Az Est, 1921. április (12. évfolyam, 69-93. szám)

1921-04-22 / 86. szám

Péntek* 1926. április 22. 3- oldal Egy mit pincér tíz milliós facsalása —­­Az Est tudósítójától —­­ A rendőrség előállította Dvoracsek János foglalkozásnélküli pincét és a feleségét, Gurnovszki, Rózát ,s a­kik ellen az a panasz, hogy több­milliós, facsalást követtek el. Dvoracsjcek el­len három jászberényi lakos tett felf­­jelentést, a kiktől azzal az ürülj£jt, hogy ötven vagon fát szállítanak, még a múlt év decemberében 300.000 koránál csaltak ki, azonban egyetlen hasáb fát sem szállítottak, minden­féle kifogásai hozták-halasztonák az íjgypv, és a m­ikor a megrendelők fel­jelent­éssel lényeget őrt­ek, Dvora­­csekék megszöktek Jászberényből. A feljelentés arra is kiterjed, hogy Dvo­­racsek több szolnoki, szegedi és egri céget is megcsalt ilyen módon és a kár, a­melyet okozott, csaknem tíz millió­­korona. Az előállított házas­párnál mindössze­­­1100 koronát és néhány darab ékszert találtak. Dvo­­racsek azt állítja, hogy­ a felvett­ pén­zen Csehországban leelőlegezte a szál­­lítópidó fal­y, nem tehet róla, hogy a szállítás a­ viszonyok miatt nem vált lehetségessé. A felvett rengeteg pénz legnagyobb részét magára költötte és éppen ide­­jében jelentették fel, mert már út­levelet a­kart szerezni és Csehországba akart minek­ülni. A hídőrségen a kihallgatás során mejdt lapították, hogy hat hét alatt kéel és fél millió koronát költött el ma­gára és a feleségére.• Harminc-negyven­­­ezer koronás hetiszámlái voltak, öt rend ruhát csináltatott magának, a feleségé­nek 80.000 koron­dért, bundát és 20.000 koronáért aláskarókát vásá­rolt. Aznap, a­mikor a rendőrség le­tartóztatta, éppen számláját kellett volna kifizetni a szállodában, a­hol adóssága harmincezer koronát tett ki. Az adósság fejében egyelőre vissza­tartották a nagy férfi és női ruha­­tárat. Arra vonatkozóan, hogy a többi pénzt hova tette, semmi felvilágosí­tást­ nem akar adni. A rendőrség Dvoracsek Jánost kihallgatása után letartóztatta és valószínűleg még a mai nap folyamán átkitérik az ügyész­séghez. A főkapitányságon most várják azoknak a feljelentéseknek a soroza­tát­, a­melyek Dvoracsek letartóz­tatása után el­aradhatatlanul ér­kezni fognak, mert sok hiszékeny ember van, a­kinek sejtelme sem volt arról, hogy­ az előkelő életet folytató, állandóan autón utazó Dvoracsek Já­nos csak szélhámos. A választási harc­­ Olaszországban !Róma, április 31 - (Az Est rendes tudósítójától) Orszá­gszerű­ véres ésszakütések Wfcok, az ifjuság Maciu«estu Őr­ségei és a szocialisták között. A nemzeti ifjak szövetségabiutomobi­­lokon járja be a­­síidékét és felfegy­verkezve minden közegben köve­teli a vörös táblák rászolgáltatá­­sát. Ilyen alkalim­n­kigír elmaradha­­tatizm­as összeümölés és a szocia­­lista párt vezérei a kormányhoz fordultak segítségért azzal a fenye­getéssel, hogy ha nem vet véget a paciontista hifjuság terrorjának, akkor a párt inntézked­ni fog a sza­vazástól- Giolitti megígérte, hogy biztosith­ni, fo­gja a választ«* sa­­badságát. ______ Vf Lloyd George és Briand „ tanácstjozása a Keleti, Kérdésről ! Hamar április 21■ v­ett rendes lumisitóját­­­ Hyle közelé­ben, sir Filipp Sasron