Az Est, 1921. május (12. évfolyam, 94-116. szám)

1921-05-04 / 96. szám

Szerda, 1921. május 4. ismerése..? — Almásy Denise gróf­nő shátrafordul, sokáig nézeget, majd., igy szól) : Balogh Jenő volt igazságügyminiszter is itt van. — Az elnök: Arra méltóztassék nyi­latkozni,­ hogy a csendőrök mikor jöttek a villát őrizni ? Almásy grófnő : A gyilkosság előtt „való napon Úgy mondták né­kem-,'hogy estefelé. Az elnök : A család kitől féltette gróf Tisza Istvánt ? A''csőcseléktől.', vagy­ a­ forradalom vezetőitől? — Al­itgsy grófnő: Én inkább az utóbbitól. Évek óta bujtogattak el­­lene, azt tudtuk. — Az elnök : Meg­marad méltóságod a mellett a val­lomása mellett is, hogy Tisza Ist­ván „elejtett szavaiból elárulta, hogy a forradalom vezetői tőle tar­­tanak és ő benne látják az aka­dályt ! — Almásy grófnő : Igen. Az elnök: A szavakra nem em­lékszik! — Almásy grófnő: Azt mondotta, hogy szeretne élni, hogy végveszélyben lévő nemzetét­­meg­mentse, de már nem lesz idő. —Az elnök: Van még valami, a­mit az­ ügygyel kapcsolatban célszerűnek találna a bíróság tudomására hozni? --­­ Almásy grófnő: Igen. 1919. szeptember 5-én Enyedi László detektívfelü­gyelő és egy Tóth Ist­ván , nevű detektív lejött hozzánk Gesztre, kihallgattak és azt mon­dották,­­ hogy jöjjek fel Pestre. Enyek­inek úgy látszik utasítása volt,­hogy kérdezze meg, hajlandó vagyok-e feljönni? Többször megkérdezte, és mondta, hogy'ment vagyok köteles vallo­mást tenni. Én kijelentettem, hogy készségesen hajlandó, vagyok. Erre ő elment azzal, hogy megszerzi az utazási igazolványt és néhány nap múlva visszajön. Én átadtam neki személyi adataimat és egy fényké­pét *is az igazolvány­­ céljaira,'''to­vábbá 'báró Radvánszkynak egy le­velét Diashandi román miniszter­hez, a­ki akkor Pesten volt. Ebben a levélben a báró az iga­zolvány gyors kiállítását kérte. Utólag­ a rendőrségen azt mond­ták, hogy ez a levél és az én fény­képem elveszett, ezért nem tudták az igazolványt megszerezni. Négy­­ hétig vártam, nem jöttek.Talán azért, mert egy kicsit többre emlékszem, mint az alkalmas volna. Erre mi ma­gunk megszereztük az igazolványt, a­mi nagyon gyorsan sikerült. A rend­őrségen azonban nem akarták meg­tenni, különben nem tehető fel, hogy a személyi adatok és az elveszett fénykép helyett ne tudtak volna mást szerezni. Már ekkor világosnak tű­nt fel előttem, hogy hatalmi tényezők vannak az ügybe belekeverve. Friedrich István akkor miniszter­­elnök volt, nyilván csak róla lehe­tett­ szó. Az elnök: Ezt a gyanút méltósá­god egyéb okokkal nem tudja alá­támasztani? — Almásy grófnő: Sze­mélyesen Friedrichről akkor még nem tudtam. A későbbi események tették világossá előttem, hogy ő is. Az elnök: Olvasta-e már akkor méltóságod a lapokban, hogy ő a’ felbujtó? — Almásy grófnő: Nem. Engem meglepett a dolog, hogy egyáltalán hívnak. — Az elnök: Mindjárt akkor az a gyanúja tá­madt, hogy miután a feljövetelt nem­ teszik lehetővé, hogy­ ennek Friedrich az oka? — Almásy gróf­nő : Akkor még nem is tudtam, hogy Friedrich létezik, de sejtet­tem, hogy valami hatalmi tényező van belekeverve.