Az Est, 1921. december (12. évfolyam, 270-289. szám)

1921-12-23 / 288. szám

Budapest, 1921 * Pétitek * december 23. Előfizetési árak : egy hónapra «, típ.— korona Negyedévre ^ 770.— korona Félévro 340.— korona Egész 660.— korona Külföldön a fenti árak kétszerese Egyes szám ára 3 korona Ausztriában 30 osztr. I)EC. ?./. Politikai napilap FELELŐS SZERKESZTŐ: MIKLÓS ANDOR Szerkesztőségi VII. kerület. Erzsébet*körút7• Kiadóhivatali VII., Erzsébet.körút 18-20.s*, Plakskiadó hivatalok. 6., Vilmos császárját .4. szám és IV., Váci­ utca 12. Wien » 1. Kohlmarkt 7. Szabad kereskedelem tette a világ urává Angliát. A wyn­g-ek történelmi küzdelme a monopóliumok ellen az angol história legszebb lapjait ékesí­­ti. A szabad kereskedelem épp oly éltető­ levegője a gazdasági­­életnek, mint a gondolat, a saj­tó, a gyülekezés, a tanítás, a ta­nulás szabadsága a nemzeti, po­litikai, erkölcsi és szellemi élet­nek. A háború természet ellen való mivoltát, rettentő rend­ellenességét talán semmi sem bizonyítja szembeötlőbben, mint a free trade, a szabadforgalom szüneteltetése. Nyolc éve lesz innen-onnan, hogy a kötött for­galom terhei alatt roskadozunk mi magyarok, a kiknek bölcs és belátó elei, élükön gróf Széche­nyi Istvánnal és Kosuth Lajos­sal a modern magyar államot a gazdasági szabadság alapján épí­tették fel. Egyetlen nap, a hadüzenet napja, elegendő volt, hogy ezt az elvet felfü­ggeszsze. Három év — mert annyi, annál is több telt el a fegyverek elné­mulása óta — nem volt elegen­dő, hogy uralmába visszahe­lyezze. Csak tegnap tette szóvá a nemzetgyűlés elnöke a kor­mánynak egy intézkedését, a­mely a sertéskivitelt fosztja meg állandón szabadságától, a­mikor monopóliumként odaadja két részvénytársaságnak. A mo­nopólium ellentétes a szabad ke­reskedelemmel, mert kirekeszti a versenyt és kedvezést ad egye­seknek, kiváltságosaknak az egész kereskedelem rovására. Már most akár bankérdekeltség, akár agrárérdekeletség, akár maagánérdekeltség élvezi ezt a javadalmat, mindenképpen a köz károsodik vele. Tisztára falláció azt állítani, hogy az ál­lam az ilyen üzleteknek a ha­szonélvezője , mert hiszen im a forgalom szabad, ha sertést bár­ki is kivihet, — akár kontingen­tálják az engedélyezett mennyi­séget, akár nem — az egyes fe­leken az állam épp úgy megve­heti a maga hasznát, mint a mo­­nopóliumos részvénytársaságo­kon. Még az ellenőrzés sem ne­hezebb vagy bonyodalmasabb. Éppen ezért igazat kell adnunk Gaál Gaszton felszólalásának. Béke idején semmi sem menti a forgalom szabadságának kor­látozását. Legkevésbé a rész­vénytársaságok üzleti, érdeke. „Rakovszky, Sigray, Gratz és Schnitzter szökésétől tartami lehet* „Fegy­házzal Büntetendő cselekményben voltak .* elsőrendű tényezők" 7z vádtanács elnökének végzése és indokolása — Az Est tudósítójától — A budapesti büntetőtörvényszék vádtanácsának elnöke, dr. Kiss István táblabiró tegnap délben hozta meg döntését, a­melynek ér­telmében gróf Andrássy Gyulát, Borovicéni Nándort és Lorenz Jó­zsefet szabadlábra helyezte, Ra­kovszky István, gróf Sigray Antal, Gratz Gusztáv ellen pedig­ a vád­tanács elnöke az előzetes letartóz­tatást elrendelte. Az ez idő szerint szabadlábon lévő gyanúsítottak kö­zül az elnök Schnitzler Ágoston el­len elrendelte az előzetes letartóz­tatást, ellenben ifj. Kray István és Alexej András ellen az előzetes le­tartóztatás iránti indítványt szin­tén elutasította. Gróf Andrássy Gyula, Borovicé­­ni Nándor és Lorenz József tegnap este nyolc órakor el is hagyták a pestvidéki ügyészség fogházát. Ma délelőtt tíz órakor hirdette ki a vádtanács elnöke hivatalosan a döntést. Az ügyészségről kiszivárgott hí­rek szerint az ügyészség felfolya­modja Borovicéni Nándor, szabad­­lábr­a helyezését birtokon kívül, Andrássy és Lorenz szabadlá­br­a­­helyezése ellen azonban nem él fel­­folyamodással. Az­ ügy referenséül az ügyészség elnöke Lehóczky ügyészségi alelnököt bízta meg. Tegnap délután a Margit-körúti katonai fogházban szabadlábra helyeztek Alexej András szolgála­­ton kívüli viszonybeli főhadnagyot, a­kit eddig a királyi ügyészség mint szabadlábon lévőt nevezett meg vádiratában, holott Alexej december 2-ika óta a Margit-körúti fogház foglya volt. Alexej ellen két hatóság folyta­tott eljárást. A katonai hatóság mint főhadnagy ellen, a polgári hatóság pedig mint polgári egyén ellen. Védője, dr. Földváry Béla ma eme visszás kérdés eldöntését