Vasbélyában, Rompnebettnesz szom­baton­­ a font* tanácsjozás Lloyd George és Briand főözön. A Stefan­i­­ügynökség lonokai jegyzése szerint a Németország Mely foganatos s­andai kényszereszközökö­n kívül a keleti kérdést is tárgyalni fogják. Lloyd George miniszterelnöknek az a terve, hogy Konstantinápolyban a szövetsé­gesek egységes parancsnokságot állít­sanak föl és ajánlani fogja francia kollégájának, hogy távolítsák el Kon­stantinápolyi környékéről Wrangel tá­­­­bornok csapatait, mert az orosz katonák között erősen lábra kapott a bolseviz­­mus...\... . . u. Ausztria népe Köztársaságot István f FáMe, április 21 (Az Est Ire­ndest­u­dósí­t­ójának lel­fe­elenése Berlinen át) An Excelsior-pbm/m­a. intem ju je­­lent­­ meg, a­melyet a lara Bécsbe kiküldött tudósítója folytatott, Hämisch■- szövetségi elnökkel. A hijas Firenak­­ arra a kérdésére, hogy mi­ magyarázza a­­ hirtelen átalakulást, miért lett az osztrák nép­ az összeomlás után olyan gyorsan republikánus, a szövetségi elnök így válaszolt : — Mi osztrákok beláttuk, hogy a monarchia, nem tudja biztosítani nemzeti érdekeinket, míg a köz­­társasági forma igen, tehát egy­szeriben republikánusok, még­pe­dig meggyőződéses republikánu­sok lettünk. Nem túlzok, mikor azt állítom, hogy Német-Ausztria la­kosságának 90%-a lelkesedéssel vi­seltetik az uri államforma iránt. Magyarországon lojálisan fogad­ták Károly királyt, mi osztrákok azonban, nemcsak a Habsburg­­monarchiával szemben vagyunk rebelliseit, hanem ■minden más monarchiával, szemben is. A olasz hadirokkantak tüntetése­ ­­itiUnpé. április 31 é.szitil rendődr tudósítójától) Két vajjuk maradtak a toposzt épületében­ a hadro­kkant­ak és ki­rekesztetek- amigtt nemcsak a női alkalm­azotottakaik­ hanem a fér­fiakat is,­ugy­ahogy az egész távi­ro­ds telefonforrgalom­ megbénult. Ki­­mondták, hogy addig nem tágíta­nak, míg a kormány nem gondos­kodik a hadirokkantakról. Teg­nap este aztán a postaügyi minisz­téri­um képviselője összegyűjtötte a hadirokkantakat a főpostán és közölte velük, hogy a kormány fo­kozatosan el fogja bocsátani a posta- és trid­­ószolgálatból a nő­ket s helyüket hadirokkantakkal fogja betölteni, de ehhez idő kell, mert a hadirokkantaknak előbb meg kell tanulniok ,ezt a szolgála­tot. Erre az ígéretre a háború kár­vallottjai elvonultak, a főpostáról és megkezdődött a rendes munka. .I. káspárt választáson bér­ügynökség e­szbén meg ter­mával Stanley Baldwint 11,337 szavazattal megvá­lasztották. A munkáspárti Melts 1689 szavazatot kapott. A választás Stanley Baldwinnak a kereskedelmi hivatal­­elnökévé történt­ kinevezése folytán vált szükségessé. dén, április 31 . VVSM«WiM.VVVWWI»VVVJWVV fptfK­V&Sf­­ug/dem Paasch Já­nos mtpveve a Hidegkuti-uti 2.1a. .SVji Ziona ven­­d­iglet. feUnaam­cUB-a Honouit­ Géza kitűiésül, hogy füvttelésü­ket nálam­­ napon beli­l jelentsék be. Dr. Jobastyén Sándor ügyvéd, Budapest, V­., Teréz-körut 3. szám­ Rassay a Teleki-kormány bukásának okairól A nemzetgyűlés folytatjaa a kormányprogram vitáját! — As Esff tudósítójától Rakovszky­­István elnökök­ óra­kor nyitja/­­még­­ a net­zetgyü­­lés mai /ilését, teremben feltűnően / kevesen/vannak s egy miniszter ím­e/Jelen. A jegy­zőkönyv