Az Est, 1921. május (12. évfolyam, 94-116. szám)
1921-05-05 / 97. szám
Csütörtök, '92. május 5. ) Orvosszakértők és fegyverszakértők kihallgatása a Tisza-perben A főtárgyalás tkelt nyolcadik napja — Az Eif tudósítójául — A Tisza-hímpör mai tárgyalását féltíz óraMr nyitotta meg Gadó István elnrok. IJF Vallomás Tisza sérüléseiről Ma először dr. Bsazslinszky Hugó rendőrorvos főtanácsost hallgatta ki a biróság.Razslinszky elmondta, hgy a Jüngefín-villába kiszállt bizottságra, mint rendőrorvos vette és az A mikor kiértek, Tisza Istvánt már az ágyban találták. Halott volt, a sebek szakszerű kötéssel voltak ellátva. Az ágy szélén sírva ült a kegyelmes asszony. A sérülések közül az, amelynek a mellkas jobboldalán, közvetlenül a jobboldalon volt a bemeneti nyílása, feltétlenül halálos volt. Keresztülszaladt a mellkason, a nemesebb szervek mindegyikét megsértette, és a másik oldalon roncsoló sérülést hagyva maga után, szaladt ki a golyó. Pörkölés nyomai a sebek meneti nyilasánál nem voltak láthatóak, ez azt mutatja, hogy távolabbról érhették a lövések. A vértócsát akkor a hallban már föltörölték, különben is gróf Tiszának, inkább belső, mint külső elvérzés okozta, halálát. Arcának feltűnő halvány színe is ezt mutatta. A mellkast ért lövés annyira súlyos volt, hogy ha a műtőteremben érte volna és utána rögtön műtétnek vetette volna magát alá, akkor sem lehetett volna megmenteni. Almásy Denise grófnő halántéka táján és orra tövén szenvedett ,sérülése jelentéktelen könynyű sérülés, ,de hogy ha a grófnő csak egy kissé is megmozdította volna a fejét, mindkét lövés halálosan találta volna. A bizottság künn rendes halotti szemlét tartott. . Az elnök további kérdéseire azt is elmondja a rendororvos, hogy ők félhat-háromnegyed hat óra tájban kapták a központi ügyeletre a jelentést, hogy gróf Tisza István tetten, merényletet követtek el és s akkor az ügyeletén egy úr azt mondotta, hogy van a közelben egy ■ . rendőrorvos, az ‘ ügyeletes ne menjen ki. Rá öt percre kapták a telefonjelentést, hogy a gróf meghalt, erre aztán indultak. Dr. Moiser szavazóbiró kérdései, író elmondja dr. Hazslinszky, hogy ő az, aki azt mondta, hogy ne mennjenek ki, valószínűleg a rendőrség, kötelékéből való, de nem tudja, hogy ki volt. A távollevő Szilassy és Soóky királyi ügyészek képviseletében dr. Ikovács ügyész kérdezi a rendőrfőorvost, akinek kérdéseire a tanú elmondja, hogy Szentkirályi főkapitányhelyettes adta az utasítást,hogy bizottság menjen ki. Ezután dr. Minich Károly és dr. ''Kenyeres Balázs törvényszéki orvosszakértők intéznek néhány kérdést a rendőrorvoshoz, a sebek egymástól való távolságára és magasságára vonatkozóan. Ezután a tanút megesketik. Dr. Lux Sándor orvos kihallgatása következett ezután. Elmondja, hogy ,1918-ban a Bennmanti Bethesda-kórház alorvosa volt. Október 31-én délután Tisza István kisínasz jött át érte azzal, hogy jöjjön rögtön, mert a kegyelmes úr nagyon rosszul van. Amint átment, Tisza, a szalon ajtajában feküdt a hallban. Arca is lárványfehér volt, amiből nagy vérzésre következtetett. Semmiféle életjelenséget nem talált, csupán a halált konstatálhatta. Megvizsgálta a testet, a hasfalsebet, a melynek bemeneteli nyitása jobboldalon, a kimeneteli nyílása pedig a baloldalon volt Ez a lövés a hasüreget nem nyitotta meg és igy a hídék oka nem lehetett. Látta, hogy Tisza balkará, el van törve. A jobboldali hátsó hóna alatt egy kerekbéméhételi nyílás volt, a másik oldalon, ugyancsak a hóna alatt kimeneteli nyilás, amely a thai felsőkarjában folytatódott. Eza lövés okozta a halálát. Almásy Denise grófnő sebét is ő kötözte be és azt nyolc napon belül gyógyuló természetűnek találta. Vizsgálás közben egy üres töltényhüvelyt talált a földön, amelyet később a hadbírósági főtárgyaláson be is szolgáltatott. A bíróság a tanút megeskette. Dr. Minich Károly törvényszéki orvosszakértő mondja el ezután véleményét. A lövést, amely Tisza István mellkasát járta át, dr. Radvánszky, dr. Lux és dr. Hazslinszky teljesen egyformán írja le, bizonyos, hogy ez a golyó életbevágó fontos szerveket ért. A rögtöni halál és az elvérzésre mutató nyomok azt igazolják, hogy külső ésbelső elvérzés okozta a halált. Valószínű, hogy a test közepén levő főütőér, az aorta sérült meg. A haslövésnek a halál előidézésében szerepe