Az Est, 1921. július (12. évfolyam, 142-168. szám)

1921-07-22 / 160. szám

’"Budapest, 1921 * Pétitek * julius 22. Előfizetési árak : MgS hónapra m 80.— korona 1fogyedcoro HMN 90.— korona Félévre MO.- korona Égés* coro......... 360.— korona Külföldön a fenti árak kétszerese Egyes szám ára 2 korona z­sssssscsz Politikai napilap FELELŐS SZERKESZTŐ: MIKLÓS ANDOR Szerkesztőség: OH. kerület, Erzsébetköratk­ Kiadóhivatalt ! (?//•, Erzsébetek órát 13—90.*%| x Fiók*kiadóhivatalok: O., Vilmos császárját 14. szád ♦ é* IV., VÁcU utca 12. Wien: 1^ Kohlmarkt 7. Minden parlamentek anyját, az angol parlamenta­rizmust, rakta tele tégnap virá­gokkal Andrássy G­yula az An­gol-Magyar­­Társaság alakuló ülésén. Migi ezt­ a kegyeletes munkát véteezte, rámutatott azokra a kapcsokra, a­melyek legrajongóbb leányát, a ma­gyar parlamentarizmust vele összefűzik. A magyar törvény­­hozás, alsóház, felsőház, ezek­nek a végrehajtó hatalomhoz való viszonya, a házszabályok, a bizottságok munkája, mindez a magyar papiroson valóban olyan, hogy az angol matróna a vérrokonságot meg nem ta­gadhatja. Számtalanszor hivat­­koztak nálunk e kötelékekre; néhai Beöthy Ákos például nép­szerűségének jórészét annak köszönhette, hogy rettenetes auktoritással tudott angol jog­szokásokra hivatkozni. Azt azonban egyáltalában nem em­lítette meg Andrássy, vájjon ezekben a keretekben idehoz­ták-e az angol parlamentariz­­mus lelkét is?! E parlamenta­­rizmus lényege tudvalévően a szabadelvűség. Nem abban az­­értelemben, a­hogyan ezt a szót politikai pártok máról-holnapra ide-oda cibálják. Hanem abban az örök, nemes felfogásban, hogy a legellentétesebb nézetek kibontakozását lehetővé teszi, mások szándékát meg nem gya­núsítja és az éppen felszínen úszó véleménytől legmesszebb eső gondolkodást sem helyezi anatéma alá. Esztendőkön ker­e­resztül volt uralmon az angol konzervatív párt, de azért a vele szemben ülők intencióit soha meg nem vádolta és soha bízást arra nem tett, hogy ezek az urak nem éppen olyan jól szolgálnák a hazát, mint az ő emberei. Ha az angol parlamentariz­­mus a lelkét a magyar mellé teszszük, a leány és anya kö­zött való hasonlóság már nem olyan szembeszökő. Itt az ellen­zéki szóval és a kormány tettei­­■ nek bírálatával szemben nem­­érveket vonultatnak fel, ha­nem nyomban a hazaárulás tankjeit eresztik nekik. Más véleményen lenni, a hibákat felfedni vagy éppen visszaélé­seket kizárni: bűn a nemzet ellen, az ország megrágalma­­zása. Ez az erkölcs különösen mostanában annyira kivirult,­­ hogy az angol rokonsághoz való jogunk némileg megkopott. Francia lapok a nyugat magyarországi kérdésről „Hallatlan dolog“ — „Kegyetlen irónia“ Pár­is, i­ulisis 2/ (A M. T. I. szikratársirata) Az Homme Libre, közölve a párisi magyar követségnek­ a nyu­­gatmagyarországi kérdésre vonata­kozó cáfolatát, ehhez kommentárt fűz, kijelentve, hogy egyenesen hallatlan dolog nagylelkű­­éget gyakorolni Ausztriá­­­­val szemben Magyarország terhére, a­mikor a világhá­ború főbűnöse tulajdonkép­pen Ausztria volt és Ma­gyarországot csupán magá­val hurcolta. A Lanterne azt, hogy Magyarországot területtől foszszák meg Ausztria javára, min­dent felülmúló kegyetlen iróniának mondja. Németország holnap válaszol a franein kormány Kattowiczb ám az angolok megszigorították az ostromállapotot Pek­in, július 2. (Az Est tudósítójától) Laurent francia nagykövet szom­baton jegyzéket adott át dr. Rosen külügyminiszternek a felsősziléziai állapotokra vonatkozóan. A jegy­zékre adandó német választ holnap fogják nyilvánosságra hozni. Páris, július 2/ (Az Est rendes tudósítójának telefonjelentése Berlinen­él) Kattowitzból jelenti a Havas­ügynökség . A németek fenyegető magatartása arra kényszerítette az angolokat, hogy eddigi tartóz­kodó viselkedésükkel szakítsanak. Mivel a német támadások egyre hevesebbek, az angolok kénytelenek elismerni, hogy nemcsak a lengyel lakosság biztonsága van veszede­lemben, hanem a szövetségesek helyőrségeit is