­­Az elnök: Később a vád adatai alapján erősödött meg ez a gyanú­ja? — Almásy grófnő : A gyanú akkor csak nevet öltött. Már akkor gyanús volt, a­mikor a detektívek olyan feltűnően hangsúlyozták, hogy én megtagadhatom a vallo­mást. Szinte a számba adták. Az elnök: Ezt a gyanút Fried­rich István ellen fentartja mél­tóságod­ akkor is, hogyha k :de­rüs, hogy mint miniszterelnök ő rendelte el az ügyben az eré­lyes nyomozást? — Almásy grófnő: Ennek dacára fentartom.­­Az elnök: Kiván-e még valamit előadni. — Almásy­ grófnő: Egye­bet nem. Az ügyész kérdései Az­ elnök: A királyi ügyész urat illeti a szó. Szilassy királyi ügyész: Gaei-i­­nernél és embereinél volt fegy­ver, mikor a villában jártak? — Almásy grófnő: Revolver volt ná­luk, azt hiszem, puska nem. — Szilás­s­y: Az összes gyilkosok fe­jén ka­tonasapka volt­? — Almásy grófnő: Igen. Szilassy: Nincs több kérdésem. A váltottak kérdései Az elnök : A spdlottaly közül ki­nek van kérdése. — Két Pál meg­kérdi, hogy a­ grófnő m­ikor hal­lotta az ő nevét ízben a gyil­kossággal CTBMertöttetésben emle­getni ?_ . ■­­ „ Almásy grónő : 1919 őszén, a mi­kor ön már le volt tartóztatva. Friedrich István kijelenti,­ hogy nincs kérdése. Fényes László: Hol látta itt méltóságod a teremben Balogh Jenőt ? Almásy grófnő hátrafordul és szétnéz a hallgatóság között. — Előbb mintha itt lett volna — mondja a grófnő, most nem látom. — Fényes László : Nem tévesztette össze valakivel? —­ Almásy grófnő: Lehet. — Az elnök: A kegyelmes úr fenn van a páholyban. Bizonyá­ra tévedés lesz. Almásy grófnő : ..Akkor összeté­vesztettem. / / A védők kérdései Kéri Pál védője ássnál tesz föl azután több kéroSSZ. A felől érdek­lődik, milyen nagy tömeg­ lehetett künn a villa előtt " a­­ gyilkosság előtt és azután? Almásy grófnő : úgy mondják, hogy mintegy ö­tv­en-hatvan ember, de a tömeg nagysága mindig vál­tozott. Gál: Méltóságod azt mondotta, hogy a nyolc emberen kívül, a­ki bejött a villába, a kertben még többen is lehettek. Ezt mire ala­pít­ja ? Almásy Denise: A zajt, a­mit a gyilkosok­­ bejövetele előtt hallot­tunk, legalább 20—30 ember okozta. Hogy tényleg voltak-e benn még többen, azt nem vittam. — Dr. Gál: A katasztrófa uián újból hallatszott­­ ilyen zajongás ? —* Almásy Denise: Nem. Előzőleg hallottan­! az autó érke­zését ért is, Tisza István is. Az em­ik­. En&m­ég eddig nem raél­óztatottk­il mon­dani. — Gál: Mit hallottak, w’lkelést vagy egyéb zajt? Almásy grófnő: Az­ autódübörgést, a­mely Hirtelen megszűnt, tehát az autók megálltak a közelben. Ezután dr. Salusinszky Gyula védő kérdez. Salasinszky: Eddig a grófnő val­lomásaiban a gyilkosság időpontját különféleképpen jelölte meg, egyszer öt órát, másszor negyedhatot, majd félhatot mondott. Mostani vallo­másában azt említette, hogy éppen félhatot ütött az óra, a mikor a gyilkosság megtörtént Mire ala­pítja ezt az újabb vallomását? — Almásy grófnő. Az óra éppen akkor ütött, de lehet, hogy negyed­­hatot vagy félhatot ütött. — Dr. Weisz Ödön védő : Tud-e arról a grófnő, hogy a mikor Gaertner, b­el­jött a kertbe, mögötte még egy cso­port jött, három-négy katona ! — Almásy grófnő : Nincs tudomásom róla. — Weisz: Monndta-e Gaertn­er, hogy ezek előtt nem akar beszélni? — Almásy grófnő: Nem tudom mi volt az oka, hogy­ mi előttünk nem akart beszélni, mert nem­ a kato­nák előtt titkolózott, hanem előt­tünk, hogy később ne legyen tanú. — Weisz: Kezet csókolt Gaertner a kegyelmes asszonynak ? — Al­másy grófnő: Igeit. Szembesítés Gaertnerrel Az elnök­: Elrendelt#*" a tanú szembesítését ..