Az Est, 1921. április (12. évfolyam, 69-93. szám)

1921-04-22 / 86. szám

2. oldal A magyar jegy­intézet átveszi az Osztrák-Magyar Bank üzleteit és budapesti palotáját •A pénzügyminisztérium bécsi tárgyalásai Bécsiáprilis 20 ' "" (Az Est bécsi szerkesztőségétől) A nemzetgyűlés egyik nőnapi ülé­­sén a pénzügyminiszter kijelentet h­ogy az önálló jegybankot a SiQ^MfÁsz- Magyar Bank szabadság­ téri palotájá­ban fogják felállítani, de az épületet nem veheti meg, mert­ a bank 30 millió koronát kér érte. Bécsben most dr. Márton Rezső pénzügyminiszteri osztálytanácsos folytat tárgyaláso­kat dr. Spitzmüller Sándorral, az Osztrák-Magyar Bank kormányzójá­val s a bank likvidátoraival az önálló jegybank ügyében. Mint­ értesülünk, ezek a tárgyalá­sok három irányban folynak : az új magyar jegyintézet át akarja venni az Osztrák Magyar Bank budapesti fiókjának a) üzletei egy részét (lom­bard, váltó stb.), h)­­személyzetét, e) épületét. A tárgyalások eddig, bár kedvezően folynak, semmiféle eredménynyel nem jártak s csak azt lehet remélni, hogy e hét végére a két­ álláspont annyira közeledik egy­m­ttához, hogy dr. Márffy jelentés­ei céljából Budapestre utazhatik. Érdekes, hogy a bank vezetősége, a­mely a szabadság-téri palota építési költségeinek m­ai aranyértékét vette alapul, midőn a magyar kormánynak a banképület árát megszabta, He­gedűs Lóránt pénzügyminiszter mi­napi kijelentésétől megszeppent s ma már egyáltalában nem ragaszkodik .A 30 milliós vételárhoz; a miniszternek viszont az a felfogása, hogy a folyton felfelé emelkedő magyar koronával ezidőszerint egyáltalán nem óhajtja megvenni a bankpalotát, melyet nem akar lekötni ma, midőn a korona 2,10 kurzuson áll Zürichben s melyet esetleg holnapután fizetne ki, midőn a korona eléri a hármas árfolyamot is . ... A palota bérletének terve tehát megmarad s nem lesz akadály a személyzet átvételénél sem ;­ ha a jövő héten meg tudnak egyezni az Osztrák-Magyar Bank budapesti üzle­teinek átvétele dolgában, akkor az önálló magyar jegybank felállításá­nak mi sem áll többé útjában. A cseh­szlovák­­ Követség vezetője a magyar-cseh ügyekről Lefbance Követség! tanácsos nyilat­kozata. Masaryk János egyelőre nem lesz budapest Követ. Ifat városban új Konzulátusokat újíu­tenak fel — Az akt tudósítójától — Az utóbbi hetek sfü­l- és belpoli­tikai eseményei »vetkőztében a brucki tárgyamsors folytatását el­halasztották.­­*W­erestük a cseh­szlovák köztársaság itteni képvi­selőjét, Lejkanec követ­ségi taná­csost, a­ki a hozzá intézett kérdé­sekre a következőket felelte : — Hogy kormányom Budapes­ten követséget szándékozik felállí­tani, az egészen bizonyos, sőt re­mélem, hogy ez a szándék rövide­sen megvalósul. A­mi Masaryk Jánosnak budapesti követté váló kinevezését illeti, arról olvastam úgy cseh, mint magyar lapokban, a brucki tárgyalásokkal kapcso­latosan, de ennek a hírnek egye­lőre nincs komoly alapja, mert ő legközelebb Capri szigetére utazik, elkíséri oda édesatyját, a köztár­sasági elnököt, a­kinek orvosai hosszabb üdülést rendeltek.