Az Est, 1921. december (12. évfolyam, 270-289. szám)
1921-12-23 / 288. szám
Budapest, 1921 * Pétitek * december 23. Előfizetési árak : egy hónapra «, típ.— korona Negyedévre ^ 770.— korona Félévro 340.— korona Egész 660.— korona Külföldön a fenti árak kétszerese Egyes szám ára 3 korona Ausztriában 30 osztr. I)EC. ?./. Politikai napilap FELELŐS SZERKESZTŐ: MIKLÓS ANDOR Szerkesztőségi VII. kerület. Erzsébet*körút7• Kiadóhivatali VII., Erzsébet.körút 18-20.s*, Plakskiadó hivatalok. 6., Vilmos császárját .4. szám és IV., Váci utca 12. Wien » 1. Kohlmarkt 7. Szabad kereskedelem tette a világ urává Angliát. A wyng-ek történelmi küzdelme a monopóliumok ellen az angol história legszebb lapjait ékesíti. A szabad kereskedelem épp oly éltető levegője a gazdaságiéletnek, mint a gondolat, a sajtó, a gyülekezés, a tanítás, a tanulás szabadsága a nemzeti, politikai, erkölcsi és szellemi életnek. A háború természet ellen való mivoltát, rettentő rendellenességét talán semmi sem bizonyítja szembeötlőbben, mint a free trade, a szabadforgalom szüneteltetése. Nyolc éve lesz innen-onnan, hogy a kötött forgalom terhei alatt roskadozunk mi magyarok, a kiknek bölcs és belátó elei, élükön gróf Széchenyi Istvánnal és Kosuth Lajossal a modern magyar államot a gazdasági szabadság alapján építették fel. Egyetlen nap, a hadüzenet napja, elegendő volt, hogy ezt az elvet felfüggeszsze. Három év — mert annyi, annál is több telt el a fegyverek elnémulása óta — nem volt elegendő, hogy uralmába visszahelyezze. Csak tegnap tette szóvá a nemzetgyűlés elnöke a kormánynak egy intézkedését, amely a sertéskivitelt fosztja meg állandón szabadságától, amikor monopóliumként odaadja két részvénytársaságnak. A monopólium ellentétes a szabad kereskedelemmel, mert kirekeszti a versenyt és kedvezést ad egyeseknek, kiváltságosaknak az egész kereskedelem rovására. Már most akár bankérdekeltség, akár agrárérdekeletség, akár maagánérdekeltség élvezi ezt a javadalmat, mindenképpen a köz károsodik vele. Tisztára falláció azt állítani, hogy az állam az ilyen üzleteknek a haszonélvezője , mert hiszen im a forgalom szabad, ha sertést bárki is kivihet, — akár kontingentálják az engedélyezett mennyiséget, akár nem — az egyes feleken az állam épp úgy megveheti a maga hasznát, mint a monopóliumos részvénytársaságokon. Még az ellenőrzés sem nehezebb vagy bonyodalmasabb. Éppen ezért igazat kell adnunk Gaál Gaszton felszólalásának. Béke idején semmi sem menti a forgalom szabadságának korlátozását. Legkevésbé a részvénytársaságok üzleti, érdeke. „Rakovszky, Sigray, Gratz és Schnitzter szökésétől tartami lehet* „Fegyházzal Büntetendő cselekményben voltak .* elsőrendű tényezők" 7z vádtanács elnökének végzése és indokolása — Az Est tudósítójától — A budapesti büntetőtörvényszék vádtanácsának elnöke, dr. Kiss István táblabiró tegnap délben hozta meg döntését, amelynek értelmében gróf Andrássy Gyulát, Borovicéni Nándort és Lorenz Józsefet szabadlábra helyezte, Rakovszky István, gróf Sigray Antal, Gratz Gusztáv ellen pedig a vádtanács elnöke az előzetes letartóztatást elrendelte. Az ez idő szerint szabadlábon lévő gyanúsítottak közül az elnök Schnitzler Ágoston ellen elrendelte az előzetes letartóztatást, ellenben ifj. Kray István és Alexej András ellen az előzetes letartóztatás iránti indítványt szintén elutasította. Gróf Andrássy Gyula, Borovicéni Nándor és Lorenz József tegnap este nyolc órakor el is hagyták a pestvidéki ügyészség fogházát. Ma délelőtt tíz órakor hirdette ki a vádtanács elnöke hivatalosan a döntést. Az ügyészségről kiszivárgott hírek szerint az ügyészség felfolyamodja Borovicéni Nándor, szabadlábra helyezését birtokon kívül, Andrássy és Lorenz szabadlábrahelyezése ellen azonban nem él felfolyamodással. Az ügy referenséül az ügyészség elnöke Lehóczky ügyészségi alelnököt bízta meg. Tegnap délután a Margit-körúti katonai fogházban szabadlábra helyeztek Alexej András szolgálaton kívüli viszonybeli főhadnagyot, akit eddig a királyi ügyészség mint szabadlábon lévőt nevezett meg vádiratában, holott Alexej december 2-ika óta a Margit-körúti fogház foglya volt. Alexej ellen két hatóság folytatott eljárást. A katonai hatóság mint főhadnagy ellen, a polgári hatóság pedig mint polgári egyén ellen. Védője, dr. Földváry Béla ma eme visszás kérdés eldöntését célozva, beadványt nyújtott be a királyi ügyészséghez és a hadseregfőparancsnokság ügyészségé- hez, melyben kifejti, hogy Alexej polgári egyén, ügye polgári hatóság elé tartozik, Alexej ugyanis a MAEFORT alkalmazottja. Tíz órakor kezdenek gyülekezni a vádtanács előszobájában a védők. Sigray védői Angyal Pál profeszszor és Ruszinkó Béla