felolvasttáa után Sándor Pál a katakogmképesség megálla­pítását kéri s kifogásolja, hogy" egy miniszter sincs jelen. Rabovszky elnök : Nem kell hogy miniszter jelen legyen, a ház­szabályok szerint, de a határozat­­képesség m­egállapítását szüksé­gesnek látom magam is. Szilágyi Lajos : Ha a Ház mun­kaképtelenségéről beszélnek, jelen kell lenniök a minisztereknek is. A képviselőket a jegyzők kezdik össze­számlálni, miközben tömege­sen jönnek a terembe a képvise­lők s belép Tomcsányi igazságügy­­miniszter is. Felkiáltások: nem már minisz­ter ! Az elnök megállapítja, hogy negyvennél több kép­viselő"­ van je­len és így a Ház határozatképes. Ekkor jelenik meg gróf Bethlen miniszterelnök is és elfoglalja he­lyét. Az elnök bejelenti,­­hogy Th­ózdy Győző sürgős interpellációra kért engedelmet. Mivel az interpellációt helyén valónak és megadandónak vélte, az enged­elmet megadta és indítványozza, hogy a Ház három­negyed két órakor térjen át az in­terpellációra. A Ház így határos. Ezután következik a kormány programjáról meg­indult vita folytatása. Rassay Károly az első felszólaló. Mielőtt áttér a kormány program­jának kritizál­ására, szükségesnek tartja, hogy reflektáljon Grieger Miklós tegnap elhangzott beszé­dére. Grieger szóvá tette a király­kérdésben való állásfoglalását. Soha eszem ágában nem volt vád­dal illetni az alsóbb papságot — mondotta Stassay ,­ és így jogta­lanul értek Grieger támadásai. Úgy láton­ légi igazság az, hogy a történelmű megismétli magát. Ha végiglapozunk a történelem lapjain és Szapolyai János korsza­kát nézzük, azt látjuk, hogy Po­zsonyban a főpapok és főurak kis töredéke volt az, a­mely a király körül csoportosult, és Szapolyait kívánta királynak. Ezt a jelensé­get látjuk most is megismétlődni, most is főpapok és főurak... Gróf Apponyi Albert: Van egy pár más is ! Grieger Miklós: Például Grieger Miklós főpap! Slassay Károl­ : Nem főnap, de hávi Isten nem karlista. Röviden vázolja azokat az okokat, a­melyek őt és elvbarátait ellenzéki állás­pontra kényszerítik. Nem osztozik­ a demokráciának abban a felfogá­sában, a­melyet a miniszterelnök hangoztatott bemutató beszédében. A nemzetnek azonban joga volna tudni, mi idézte elő a kormány­válságot, ő ugyan szívesebben látja helyén a mostani miniszterelnököt, mint elődjét, mert legalább tudja, hogy ez mit akar, de tartozik Koszó Ist­ván nevének is azzal, hogy a törté­nelem lapjain ne úgy szerepeljen, mintha az ő személye okozta volna a kormányválságot. (Derültség.1 ) Csak annyit tud, hogy a Ház elnapolása előtt válság állt be a kormányban a sokszor kikapcsolt és sokszor emlegetett, sokszor eh hallgatoa királykérdés miatt. A? előző miniszterelnök megúszta volna ezt a válságot is, de egyszer csak lecsapott a villám­ hirtelenül a derült égből és egy óra alatt meg­bukott a miniszterelnök. Milyen erők idézték elő ezt a bukást ? Szilágyi Lajos : Milyen titkos erők működtek köbre.. . . Rassay Károly: Vagy megállta helyét a miniszterelnök, vagy nem. Ha megállta, miért kellett megbuknia, ha pedig íteju állta meg, akkor poli­tikája is hibás volt és akkor el ketne várni az új kormánytól, nyíltan dezavuálja az előző kor-­­mány politikáját. A miniszterelnöki