(Jaerkser Marcel­le­l. Mondja a szemébe méltóságod, hogy október 31-én délelőtt 500 katonával jött a villába. Almásy grófnő a szemébe mondja G a ért. nemek. Gaertner: Valótlan! Az elnök Mondja a szemébe, Tipay az elmenetelüket is. ő diri­gálta, odaszólt nekik, hogy gye­rünk ! ’Almásy Denise grófnő megismét­ I ti vallomását. — Gaertner: Valót­lan­. — Az elnök: Mondja, a szemé- I be, hogy azt mondta T­iseának, hogy Ruzieska hadbírót keresi, le akarja lőni, mnt egy 'Imtyát. — Al­másy grófnő: Ezt mondta! — Gaertner­: Valótlan. Az elnök: Mondja a szemébe, hogy a látogatás alatt nem volt szó a lefoglalt betétkönyvéről. — Al­mása grófnő: Nem lehetett szó, mert nagybátyám, ezt nem emlí­tette. — Gaertner : Valótlan. — Az — Az Est tudósítójától — Rakovszky István elnök kevés­sel 11 óra előtt nyitja meg a nem­zetgyűlés mai ülését. Néhány ki­sebb bejelentés­ után azt­ javasolja, hogy a költség­vetést először álta­lánosságban, azután fej­ezetenként, majd pedig részletesen tárgyalják le. Ugron Gábor felvilágosítást kér az elnöktől, hogyan értelmezi a­­ tárgyalás e sorrendjét.­­ Az elnök újabb magyarázata után a Ház az elnök által javasolt tárgyalási rendet fogadta el. A kereskedelemügyi miniszter bemutatja a szabadalmi bíróság ikráinak illetményeiről szóló ja­vaslatot. Gaál Gaszton mandátuma Gaál Gusztórra szólal ezután fel napirend előtt. Elmondja, hogy mandátuumat ellenfelének a vá­lasztói­t megtámadták. A harmadik bíráló­bizottság azonban egy évig nem intézte el a d ifekiciót. Most végre V^bipilé^bizottság elrendelte a vizsgálatot és Somogyi István képviselőt bízta meg a vizsgálat vezetésével. Somogyi István ki is szállt a kerületben, azonban a vizsgálatot olyan módon ejtette meg, hogy erről őt nem értesítette, jogi képviselőjének­­pedig az utolsó pillanatban, a vizsgálat előtti nap estéjén küldött meghívót.­ Legna­gyobb meglepetésére azután az Új Nemzedék citan lap a vizsgálatról hosszabb közleményt adott, amely­ben az volt, hogy Gaál Gaszton mandátumának ügye a vizsgálat eddigi adatai alapján nagyon ross­­sz­ul áll. Teljesen szokatlan az az eljárás, hogy egy még elintézés alatt álló ügyben a sajtónak han­gulatkeltő információkat adnak és a sajtó ezt az információt lekö­zölte. Somogyi István személyes kér­désben válaszol Gaál Gasztonnak. Kijelenti, hogy őt a harmadik bí­­ráló­ bizottság küldötte ki Gaál Gaszton mandátumának megvizs­gálására. Ő kötelességét teljesítet­te is és nem adott senkinek semmi­féle információt. Hogy az Új Nem­zedék egy hangulatkeltő cikket kö­zölt a vizsgálatról, ahhoz neki sem­mi köze sincsen. Azt sem tudja, hogy az információt ki adhatta, de ott, a­hol 150 tanút hallgatnak ki, lehetséges, hogy ezek közül valaki információt ad a sajtónak. A kapálás tisztességes foglal­kozás Gaál Gaszton és Somogyi István urak rövid felszólalása után Szijj Bálint személyes kérdésben szólal fel. Előadja, hogy a nem­zetgyűlés utolsó ülésén közvetle­nül az ülés bezárása előtt Witter. elnök: A tanú kihallgatását befe­­jeztük,­­ kérek indítványt a meg-*­ esektésére vonatkozólag. Szilassy■ Pál ügyész kéri a tanút megesketését, a védők eh­hez t ala­nt ennyien hozzájárulnak, mire a­ biróság Almásy Denise grófnőt m­­egesketi. Ezután az elnök tizenöt perc szünetet rendel el. László ezt kiáltotta a kisgazdák felé: „Menjünk a faluba kapálni.