Az Est, 1921. június (12. évfolyam, 117-141. szám)

1921-06-10 / 125. szám

Előfizetési árak: Egy hónapra ... 50.— korona Negyedévre ..... 90.— korona Félévre 180.— korona Egész évre........ 366.~ korona KÜl főidő a A fenti árak kétszerese Egyes szám ára 2 korona Politikai napilap —­ FELELŐS SZERKESZTŐ: Miklós JSxhor XII. évfolyam * ^25. szám. Szerkesztőségi VII. kerület, Erzsébetikör.ut 7­ Kiadóhivatal | VII., Erzsébetikörút 18—20.SZ* Fiók*kiadó hivatalok: V., Vilmos császárját 14. szánt és IV., Váci*utca 12. Wien: I., Kohlmarkt 7. Nem volt nepsnk intézmény a magyarr­­postánál évtizedeken keresztün. Pontos volt, megtudható, ígnó ismeretes, ha kell, m­ég jelen­nyes is. Cso­dájára jártak földi szakér­tők és kzint­él­ vetendő­ minta­képet ism­­ertettek előkelő­ szak­­folyóiratok. Ak­kor a postát or­szágosan ékesítettek a távíró­val, náhla vele mind a kettő szervezettségben, erőben és hi­telben is. Már a telefon bekap­csolása nem mutatkozott ilyen szerencsés intézkedésnek. Hibás kapcsolás volt és a személyzet túlterheltsége mia­tt sok bajt okozott. De még így is bírta a terhet a magyar királyi posta, volt miből költenie : tekintélye, hitele, exaktsága. A háború az­tán sok becses javunkkal együtt , megrontotta ezt is. Régi szép szabályos érvelése helyett lá­zas, kihagyó lett a pulzusa. Helyes és üdvös, hogy a­ kor­mány energikusan hozzálát a leromlott posta följavításához. Ennek más módja nincs, mint nagyarányú befektetés. Mil­liókra van szükség, hogy az or­ganizmus teljesen rendbe jöj­jön és a régi, háború előtti fedd­hetetlenséggel funkcionáljon­. Nem fog akadni olyan törvény­hozás, a­mely megtagadná hoz­zájárulását a befektetés fedeze­tének előteremtéséhez. Bármily hitelt kíván e célra a kereske­delmi miniszter igénybe venni, a pénzügyminiszter nem fog vétójogával élni. De az már csak mégis lehetetlenség, hogy­ egy évtizedre szóló befektetés költségeit az amúgy is már agyonadóztatott közönségen ve­szik meg. A postát, telefont, távírót megint drágítják és ez­zel, nemcsak a közterheket növe­lik, hanem egyúttal oly példát is mutatnak, a­melyet a tiltott élelmesség nyomban követni fog. A­ki csak teheti, megint meghúzza a csavart, a­melyben a fogyasztót préselik : ha az állam drágít,­­ miért ne? Ha a tarifák emelkednek, akkor mit beszélünk mi itt a kereskede­­­­lemben, iparban, közélelmezés­ben olcsósági hullámrólHa a­­ posta, a legnagyobb üzemek­­ egyike, így biztosítja előre az állam befektetett tőkéit, a­mit várjunk a kiskereskedőtől és iparostól, a­ki nem tíz évre,­ ha­nem máról-holnapra számol­­ előre, mert máról-holnapra él. Churchill nagy beszéde Európa békéjéről és a világgazdaságról Angliának és Franciaországnak Németországgal kell szövetkeznie ( on, fim ins -9 m­a Ji telefon- Beminen áll :eeelmi ka­m szerdán Churchill na® beszédet mondott arról, hogy Tkurópa­ békéjét csak az biztosíthatja. •Jna 'Anglia és Franciaország összefog Németor­szággal. Tudományos fejtegetések­ben brit szaklapokban már több­ször jutott kifejezésre ez a tétel, de Churchill az első, a­ki nyíltan merte hangoztatni ezt az igazságot a nagy nyilvánosság előtt. Gondo­latmenete az volt, hogy a győztes nagyhatalmak és szövetségeseik­ háborús vívmányait, de egyben az európai gazdasági életet veszede­lem fenyegeti, a lelkeket aggoda­lom üli meg, minduntalan az a fé­lelem ver gyökeret, hogy új há­ború lesz, a nyugati hatalmak és Amerika termelése meg fog bé­nulni s mindez azért, mert a győz­tes államok a német birodalom megalázására törekszenek. — A helyzet ma az, hogy Ame­rika a legnagyobb hitelező és Né­metország a legnagyobb adós — mondatta Churchill. — A német ipar­ máris lázasan kezd dolgozni, hogy a háborús adósságokat le­­törleszsze, minthogy pedig szénen kívül úgyszólván semmi nyers­anyaga nincs, kénytelen kész ipar­cikkekkel fizetni és elárasztani gyártmányaival minden világpia­cot. Az elpusztított területek hely­­­reállításában és fölvirágoztatásá­­­an a németek csak kész árukkal képesek közreműködni, ez pedig az illető országok iparát károsítja. Ha Németországnak módja volna minden adósságát 40—50 év alatt kifizetni, akkor a németek volná­nak az egész világon a legnagyobb exportálók és ha az Egyesült­ Ál­lamok kész árukban kapnák meg kedelmüket, a­minek végzetes kö­vetkezményei lennének.