nem volt. Nem tudja megállapítani azt, hogy a haslövést Tisza István álló helyzetben, vagy fekve kapta-e . Mindkettő elképzelhető. A fegyver, amelyet a gyilkosok használtak, , lehetett Manlicher, de lehetett Frommerpisztoly is. Polónyi Dezső kérdezi a bíróságtól, nem hallgatja-e ki dr. Minich orvosszakértőt Kovács vizsgálóbíró állapotáról is. Az elnök kijelenti, hogy ez egészen külön ügy. Kovács vizsgálóbíró állapotáról külön speciális szakértőt, dr. Némethy Károlyt fogja kihallgatni a bíróság. Ezután dr. Kenyeres Balázs tanár, törvényszéki orvosszakértő terjeszti elő véleményét. A leírás alapján semmi kétség, hogy a felső lövés volt gróf Tisza István halálának előidézője. Azt nem lehet biztosan meghatározni, hogy a gróf előtt állók közül melyik ejtette a halálos sérülést. A haslövés a hasfalat fúrta keresztül. A lövések álló helyzetben, de fekvőben is érhettek Tiszát, eredhettek Manliehertől, vagy Fromikertől, de Valószínűbb, hogy Manliehertől származnak a lövések. A fegyverszakértők véleménye Ezután Kenyeres tanár báró lladvánszky Bélához és Lux orvoshoz intéz kérdéseket, majd az elnök behivatja a három fegyverszakértőt és felolvassa előttük valamennyi helyszíni szemle jegyzőkönyvét. A hadosztálybíróság által foganatosított helyszíni szemle jegyzőkönyvének felolvasása után Gersics Lajos törvényszéki fegyverszakértőt hallgatja ki a bíróság. A Roheim-villa halljának falában két lövést találtak. Az egyik egész golyó, a másik csak egy darabja egy golyónak. A nagyobbiknak helyzete megfelel a Tisza mellét ért lövés irányának. A kisebbik annak a golyónak egy darabja, amely a parketet súrota. A golyó Manlicher-fegyverből ered s nem valószínű, hogy a lövést Frommerz pisztolyból lőtték volna, mert a fegyverszakértő véleménye szerint ez a golyó fekvő helyzetben érte Tiszát és ez volt az a golyó, amely a parkettet is súrolta. Ennek a golyónak a darabját megtalálták, ez pedig Menlieher-golyó. Lehetetlen lenne különben, hogy a golyó egy órarészt magával sodort volna a földre. Azt is kizártnak tartja, hogy az ajtónál álló negyedik adhatta volna le azt a lövést, amely Tiszát a hasán találta. Ezután Szerdanovits István másodosztályú főfegyvermestert mint katonai fegyverszakértőt hallgatta ki a bíróság. A szakértői eskü letétele után előadta, hogy a töltényeket nem lőhették ki egy és ugyanazon fényvérből. Ezután a golyók készítési évéről, Tiszának helyzetéről a lövés pillanatában és a hallban talált nyomokról nyilatkozott. 3 oldal Andrássy Gyula nagy beszéde a külpolitikai helyzetről A nemzetgyűlés folytatta a költségvetési vitát — Az Est tudósítójától — Rakovszky István háromnegyed tizenegykor nyitotta meg a nemzetgyűlés mai ülését. A jegyzőkönyv hitelesítése után felolvasták az indítvány- és interpellációs könyveket. Az indítványkönyvbe négy indítvány van bejegyezve. Andaházi Kasnya Béla a numerus clausus eltörlése és a botbüntetésről szóló törvényjavaslat eltörlése tárgyában jegyzett be indítványt. Az elnök jelenti, hogy az írásban benyújtott két indítvány megindokolása tárgyában később fog javaslatot tenni. Andaházi Kasnya Béla indítványát írásban nem terjesztette be és így az figyelembe nem vehető. Ezután azinterpellációs könyvet olvasták föl, amelybe tíz interpelláció van bejegyezve. Az elnök indítványára a Ház elhatározta, hogy az interpellációkra legkésőbb egy órakor tér át. Ezután, a pénzügyi és közigazgatási bizottság együttes előadója, Bartos János teszjelentést a postai díjmentesség ügyében, majd a pénzügyi és az igazságügyi bizottság együttes előadója tesz jelentést. Következik a napirend: a, költségvetésről szóló vita folytatása, amelynak első szónoka: Egri-Nagy János . Egy évvel azelőtt azt hitte, hogy az évszázadok előtt élt nagy nemzeti szellemek csapásán akarunk haladni. Mert mit várt tőlünk a nemzet ! Bűnbocsánatot a múltakért, az egységet és azt, hogy a nemzetgyűlés a konszolidáció fókusza lesz. Ha csak nagy vonásokban látta volna valóraválását e reményeknek a nemzet, akkor egészen másképp lehetne beeszélni, mint ma. Úgy látszik azonban, hogy a csalódások korszakát éljük. ’ A legnagyobb örömmel üdvözli a gróf Bethlen expozéját, amely újabb reményeket ébreszt a magyar népben. Helyre kell állítani a tekintélyt, mert a tekintély romlása a nemzet lezsllesztésének útja. A