“. Ebben a megjegyzésben, a kisgaz­dákra­ sértő gúnyt lát és tiltakozik;­ ellene. Witter László : Megjegyzése egy*.’ általában nem volt sértő a kisgaz­dákra, Q minden becsületes és tiss*' • téseégés /foglalkozást megbecsül, igy _ a kapálást is. Megjegyzése tisztán arra szorítkozott, hogy ab­ból, hogy valaki munkáját tisztes­ségesen és­­ becsületesen elvégzi,­­még nem következik az, hogy sú­lyos közjogi problémák elintézésé­nél véleménye irányadó lehet és hogy joga volna oly dolgot­ beszél­ni, a­mihez nem ért. Ezután áttértek a napirendre. A költségvetési javaslat tárgyalása Iklódi-Szabó János, a költségve­tési javaslat előadója emelkedett szólásra.­­ Részletesen ismerteti a költség­­vetésről szóló törvényjavaslatot és meleg szavakkal elfogadásra ajánlja a költségvetést, a­mely, valóban reális alapon épül föl.­­ Az első szónok Kerekes­ Mihály­létt volna, de ő nem volt a terem-­ ben, így i­ Szárleczky Lajosra került a sor." Esze ágában se volt, mondja, hogy elsőnek szólaljon föl. De miután az előtte lévők töröltették maguk-; hát, ő lett az első. A miniszterelnöké bemutatkozó beszédével foglalko­zik hosszasan, különösen a minisz-t terelnök beszédében foglalt törté-­ nelmi fejtegetésekkel.­­ Bizalommal viseltetik a kormány, iránt, különösen azért, mert három­­ olyan tagja van, a­ki az elszakított részről származik. Kijelenti, hogy,,, örömmel fogadja el a törvényja­vaslatot.­­ Az elnök­ ezután fél egy órakor öt perc szünetet rendel el.­­ Megkezdték a költségvetési javaslat tárgyalását A nemzetgyűlés mai ülése Aimtsu fjem vállalja a írémei javaslatok közvetítését / ®s elwS&siSé Jagyséls BjerSin&o — ’Az Est tudósítójától — Hughes külügyi államtitkár a né­met külügyi államtitkárhoz tegnap jegyzéket intézett, a­melyben közli, hogy a német javaslatok a jóváté­­teli tárgyalások alapjául nem fogad­hatók el és azt ajánlja, hogy Német­ország új javaslatokkal forduljon köz-­, vétlenül a szövetségesekhez. Azzal végzi­,, Hughes, hogy remélhetőleg mielőbb’ sikerülni fog ezt az életbevágó bér­’ dést közmegelégedésre megoldani. . Elsirtja Magiszn­alózási Társaság, F. é. május h­ó 4-étől kezdve a Budapest—Érsek-­­­csanád—Baja között közlekedő személyszállító ha- i­dók esti 10 óra helyett m­ár délután 1 órakor in- t dúlnak Budapestről. Érkezés Érsekcsanádra 10 óra-­­­kor este. Indulás Érsekcsanádról Bajára szerdán 1 és vasárnap reggeli S-30. Érkezés Bajára reggel 1 ó órakor. Indulás Bajáról Budapestre szerdán és­­ vasárnap délután 2 órakor, indulás Érsekcsanádról­­ Rfidan B crin S­zirrirtnin /Jélnfon *í Arul-rtr k­ifi-pipri­a lefsiusii nyaralóig!­­ Ternt&xetes meleg vasas füröS. Kiimatíkas gyógy- i hely. SionaSrak S—24 cseh koronáig. Egén napi el- 'u toltas 25—59 cseh koronáig. FíjrdSarvos: dr. Bal-­­ krimp Mihály Hőorvos. — Felvilágosítást nyújt a­­ Menetjegyiroda, Bu­dapest, IV.,­­Vigadó-tér, vagy-­­- Rózsa Pál, Budapest, V., Arany János­ utca 29. sz. 1

Next