­­ Csak egy segítség van ez el­len, az, ha Anglia és Franciaor­szág szövetkezik a világgazdaság helyreállítására Németországgal, és ennek megvolna az a jó hatása is, hogy Németország bizonyos ré­is­­egeinek háborús terveit csírájá-­­ban fojtaná el. A német biroda­lom esetleges boszújától elsősor­ban Franciaországnak kellene fél­nie, Angliának kevésbé, azt a brit politikát tehát, a­mely Németor­szág irányában engesztelődést hi­det, nem lehet alattomossággal­s vádolni, mert abban nyilvánul­ meg a legőszintébb jóindulat. Franciaország irányában, ha Ang­­­ia igazságos akar lenni Német-Ír­országgal.­­. háborús követeléseiket, akkor tönkretennék egész kiviteli keres­­ e­tAz Est tudósítóidtól - s A főváros most készélt el A­ kommunista uralom zárs­zám­ádsi­sával s a vagyonleltár­ felvétel­lel az 1919. évről. Ács Ferenc fő­­számvevő jelentése ötvennégv ol­dalra terjed ; maga a zsu-szá­madás s a hozzácsatolt f­üggetketé pedig 680 oldalra rúgnak. A bevezetés ki­emeli, hogy ez az esztendő minden tekintetben kivételes gazdasági eredményeket produkált, a kom­mün rémuralma után, az idegen­ katonai megszállás fosztogatása következett, a­melyet ezután a jog­rend visszaállítása érdekében tett hallatlan erőfeszítések követtek. A főváros arra törekedett a ta­nácsköztársaság bukása után, hogy­ a háztartási rendet helyreállítsa. A háztartást az előző évi költség­­vetés alapján tovább vezették. A zárszámadás bevezetésében ki­emelik, hogy az 1918. évi forrada­lom óta fokozatosan kialakult kommunisztikus állar arendnek egy minden oldalról ellenségtől körül­zárt államterületen való gazdasági kísérletezései, vagyonlefoglalás­­ban, vagyonelpusztításban, az egyéni kezdés és vállalkozás, vala­mint a kockázat megszüntetésében és a munkabérek korlátlan emelé­sében merültek ki. A fővárosnak megszüntették a jövedelmi forrá­sait, elrekvirálták ingatlanait, azok leszállított bérjövedelmét az állami házbérszámlára utalták, megszűnt a kölcsön törlesztő szol­gálat és az üzemek elvesztették rentabilitásukat. A hiányokat az állami hozzájárulás fedezte. A fő­város igazgatása egyszerűen az állami akarat végrehajtójává sü­­­lyedt. A beterjesztett zárszámadás ösz­­szegszerű­en nem is mutatja ki azo­kat a károkat, a­melyek a fővá­rost az elmaradt bevétel s a m­ag­ok alatl­an pazarlás címen érték, mert az egy esztendő komplexu­mában ezek teljesen elvesznek. Főösszesítés így alakult: Bevé­telekben az összes kezelések for­galma 1.548.775.388 korona és 44 fillér volt, kiadásokban pedig 1.552.565.504 korona és 97 fillér, ös­-.­ szesen tehát 3,101,340,893 korona 41 fillér. Az elmúlt évi forgalomhoz képest a csökkenés 152,062,256 ko­rona és 711 fillér volt. . . Az adópénztárnál a bevétel csök­­kenése több mint félmilliárd volt. A vagyon összesítés így alakult tiszta vagyon 194,804,591 korona és 67 fillér, a tiszta leher 8,267.885 ko­rona és 12 fillér, a tiszta vagyon te­.­­hát 186,536.706 korona 55 fillér. 1918.­ év végén a tiszta vagyoni. 249,718.780 korona 19 fillér .volt, a kömön évében tehát az apadás 1: 63,182.073 korona és 61 fillér. A szé­kesfőváros­­ kezelése és felügyelete­ alatt álló alapok és alapítványok­ vagyona az 1919. év végén 61,603.0731 korona és 79 fillér­­volt. Elkészült a főváros elszámolása a kom­m­­m gaz­dálkodásár 65 millióval csökkent a városi vagyon Frankacír$*ág megvézdi a leszerelést/' * / Jfttris, junius tój (Jp. Est­indes tudósítójának­­jelejti kjelentése Berlinen át) Barthou hadügyminiszter teg­­ nap a hadügyi bizottságban úgy­ nyilatkozott, hogy ha csak előre­ nem látott események nem­ követ-­­keznek be, akkor ennek a hónap-, nak végével az egész 1919. évi kor-] osztályt szabadságolni fogják. UI.j A francia Lengyel Keresk­edelmű szerződés / rájzfé, június 0 i.t. Etk rendes tudósítójának( telektífjért&ntcse Berlinen ál) A francia-lengyel kereskedelmi szerződés kész és már­ csak aláírása­­ van­ hátra. Célja a két állam gaz-' dasági _ kapcsolatát annyira kibö-,­víteni és oly szilárd alapokra fék­­ tetni, a­mennyire csak lehet a­ mostani nemzetközi helyzetben. A­ szerződés irányelveit akkor álla­-­ pították meg, mikor Pu­sinszky lengyel köztársasági elnök, majd herceg So­pieha külüg­yminisztere Párisban­­járt. II.

Next