­­ A brucki tárgyalások során tényleg létrejött olyan megegye­zés, hogy a prágai magyar és a budapesti cseh-szlovák delegáció­kat követségekké alakít­ják át, de ismétlem — ez az ügy ma még függőben van. — Van-e kilátás arra, hogy a félbenmaradt brucki tárgyaláso­kat rövidesen folytat­ják ? — kér­deztük ezután. — A halasztás egyedül Károly exkirály magyarországi tartózko­dásának tudható be, — felelte a kö­­vetségi tanácsos. — Ez az esemény igen nagy port vert fel, felkavar­ta a politikai helyzetet, idő kell, a­dáig a nyugalom ismét helyre­áll. Hogy a tárgyalások mikor kezdődnek meg újra, ezt ma ép­pen ezért nem tudom megmonda­ni. Négy bizottság fog tárgyalni: kettőt Prágában, kettő Budapes­ten. Sorra kerülnek a béke ratifi­kálásából folyó összes kérdések. Budapesten fog tárgyalni a keres­kedelmi és közlekedésügyi, Prá­gában a pénzügyi és jogügyi bi­zottság. — A megtrlek­ultak már a bizottsá­­­gok — A­mint hallottam, magyar részről a bizottságok tagjait már kinevezték. Valószínű, hogy ez a kinevezés már cseh részről is meg­történt. — Várható-e javulás a két ország közötti közlekedési viszonyok te­rén ! — A vasúti csatlakozás, vasúti tarifa és hajóközlekedésre vonat­kozó egyeztető tárgyalások az il­lető bizottság keretébe fognak tar­tozni. Úgy tudom, máris eldöntöt­ték, hogy június elsejétől Prága— Pozsony—Budapest között közvet­len gyorsvonat fog közlekedni. Valószínűleg ugyanakkor léptetik életbe úgy Cseh-Szlovákiában, mint Magyarországon a huszon­négy órás időszámítást is. — Milyen könnyítések várhatók az útlevél, vízum és határátlépés terén ? — Ez a jogügyi bizottság hatás­körébe tartozó adminisztratív kér­dés. Azok a nehézségek, a­melyek jelenleg tagadhatlanul megvannak, addig nem eliminálhatók, m­íg az államnak fontos érdeke, h­ogy az idegenforga­mat ellenőrizze, m­zért ! Mert a politikai hatóságok csak így képesek­, az aggályos ele­mek beösönlését meggátolni. A normális állapot, a­mikor útlevél nélkül lehet majd ide-oda utazni egyik államból a másikba, talán két-három év múlva fog bekövet­kezni. Akkor, ha mindenfajta pro­paganda megszűnik és mindkét kormány teljes belső konszoli­­dáltságra támaszkodhat­ik. — Mi igaz abból a­ hitből hogy a két ország több városában konzu­látusok felállítását tervezik ? — kérdeztük ezután. ■ — Ez tény. Remélem, hogy leg­közelebb meg is valósul. Valószí­nű­ hogy Szegeden, Győrött, és Mis­kolcon csehszlovák, Kassán, Po­zsonyban és Brünnben pedig ma­gyar konzulátust fognak felállí­tani. A két állam viszonyának szo­rosabbá tétele mellett ennek nagy jelentősége lesz az útlevél-kérdés­ben is. Nem kell majd minden vi­déki város lakójának hetekig vá­rakoznia, míg útlevél-vízuma Prá­gából, illetőleg Budapestről meg­érkezik, mert az említett városok­ban az új konzulátusok az útleve­leket saját hatáskörükben fogják láttamozni. Persze ma még ez is az elkövet­kező tárgyalások eredményétől függ. Sz. A. Lukachich tábornok a politikai és felekezeti civódások ellen A tekintélytisztelet visszaállí­tását követeli a Nyukosz — Az Est tudósítójától . A Nyukosz országos nagyválaszt­mánya