és hivatali személyek is ehet a kiszemelendő bírósághoz fognak be­osztatni. Határozott a bizottság az udvar­tartás köréből megmaradt néhány intézmény sora felett is. A test­­őrségek közül teljesen eltörli a bécsi nemes testőrséget. Ebből a­­testőrségből csak két testőr marad Bécsben a palota őrzésére, az itteni testőrségeket pedig összevonják, a létszámot lényegesen csökkentik és a megmaradó szervezet nem mint testőrség, hanem mint palota­őrség fog körülbelül felére redu­kált költséggel működni. Ez­zel kapcsolatban redukálták a gödöl­lői kastély fentartásával kapcsola­tos kiadásokat is. A kormányzó hozzájárulásával, illetve óhajéra lényeges csök­kentés történt a kormányfólá a költségvetésben is és a kormányzó kabinetirodájának előterjesztésére az autók és kocsik létszámát a fe­lére csökkentették, mert maga a kormányzó akar az összes hatósá­gok számára példát statuálni, mi­ként kell az állami költségeket csökkenteni. Töröltek több olyan tételt is, a­­­melynek eddig állami szubvenció vagy más hozzájárulás jellege­ volt. Ezeknek a redukcióknak az­ összege egymagában több mint 113 millió korona. A leglényegesebb meg­takar­ítás­t a katonai alakulatok körül akar­,­ják elérni, a­mi a honvédelmi tárca költségvetésének tárgyalásánál fojj megtörténni. Ha az összes tervezett redukciók megtörténnek és a bizottság, a­mi iránt nem is lehet kétség, elfogad­­ja Hegedűs Lóránt előterjesztéseit, akkor Csonka-Magyarország álla­­mi kiadásainak összege még fél­­akkora sem lesz, mint a­mennyi. Ausztria államháztartásának je­­lenlegi deficitje. Xll. évfolyam * A német ellenjavaslatokat a Vatikán juttatta el Washingtonb­a Amerika válaszát mára várják a németek Berlin, április 27 .(és Est rendes tudósítójától)­­ A német etle­njav­ash*, o­k. a met l.neket a Vatikán közimű­tésévaljk, birodalmi kormány alanult péme­,­ken juttatott el Washngtonba, a­­­ következő három alaptételen ül­nek föl: : 1. Németország m­egírni azt a végleges összeget, a­mennet a szövetségeseknek üzetni fog. 2. " Késs magára vállalni az entente és a társult államok amerikai háborús adósságait s megkezdi azok után a kamat­fizetést. Nemzetközi választott bíró­ság döntsön abban a kérdésben, hogy a május elsejéig esedékes 20 milliárd aranymárkából az eddig teljesített fizetésekkel és szállítmányokkal mennyit tör­lesztett a német birodalom. Az újj­a­javaslatok létrejöttének előzményeihez tartozik, hogy Si­mons birodalmi külügyminiszter Bernben svájci politikusokkal érintkezésbe lépett és ezeken a tár­gyalásokon az a felfogás alakult ki, hogy Németország a maga jól­­felfogott érdekében jár el, ha az entente erőszakos rendszabályait új javaslatokkal előzi meg. Nejd igaz, hogy a svájci szövetségi kor­mány vállalkozott a közvetítésre , ajánlkozott volna, hogy­ a német ellenjavaslatokat eljuttatja az en­tente kormányaihoz, de az se felel meg az igazságnak, hogy a­ cseh­szlovák kormány akarta átvenni ezt a szerepet, mert a német biro­dalmi kormány megkérte rá. Az igazság az, hogy más részről, sőt több oldalról tettek Berlinben ajánlatot a közvetítésre abban­­ a formában, hogy a német ellenja­vaslatokat előbb az Egyesült­ Álla­mok kormánya elé terjesztik és ha Amerika azokat helyesli, a szövet­­ségesek elé juttatják. A dolgok természetében fekszik ugyanis, különösen mivel első­sor­ban Amerikán áll, hogy beleegye­zik-e az entente háborús adóssá­gainak átruházásába, hogy minde­nekelőtt Washington véleményét kell kikérni. Tegnap estig nem jött meg a válasz s így történt, hogy el kellett, halasztani a parla­ment külügyi bizottságának tegnap délutánra kitűzött, ülését, a­melyeit Simons külügyminiszter tájékoz­tatni­­kívánta a bizottságot, a kül­politikai helyzetről és az ellen­ja­vaslatok sorsáról. A Wilhelm­­strassén óráról-órára várják Wa­­­shingtonból a választ­­L Jiz angol alsóház második olvasásban elfogadta a magyar békét Jr francia kandara ma tárgyalja a ratifikáló javaslatot. Mondán, ápaffis 271 JiReuter-i elnökség Az alsóház­­ második olva­­sásában egy fcan­gillag elfo­gadta a magyar békeszer­ződés ratifikálásának tör­vényjavaslatát. Ezt az egy­hangú elfogadást némi vita és bírálgatás előzte meg ugyan, de Hannsworth külügyi államtit­kár kijelentette, hogy a szerződést nem a boszu szelleme hozta létre. Magyarországnak minden­képpen fényes jövője vajl. Pária, április 71 (Havas-i ügynökség) A kamara ma tárgyalja * Magyarországgal 1939 jun^ 4-én megkül.a’ft trianoni hé-i beszerződé® ratifikárióss tax van^la va g 1 a-i j.4

Next