ügyvéd, Borovicéni védője Juhász Mihály, Alexej védője Földváry Béla, Gratz védőjének, Vázsonyi Vilmosnak a képviseletében dr. Telek György jött el. Egy detektívfőfelügyelő elővezette Schnitzler Ágostont is. Tíz órakor érkezik hivatalába Kiss István, a vádtanács elnöke. Pár percnyi várakozás után behívja a védőket és kihirdeti előttük a döntést. Az egész rövid ideig tart és utána a védők a vádtanács nagytermében rögtönzött értekezletre gyűlnek össze, ahol újból felolvassák a határozatot és belekezdenek annak megvitatásába. A védők különben ma délután hat órakor Vázsonyi Vilmos lakásán értekezletet tartanak, ahol a további teendőiket beszélik meg. Mint informálnak bennünket, a védők között a legnagyobb meglepetést az keltette, hogy szétválasztották a vádlottakat. Ma délelőttre várják a királyi ügyészségre a hadosztálybíróság ügyészségéről Sztupka László alezredes-hadbírót, aki Sztrache főügyészszel fog megbeszélést folytatni ebben az ügyben. A védők a törvényszékről való eltávozásuk előtt abban is megállapodtak, hogy a letartóztatott gyanúsítottakért kauciót fognak felajánlani a vádtanácsnak. A letartóztatottak közt vagyontalanok is vannak, mégis hajlandók bármely összeget letétbe helyezni. A szükséges pénzt valószínűleg társadalmi úton fogják összehozni. A perrendtartás értelmében a vádtanács elnökének két napon belül döntenie kell a kaució kérdésében. Kiss István elnök közölte a védőkkel, hogy a vádirat elleni kifogásokban a vádtanács 1922 januári 23-án tartja meg a tárgyalást. A vádtanács hatáfozata egyébként így szól: Lázadás bűntettével terhelt Rakovszky István és társai elleni bűnügyben a királyi ügyészség 121/242. K. V./1921. számú indítványa alapján Rakovszky István, gróf Sigray Antal, Gratz Gusztáv, Schnitzler Ágoston ellen az előzetes letartóztatást a büntetőperrendtartás 256. felhívásával, a 141. §. 2-ik pontja alapján Rakovszky István, gróf Sigray Antal, dr. Gratz Gusztáv ellenében pedig a foganatbavétel napjától kezdődő hatálylyal elrendelem, ellenben az indítványnak azt a részét, hogy az előzetes letartóztatást gróf Andrássy Gyula, Borovicéni Nándor, Lorenz József, ifj. báró Kray István és Alexej András ellenében elrendeljem, elutasítom. Ebből kifolyólag a királyi ügyészség által 9550/M. E. számú rendelet 30. és 33. §-ának alapján a még letartóztatásban levő gróf Andrássy Gyula, Borovicéni Nándor, Lorenz József letartóztatását megszüntetem. /.II* . évfolyam * 288. szám. T Az indokolás szó szerint így hangzik : 1. Előrebocsátom, hogy a királyi ügyészség a fent jelzett indítványának kelte, azaz folyó évi december 17-ével terheltek ügye a bíróság elé hozatván, most már hatáskörömbe tartozik az eredetileg fent hivatkozott miniszteri rendelet értelmében a királyi ügyészség határozatával letartóztatottak fogvatartásának kérdésében való döntés is, megjegyezvén, hogy a perrendtartásilag az előzetes letartóztatásnak el, vagy el nem rendeléséről, nem pedig annak fenn, vagy fenn nem tartásáról van szó. II. A nyomozat adatai szerint a folyó év tavaszától kezdve mozgalom indult meg az iránt, hogy IV. Károly király uralkodói joga gyakorlásának megkezdése és az ország kormányzásának átvétele kedvező időpontban megtörténhessék. E mozgalom eredménye volt az, hogy a király folyó évi október hó 20-án repülőgépen az országba jött. Sopronban szállott meg és onnan kiindulva a még október 21-én történt különböző intézkedések után október 22-én katonai csapatok mentek vonaton Győrön és Komáromon át és október hó 23-án ezek a katonai csapatok Budaörs alatt megütköztek a kormány csapataival. E csapatok útközben céljuk elérése végett vaspályákat, posta- és távirdahivatalokat kerítettek hatalmukba. Egyes személyek ellen tényleg erőszakot alkalmaztak. Ezekhez a csapatokhoz Rakovszky István, gróf Andrássy Gyula, gróf Sigray Antal és dr. Gratz Gusztáv csatlakoztak. Az őket vivő vonat egyik kocsijában velük ment Borovicéni Aladár is, aki megelőzőleg a Lehár Antal által Zürichbe küldött Alexej Andrással érintkezésbe lépve, ezt repülőgép vásárlásával megbízta és IV. Károly király részére repülőgépen, amelyet Alexej András vezetett, Dénes fára, majd azután Sopronba kisérte. A király visszatérésének előkészítésében, valamint annak sikeres keresztülvitelében élénk tevékenységet fejtett ki Lorenz József, valamint báró Kray István is és különösen Schnitzler Ágoston, aki a szervezkedés tárgyalásaira irodát tartott fenn, az anyagi ügyeket intézte, összeköttetésbe lépett a hasonló gondolkodású bécsi körökkel, a király érkezését Rakovszkyval és Gratzcal közölte, a király bevonulásának esetére teendő intézkedéseket, megszállásokat és letartóztatásokat