bemutatkozó beszédében kijelentette,, hogy a mostani kormány nem v­áhat­ felelősséget az előző kormány ténye­kedéséért. Tegnap mégis megfordult a dolog és a tegnapi speidens alkal­­mával a miniszterelnök azt jeles­­tette ki, hogy az incidensből kifolyó­­lag vállalja a felelősséget a régi kormány ténykedéséért. , ,­ Nem kíváncsiságból érdeklődünk, hanem a nemzet nagy érdekeinek­ megóvása teszi szükségessé, hogy, ,a kormány preeszkrozza álláspont­­­ját elődje politikájával szemben. Felolvassa a Times egy prágai je­­lentését, a­mely szerint a cseh-ma­­gyar tárgyalásokat a király-ügy és Grófi beszéde miatt szakították, félbe. Nekünk nyíltan vissza kell utasítani Gratz álláspontját. Windischgraetz Lajos: Végrel egy gerinces magyar beszéd volt . (Zaj a baloldalon.) Meskó (Win­dischgraetz felél:'. Est éppen W­indisch­gr­aets állapit­, ja meg ! Windischgraetz: Maga beszél?. Károlyi hive ? ) Meskó: Ön a király rossz tanács-­­adója! Rassay kéri, hogy a miniszter­­elnök­ tegyen jelentést erről. A királyi kérdés nem másodrendű kérdés. Erről az események eléggé felvilá­­gosíth­attak bennünket. A mi véle­­­ményünk szerint addig konszolidáció nincsen, a­míg a kormány bátor kézzel meg nem oldja ezt a kérdést. A történelem nem mutat olyan­­ esetet, hogy a dinasztia kérdése­ csakis belpolitikai érdekű lett vol­na. A végső célja minden kis- és belpolitikának az, hogy a nemzet elérje régi­ határait. Mi kecsegteti ebben az irányban több kilátás­sal ! Azt hiszem, hogy területi ép­­ségünk visszaszerzése könnyebben érhető el nemzeti királyság útján,, mint a legitimitás gondolatával. A legitimitás végeredményben az oszt­rák-magyar monarchia vissza­­kiállítására törekszik, de nem a régi értelemben. Ha az egységes Ma­gyarország nem­ tudta érvényesí­teni nemzeti jogait a mozaikszerül­­Ausztriával­­szentben, hogyan tu­d­om­ ezt megtenni a megcsonkított Magyarország, ha­­leállna újból az a helyzet, hogy Ausztriával kap­csolat létesülne ! A nemzeti önálló királyság valóságos nemzeti di­nasztiával sokkal kevesebb nehéz­séggel fog megütközni a jövőben. A tegnapi­ ülés eseményeivel kap­csolatban kérdi a miniszterelnököt, mi történik azokkal az egyénekkel, a­kik a húsvéti puccs előkészítésében, részesek ! Felkiáltása a baloldalon : Kik azok? Neveket kérünk! Rassay Károly: Kérdi, mi a mi­niszterelnök jogi felfogása azokkal,­ szemben, a­kik a királykérdést az 1920 :1. törvénycikk félrelökésével akarták megoldani ! Van-e jogi alap az ezek ellen való eljárásra ? Egy hang a ba­lold­a­lm : Nincs! Rassay Károly: Én azt érzem hogy van. Felkiáltások : Azt nem érezni, hanem tudni kell! Rassay Károly : Tudom, hogy a büntetőtörvénykönyvü­nkben van alap,­anya, hogy ezek ellen fellépje­nek. De hogyha mégse léptek fel akkor azt kell hinnem, hogy az önök felfogása szerint nincs alap. Éppen ezért, minden más javaslatot megelőzően büntetőjogi szankciók­ról kellett volna gondolk­odni. Kérdi, hogy az előbbi kormány vállalt-e olyan anyagi vagy köz­jogi kötelezettséget, a­mely a nem­zetet kötelezné. ? Hivatkozik a ,,Fi­­garó"-ra, a­melynek április 7-iki számában azt olvasta, hogy a királynak évi 19 miliós év já­radékot ígértek. Minden félreértés elké­r újest­ve»

Next