tagnap dalután négy órakor tartotta alakulása, óta első országos gyűlését a tiszti kaszálóban. A gyűlésen megjelent dózsai­ főher­ceg családjára i­s ott vozlr Bernolák Nándor ném­ el­eti miniszter is. A szövetség vezetőséga b Beszámolt az első év munkájáró­l az elnöklő Lu­ke eh id­­en a járnom ok feltügést keltő beszédtében a következőket mondta : . — A múlt évben gazdasági téren nem tudtuk elérni azokat az ered­ményeket, a­melyeket szerettünk volna. Ennek az oka a szövetség szervezetének túlságos centralizá­lása volt. Ezen segítettünk és re­mélhetőleg a következő évben va­lamennyi kitűzött gazdasági cé­lunkat elérhetjük. Büszkék va­gyunk arra, hogy ma, a­mikor ösz­­szefogás és békülés helyett minden téren széthúzást látunk, akkor mi a napi kérdésektől, a politikai­ és fe­lekezeti clvódástól távol, bajtársi összetartással s egységgel építünk egy hatalmas pillért a társadalmi rend felépítésére. Minden törekvé­sünk odairányul, hogy a tekinté­lyek régi tiszteletét visszaállíthas­suk. Mert­ csak ez segíthet ki mos­tani helyzetünkből. A gyűlés után munkatársunk fel­kereste Lukachich tábornokot, aki külön is hangsúlyozta, hogy a Nyukosz csak anyagi célokat tű­zött ki maga elé s gondosan kerül minden politikai kérdést. Ő mint elnök szigorúan elutasít minden olyan kísérletet, a­mely arra irá­nyul, hogy a politikai és felekezeti kérdéseket az egyesület életébe be­­vigyék. vok jártak és ezek közül tizenötöt letartóztattak. Ezt a kijelentést a tárgyalások folyamán az illetékes­tényezők vissza is vonták. Egy he­lyen történt meg, hogy a rendőr­ség a sztrájkol­ókat vissza akarta kísérni munkahelyükre, ebben az ügyben a­ belügyminiszter vizsgá­latot­ indított. Érdeklődtünk a köztisztasági hivatalnál is, a­hol azt a felvilágo­sítást kaptuk, hogy a részleges sztrájk semmiféle zavart nem oko­zott az utcák tisztántartása körül. A mellékutcák talán egy kicsit piszkosabbak voltak, azonban a főútvonalakat, épp úgy tisztán tudták tartani, mint addig és nem­ okozott, volna zavart az sem, ha­ tovább tart a sztrájk. Hiszen már úgyis elszokott a város népe a régi­ tisztaságtól. A 850 köztisztasági munkás közül körülbelül 600 sztrájkolt. A rendőrség nem tar­tóztatott le senkit, mindössze né­hány elővezetés történt azok közül, a­kik a­ dolgozókat meg akarták zavarni, de Andreika tanácsos utasítására­ ezeket is azonnal szabadlábra helyezték. A főváros teljesítette a kereszténysszocialista munkások követeléseit Az Est Midos­t­­ójától . A városi kisüzemek keresztény­­szociália­­­unkásainak részleges sztrájkja isnap délben befejező­dött. É­rműödt­ünk a keresztény­­szocialista szakszervezet­­vezetősé­génél, a­hol a sztrájk vezetőitől a következő felvilágosítást kaptuk : — A sztrájkot a keresztény szo­cialista városi alk­almazottak or­szágos szövetsége rendezte, vezetői voltak Krizs Árpád káplán, a szö­vetség elnöke és Kelemen Géza titkár. Az egyezkedési tárgyalások­nál nagy szerepe volt Szabó Jó­zsef nemzetgyűlési képviselőnek. A sztrájk a keresztényszocialista munkások megelégedésével fejező­dött be, mert