Az Est, 1921. május (12. évfolyam, 94-116. szám)
1921-05-08 / 99. szám
Budapest, 1921 * UdSCLrtlCip * május 8. Előfizetési árak: Egy hónapra M 40.— korona Megyedéore —T no.— korona Pélévre 220.— korona Égész éoré.440.— korona Külföldön a fenti árak kétszeres* Egyes szám ára 2 korona Politikai napilap ••• FELELŐS SZERKESZTŐ: MIKLÓS JáNDOR Szerkesztőségi Ott. kerület. ErxsibetMrm**. túladó hivatali PH. Erzsébet*kör az IS—XO.sO. flik kladéhivataloks O*. Vilmos császárral 14. szám és IV*. Váci.utca »». Wien f, KvMmarkt 7. Ha ígérten csinálják ugynazt, az nem ugyanaz, mondja a latin példájáé. Ifi ésvelünk rokon lelkek másfélik esztendeje kiáltjuk tele titóval hogy a nemzet testéből m kell távolítani a forradalom az ellenforradalom mérgét; hogy szakítani kell künn az országban egyes vicinális álhatalmasságok módszerével, benn a nemzetgyűlésben és a sajtóban az osztályok és felekezetek elleni lázítással, hogy el kell végképp földelni Surek elvtárs radikális metódusát. Mindezek kézenfekvő igazságok, amelyekre egy józanul gondolkodó gyermeknek is rég rá kellett jutnia. S mi volt a mi igazságunk sorsa ? Az, a mi ősidők óta az igazságoké : keresztre feszítették. Vagy legalább is megkísértették keresztre feszíteni. Tegnap fölállt a nemzet házában a magyarság legtisztább, legemelkedettebb lelkű és legzseniálisabb képviselője, gróf Apponyi Albert és elmondotta ugyanezeket azigazságokat. És mi lett hatalmas, megrázó és felrázó szónoklatának hatása ? Megtapsolták és elárasztották hízelkedő gratulációkkal. Már most ,minket nem izgat az, hogy nekünk igazságunk hirdetéséérta destruktív jelző jár ki, — erről a kissé elkoptatott jelzőről is volt Aponyinak néhány komoly, megszivlelésre érdemes szava — Apponyinak ellenben igen helyesen babér és taps. Sőt még azt sem igen kérdezzük, őszinte-e a taps, a melylyel Apponyi szózatát kisérték. Fontos, hogy az igazság végre mégis a kellő helyen, a kellő formában, a kellő nyomatékkal kifejezésre jutott. Az igazság pedig az, hogy nagyon is sokáig tűrtük a demagógiát ott, ahol a jogérzék- nek, a polgári szabadság és egyenlőség lelkes becsülésének van egyedül helye. Az igazság az, hogy intézményeket teremtettünk, amelyek ma főiskolái a társadalomellenes tanításoknak. És a legfőbb igazság az, hogy egységbe kell forradnunk, a nemzet minden erejét koncentrálnunk, a demagógiát a csonka Magyarország, tarkájából gyökerestül ki kell tépnünk, ha a ránk váró nagy nemzeti küzdelmekben elbukni nem akarunk. A kormány kitart a munkásbiztosítás autonómiája mellett Benárd tervezetét védseg elejtették M Est tudósítójától - Közölte Az Est annak idején,hogy a kormány elejtette a Benárd-féle törvénytervezetet és Bernolák Nándor, az új népjóléti miniszter új törvényjavaslatot terjeszt a nemzetgyűlés elé. Ebben a javaslatban nem az államosítás lesz az alapelv, hanem a paritás, mégpedig úgy, hogy a munkásbiztosító pénztár igazgatóságában egyforma számban lesznek a munkások és a munkaadók és rajtuk kívül kormánykinevezés alapján érdektelen szakemberek fogják a társadalmi és kormányzati befolyást a vezetésben biztosítani. A kormány álláspontjával szemben Benárd, a volt népjóléti miniszter és a hozzátartozó szűkebb érdekeltség erős harcot indított. Megmozdíottak különböző társadalmi szervezeteket, megszólaltatták Bernolák ellen az antiszemita sajtót és a pénztár tisztviselőinek érdekeltségét is igyekeztek a harcba bevonni, azonban, mint halljuk, a kormány úgy határozott, hogy kitart álláspontja mellett, a munkásbiztosítás intézményének államosítását végleg elejti és nem mond le arról, hogy a munkások intézményének vezetésébe beleszólást engedjen maguknak a munkásoknak is. Ez a kormány munkáspolitikájának egyik legfőbb alapja, amelyet Bernolák miniszter is elfogadott és amelyhez az egész kormány hozzájárult. A kormányhoz közelálló helyről azt mondták nekünk, hogy Benárdék akciója főleg személyes okokra vezethető vissza, amelyeket a kormány nem honorálhat, azonfelül pedig ma már lehetetlen azt a felfogást érvényre juttatni, amelyet annak idején Benárd foglalt el a munkássággal szemben és amely a konszolidációt annyira megnehezítette. Benárd mondotta annak