komoly veszedelem fenyegeti. Ezért szigorú rendsza­bályokra határozták el magukat. Először is megtisztították a várost azoktól a gyanús elemektől, a­me­lyek ott titokzatos módon letele­pedtek. Az ostromállapotot meg­szigorították, az alkohol árusítását megtiltották. A számos házkutatás — különösen a gleiwitzi német szavazóbiztosságnál — sok gyanús egyén letartóztatására vezetett. Ezeket az embereket azzal gyanú­sítják, hogy a szövetségesek ellen új támadást készítenek elő. A glei­witzi drótnélküli táviróállomást hétfőn hivatalos pecséttel zár­ták le. U. London, július 21 Sir Herald Stuart táviratot In­tézett­ Harding elnökhöz, a­mely­ben megállapítja, hogy a szövet­séges megbízottaknak általában az a véleménye, hogy a felsőszilé­ziai kérdés szabályozásának to­vábbi halogatása igen veszélyes helyzetet teremt. A megbízottak a mielőbbi döntést követelik és fel­vetik azt az eszmét, hogy a terüle­tet azonnal oszszák fel a németek és lengyelek között és hogy az odaítélt területeket reguláris né­met és lengyel csapatok szállják meg. A megbízottak meggyőződése, hogy ha a végleges döntés meg­történik, a lakosság abban meg fog nyugodni. Lord Curzori erős nyomást gyakorol a francia nagy­követre. Köztudomású volt, hogy Franciaország július 15-ike után a legfelsőbb tanács konferenciáján való részvétele mellett fog síkra szállani. Most pedig azt javasolják, hogy a legfelsőbb tanács ju­lius 28-ika után néhány nappal Boulog­­nebar­ üljön össze. A mostani pil­lanat igen kedvező, mivel a felső­sziléziai lakosság a termés beta­karításával van elfoglalva és az ország teljesen nyugodt. ­ A trianoni béke a jövő héten lép életbe Páris, július 5. (Az Est rendes tudósítói­nak telefonjelentése Berlinen át) .Ilyron T. H­e­r­r­i­c­k, az új am­e­­rikai nagykövet,­ tegnap délelőtt vett részt először a nagykövetek tanács­kozásának ülésén. Az ül­l­é­s­é­n­­ 11 h­a­t­á­r­o­z­t­á­k, hogy a tria­noni békeszerződést']­ a jövő héten életbe lentetik. XII. évfolyam * ICO. szám. A népszövetség albizottságai szeptemberben folytatják tanácskozásukat a lefegyverzésről Pária, julius 21 (Az Est rendes tudósítójának telefonjelentése Berlinen át) A népszövetségnek a le­fegyverzéssel foglalkozó három albizottsága üléseit szeptember elsejéig elna­polta. A három albizottság szeptember elsején Genf­­ben folytatja tanácskozá­sait.­­. Lloyd George képviseli Angliát a washingtoni konferencián London, julius 21 (W. T. C) A gyarmatbirodalmi konferencia szerdán úgy határozott, hogy Lloyd George személyesen vegyen részt a­­washingtoni leszerelési konferen­cián. London, julius 21 (Wolff-ügynökség) A Times jelenti Washingtonból. A Philadelphia Public Leader londoni táviratot közöl, a­mely szerint a lon­doni amerikaiak körében örömmel üdvözölnék, ha a washingtoni konfe­rencián valamennyi domínium jelen lenne, mivel a domíniumok és Amerika jobban megértik egymást, mint az angolok és az amerikaiak. A tengeri fegyverkezés korlátozása tekintetében valószínűbb a megegyezés, mint a szá­razföldi fegyverkezés korlátozása tekin­tetében. A­míg Németország és Orosz­ország a népszövetségen kívül állanak és a leszerelési konferencián részt nem vesznek, alig érthető, hogy Francia­­ország miként egyezhet bele haderejének csökkentésébe. Ha a washingtoni kon­ferencia nagy lépés is a világ békéje felé, a világ minden szükségletét még­sem elégítheti ki. Tizenegy millió tonnával szaporodott a világ hajóür-­tartalma London, július 21 (Wolff-ügynökség) A Lloyd hajózási regiszterének leg­újabb kiadása az egész világ hajó­­űrét mintegy ötvennégy millió tonná­val tünteti fel. A hajóür e szerint az 1914-iki állapotot több mint tizenegy millió tonnával felülmúlja. Ez a kü­lönbözet első­sorban arra a tíz millió tonnára vezethető vissza, a­melyet az Egyesült­ Államok közvetlenül a háború után épített. Japán és Hollan­dia hajóűre kisebb mint 1914-ben volt, Nagybritannia ellenben az 1914. évi hajóűrt százezer tonnával múlja felül.

Next