királykérdésről szólt és kijelenti, hogy nagy bűn a nemzet ellen minden Habsburg-puccs, de nagy bűnnek tart minden olyan megnyilatkozást is, amivel a ma* gyar nemzet hóhérainak akarunk tetszeni. Minden türelmetlen Habsburg-ágens, de minden cseh, szerb vagy román ágens is a nemzet sírját ássa meg. Izgató momentumnak tartja a felekezeti féltékeny-' ségét, amelyet mesterségesei szitának, izgató momentumnak a liberalizmus kérdését, amelyet úgy állítanak be, mintha mi reakciósok volnánk és a sötét középkort akarnék visszaállítani. A középkort, amely különben nem is sötét, mert hiszen. Csodálattal nézzük művészetét, társadalmi kialakulását és idealizmusát. ’ Csizmadia Sándor: A középkor az nagyszerű ! Nagy János: Az a liberalizmus, a mely a politikában szabadságot teremtett és a közszabadságokat hozta... Meskó Zoltán : Hagymaszagú. Nagy János: ...a mely a szabadkereskedelmet tűzte zászlója alá, de erkölcsi alapja volt, ez a liberalizmus nekünk is kell, de nem kell az a liberalizmus, amelyet itt évtizedeken át hirdettek. A pénzügyminiszter rideg álláspontján állok, akit nem győzök eléggé csodálni. Szilágyi Lajos: Pedig liberális etmber. Nagy János: Elismeréssel vangyok iránta, nemcsak mért nagy koncepciójú ember, hanem mert ráhelyezkedik a takarékosság alapjára. Ki kell irtani a közönségből azt a gondolatot, hogy mindent az államtól várjanak. Az állam nem fedezheti az összes költségeket, mert ha az entente látja, hogy mi mindenre van pénzünk, joggal azt fogja mondani,hogy ha arra is van pénzed, add ide nekem. Hegedűs miniszter helyeslően bólint a fejével. Nagy János: Törvénybe kell iktatni, hogy a tisztviselői pályával összeférítésbelétt a kijárás. A nép gondolkozásába bele kell vinni a munka jogát és a munka kötelességét- A törvényjavaslatot általánosságban elfogadja. Nagy János beszéde után többen szünetet kérnek, de az elnök utal arra, hogy egy órakor úgyis az interpellációkra térnek át és előzően szünetet fog elrendelni. Andrássy Gyula felszólalása Gróf Andrássy Gyula szólal fei ezután és a következőket fejti A kormány bemutatkozása alkalmával már kifejtettem álláspontomat. Pártom részéről többen föl fognak szólalni ebben a vitában, hogy föltárják a párt politikáját. Én most főleg azért szólaló KrSM, hogy a Ház figyelmét külpolitikai kérdésekre hívjam fel. Erre a fölszólalásra alkalmat adott egy kedvező esemény a londoni parlamenti vitában, amely az első örvendetes jel ránk nézve Nyugat európában. Ebben a vitában természetesen sok olyan hangzott el, ami a magyar fület sérti és nem felel meg teljesen a mai gyar fölfogásnak. De ne feledkezzünk meg arról, hogy a vita célja a kegyetlen béke ratifikálása volt, ennek dacára meleg, rokonszenves hang vonult végig Magyarország irányában az egész vitán és ez a rokonszenves hang egységes volt az összes felszólalásokban. Maga az angol kormány egészen máshangokat pengetett, mint akár egy évvel ezelőtt, amikor lord Newton és" Jord Brice olyan rokonszenvesen emlékeztek meg Magyarországról,. Akkor a külügyi államtitkár még azt mondta, hogy Keleteurópa kaotikus viszonyaiért Magyarországot terheli a felelősség, amely hiába ábrándoszik azon, hogy lerontsa az igazságos békét. Most a külügyi államtitkár azt állapította meg, hogy nem Magyarország a hibás azokért a borzasztó viszonyokért, hanem a kis entente. Óriási változás ez, jele annak, hogy az igazság halad a maga útján és hogy kezdik belátni, hogy nem Magyarország akadálya a világ békéjének, hogy Magyarország csak a saját létföltételeit akarja csendes, szorgalmas munkával megszerezni, hogy a borzasztó gazdasági viszonyok okozója a kis entente, amely még mindig szövetkezik és fegyverkezik ellenünk és ki akar irtani bennünket azokból az országokból, amelyeket mások fegyvereivel szerzett." A külügyi államtitkár a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott Magyarországról és azt mondta, hogy Anglia bámulja azt az önuralmat, amelyet Magyarország tanúsított Károly király látogatása alkalmával. Oly meleg hangon beszéltek az összes szónokok, mintha magyarok volnának ők is és mulasztás volna, ha itt nem emlékeznénk meg erről. „ Drózdy Győző: Figyeljük meg azt is, amit a jogrendről mondtak. Andrássy Gyula: Arra is rátérek. Csak ketten voltak, akik a kis-entente álláspontján voltak, de