valamennyi követelé­süket teljesítették. Tegnap délelőtt egy bizottság ült össze, a­melynek tanácskozásán résztvettek a keresz­tény községi párt képviselői és va­lamennyi tanácsnok. A bizottság elismerte a munkások követelésé­nek jogosultságát és mivel a bi­zottság döntésének úgy a tanács, mint a sztrájkolók előre alávetet­ték magukat, tegnap délután min­denütt­ megkezdődött a munka. A munkások követelése húszszázalé­kos béremelés volt. Ha nem sike­rült volna tegnap megoldani a kér­dést, akkor, valamennyi közüzem keresztényszocialista munkásai a sztrájkolókhoz csatlakoztak volna. Most már, természetesen erről sem lesz szó. A sztrájkolók számát, a sztrájk vezetői kissé fantasztikusan 9—10 ezerre teszik. A sztrájk alatt meg­jelent fruznik al­polgármesternél a szociáldemokraták háromtagú kül­döttsége, a­kik írásbeli ajánlatot tettek, hogy munkanélküli munká­sokkal pótol­ják a sztrájkoló ke­­res­zténys­­zocialistákat. Megcáfolták előttünk azt a hírt, hogy a Rákóczi-utolt sztrájkoló munkások késekkel támadták meg a rendőri fedezet alatt dolgozni akarókat. Nem igaz az sem, hogy a munkások közüit izgató agitátus Péntek, 1921. április 22. ­ A l­isza-bűnügy tárgyalásb­a­n tel­jes is részletes tudósítást csak és a MAGYARORSZÁG közöl AZ EST tudósításának­ mindig közveletlen folytatása a MAGYARORSZÁG tudósítása Gumi- és impregnált síölssirolt Hollandiai gyártmány, di­vatos színekben, és fagonok­­ban. Rapidnek, Sdurnbüt­­rek (két oldalt hordható) női és férfi, divatmellémjék, Kálmán és Mátrai, p.,i­midit, reggeli kabátok, Budapest, V., b­er., Ér- öltönyök és fiálókim­lösök. zsébet-tér 16.félemelet. Csak viszonteladóknak ! Várossy Gyula plébános, vj. országgyűlési képviselő könyve Hazaáruló vagyok-e mert a hazafias zsidókat védtem ? címen jelent meg. A könyv a szer­­zőnél Szegeden, Vidra- utca 6. sz. a. rendelhető meg. Ára bérmentes küldéssel 200 korona. IV Friss lámpázott tojás »V Nagyobb megrendelések tazhoa •­r­szisztam­ait. Wilhaim József fiai, VII. ker., Murányi-utca 22. Telefon..................... József 21-16. Áru kihordásához szekrényes kocsi megvételre kerestetik. Herczeg Géza,Bálvány-K.IS a nagybecsű közönséget, hogy Ep­stein St. utóid /Párisi-utcai szabócégnek férfi- és fiú­­ruhaosztályáról, melynek több évig főszabásza voltam, kiléptem és önállósitottam magam. Készítek legjutá­­nyosab­b árban minden e szakmába vágó munkát, legdivatosabb kivitelben. Kívánatra házhoz megyek. Schwartz Ignác: Rákóczi­ út 64., III. em. 32. Kettőszobás lakást 1AA fonal vagy bútor nélkül, sörgőee,i­keresek. Aján­latok »Az Es*c kiadójába »kiutal pár dóc jeligére. Elvágjál jgfk dagaháruk scállitását­ Juffilsafárviáca és (Trdd­y és Ó-Rominia) rendszeres gyűjtőforgalom Ulmann és Seligmann nemzetközi szállítmányozók , Budapest, V., József-tér I. szám. Alapittatott 1885 Fiókok: Szeged, Debrecen Miskolc és Nagykanizsai üzletberendezés pult, dbkint is eladó Joffe. Epest,VI­ .Rákóczi-út 40 Hsa Is Hédié midhi csak viszonteladókról.­, legolcsóbban: Schweitzer Henrik, Budapest, VII. ker., Thököly-út 49. szám

Next