idején, hogy fizikai undort érez, ha szocialistával kell érintkeznie, márpedig ez ma, amikor az egész világon helye jut a munkásságnak az országok kormányzásában, lehet egyéni, de nem lehet kormányzati felfogás. A magyar békeszerződés a francia kamara külügyi bizottságában Államtitkár lett fi szerződés előadója - Az Est tudósít A francia kamara külügyi bizottságának legutóbbi Hitsorozata, amelyben arra utasította Guerrier előadót, hogy IV. Károly király legutóbbi utazásával kapcsolatosan terjeszszen elő pótjelentést a trianoni békével összefüggő bizonyos kérdésekre vonatkozóan, Magyarországon tudvalevőleg nagy megütközést keltett. Annál is inkább, mert az ülésről szóló félhivatalos tudósításban mint előadó már nem Danielou szerepelt, aki annak idején a kamarában aránylag eléggé barátságos szellemben referált a békeszerződésről, hanem egy más képviselő, akinek felfogása a magyar közvélemény előtt eddig még ismeretlen. Párisi lapokba eljutott a magyar közvéleménynek ez a megütközése és most több lapban, úgylátszik félhivatalos befolyásra, magyarázó közemények jelentek meg, amelyek szerint a francia kormányzat álláspontja a trianoni békével szemben egyáltalán nem változott, a külügyi albizottság határozata inkább csak formaság, mert a francia parlamenti gyakorat szerint a kisebbségnek joga van az előadótól bizonyos felvilágosításokat kérni. Egyébként a francia jelentés szerint a magyar közvéleménynek már csak azért sincs mit tartania az előadó személyében bekövetkezett változástól, mert Danielou külügyi államtitkár lett s ebben a minőségében a magyar békeszerződés likvidálása körül aktív szerepe is lesz. Ez a körülmény a Magyarországon rokonszenves Danielou iránti bizalmat csak növelheti. Vicomte Bryce tiltakozik a trianoni béke szigorúsága ellen Páris, május 7 .A M. T. I. szikra.tmilTO.Lal. Az ansaiLJ^Af»in Wtiak a trianoni béke ranikálása ügyében tartott vitájáról kiegészítőleg még a következőket jelentik: Lord Curzon előadó beszédében utalt arra, hogy a magyar kérdés megoldása a békeértekezlet egyik legnehezebb problémája volt. Ausztria-Magyarország a múltban mesterséges alakulat volt, amelyet csak egyetlen dolog tartott össze: az uralkodó személyének azonossága. A háború súlyos csapást mért a monarchiára, amelynek bomladozása már a háború kitörése előtt megkezdődött. Az értekezlet feladata az volt, hogy az egykori monarchia széthullott részeiből egy új délkeleti Európát alkossanak. Curzon megemlítette azt is, hogy Anglia után Franciaországon van a sor, hogy a trianoni békét ratifikálja és ez szintén hamarosan meg fog történni, mihelyt a francia kamara ismét összeül. Utalt arra is, hogy a portorosei értekezlet a szerződés határozmányainak szellemében az utódállamok képviselőit fogja összehozni a zöld asztalnál. Az értekezleten Franciaország, az Egyesült Államok és Anglia is képviseltetni fogják magukat. Az értekezlet feladata az lesz, hogy megállapodást létesítsenek a posta-, táviró- és telefonszolgálat ügyében és biztosítsák az utódállamok egymás közti személy- és áruforgalmát. Lord Newton sürgette a szerződés ratifikálását, mert minden késedelem súlyosan hátráltatja Magyarország talpraállását. Hangoztatta, hogy Magyarországot igazságos és emberséges széllemben kell kezelni, mert az entente volt ellenfelei közül Magyarország a legkevésbé vétkes. Magyarország nem akarta a háborút. A ratifikálás azért is sürgős, hogy végre felszabadulhassanak azok a területek, amelyek most szerb megszállás alatt vannak. Hangoztatta, hogy Európának az érdekét szolgálja az, ha Magyarország visszanyeri régi virágzását. Lord Philimore nem hisz abban, hogy a szerződésben megállapított határokat fentartsák. Vicomte Bryce tiltakozik az ellen a szigorúság és igazságtalanság ellen, amely a trianoni szerződés valamennyi sorából kiárad. Az igazságtalan szellemben megállapított békefeltételek nem vezethetnek a béke biztosítására, hanem inkább újabb háború csíráját rejtik magukban. Lord Curson a feszul alánokra viaszolva, védekezett az elleni szemrehányás telén, hogy a titanopi szerződés sérti a wilsoni elveket. Utalt arra, hogy maga Wilson szintén áttanulmányozta és elfogadta a békét.