célozva, beadványt nyújtott be a királyi ügyészséghez és a hadse­­regfőparancsnokság ügyészségé-­­ hez, melyben kifejti, hogy Alexej polgári egyén, ügye polgári ható­ság elé tartozik, Alexej ugyanis a MAEFORT alkalmazottja. Tíz órakor kezdenek gyülekezni a vádtanács előszobájában a védők. Sigray védői Angyal Pál profesz­­szor és Ruszinkó Béla ügyvéd, Bo­­rovicéni védője Juhász Mihály, Alexej védője Földváry Béla, Gratz védőjének, Vázsonyi Vilmosnak a képviseletében dr. Telek György jött el. Egy detektívfőfelügyelő elővezette Schnitzler Ágostont is. Tíz órakor érkezik hivatalába Kiss István, a vádtanács elnöke. Pár percnyi várakozás után behívja a védőket és kihirdeti előttük a dön­tést. Az egész rövid ideig tart és utána a védők a vádtanács nagy­termében rögtönzött értekezletre gyűlnek össze, a­hol újból felolvas­sák a határozatot és belekezdenek annak megvitatásába. A védők különben ma délután hat órakor Vázsonyi Vilmos lakásán értekez­letet tartanak, a­hol a további te­endőiket beszélik meg. Mint infor­málnak bennünket, a védők között a legnagyobb meglepetést az kel­tette, hogy szétválasztották a vád­lottakat. Ma délelőttre várják a királyi ügyészségre a hadosztály­­bíróság ügyészségéről Sztupka László alezredes-hadbírót, a­ki Sztrache főü­gyészszel fog megbe­szélést folytatni ebben az ügyben. A védők a törvényszékről való eltávozásuk előtt abban is megál­lapodtak, hogy a letartóztatott gyanúsítottakért kauciót fognak felajánlani a vádtanácsnak. A le­tartóztatottak közt vagyontalanok is vannak, mégis hajlandók bár­mely összeget letétbe helyezni. A szükséges pénzt valószínűleg tár­sadalmi úton fogják összehozni. A­ perrendtartás értelmében a vádta­nács elnökének két napon belül döntenie kell a kaució kérdésében. Kiss István elnök közölte a védők­kel, hogy a vádirat elleni kifogá­sokban a vádtanács 1922 januári 23-án tartja meg a tárgyalást. A vádtanács hatáfozata­ egyébként így szól: Lázadás bűntettével terhelt Ra­­kovszky István és társai elleni bűnügyben a királyi ügyészség 121/242. K. V./1921. számú indítvá­nya alapján Rakovszky István, gróf Sigray Antal, Gratz Gusztáv, Schnitzler Ágoston ellen az előze­tes letartóztatást a büntetőper­rendtartás 256. felhívásával, a 141. §. 2-ik pontja alapján Rakov­­szky István, gróf Sigray Antal, dr. Gratz Gusztáv ellenében pedig a foganatbavétel napjától kezdődő hatálylyal elrendelem, ellenben az indítványnak azt a részét, hogy az előzetes letartóztatást gróf And­­rássy Gyula, Borovicéni Nándor, Lorenz József, ifj. báró Kray Ist­ván és Alexej András ellenében el­rendeljem, elutasítom. Ebből kifo­lyólag a királyi ügyészség által 9550/M. E. számú rendelet 30. és 33. §-ának alapján a még letartóz­tatásban levő gróf Andrássy Gyu­la, Borovicéni Nándor, Lorenz József letartóztatását megszünte­tem. /.II* . évfolyam * 288. szám. T Az indokolás szó szerint így hangzik : 1. Előrebocsátom, hogy a királyi ügyészség a fent jelzett indítvá­nyának kelte, azaz folyó évi de­cember 17-ével terheltek ügye a bí­róság elé hozatván, most már ha­táskörömbe tartozik az eredetileg fent hivatkozott miniszteri rende­let értelmében a királyi ügyészség határozatával letartóztatottak fog­­vatartásának kérdésében való döntés is, megjegyezvén, hogy a perrendtartásilag az előzetes le­tartóztatásnak el, vagy el nem ren­deléséről, nem pedig annak fenn, vagy fenn nem tartásáról van szó. II. A nyomozat adatai szerint a folyó év tavaszától kezdve mozga­lom indult meg az iránt, hogy IV. Károly király uralkodói joga gya­korlásának megkezdése és az ország kormányzásának átvétele kedvező időpontban megtörténhessék. E mozgalom eredménye volt az, hogy a király folyó évi október hó 20-án repülőgépen az országba jött. Sop­ronban szállott meg és onnan kiin­dulva a még október 21-én történt különböző intézkedések után októ­ber 22-én katonai csapatok mentek vonaton Győrön és Komáromon át és október hó 23-án ezek a katonai csapatok Budaörs alatt megütköztek a kormány csapataival. E csapatok útközben céljuk el­érése végett vaspályákat, posta- és távirdahivatalokat kerítettek hatalmukba. Egyes személyek el­len tényleg erőszakot alkalmaztak. Ezekhez a csapatokhoz Rakovszky István, gróf Andrássy Gyula, gróf Sigray Antal és dr. Gratz Gusztáv csatlakoztak. Az őket vivő vonat egyik kocsijában velük ment Bo­rovicéni Aladár is, a­ki megelő­zőleg a Lehár Antal által Zürich­be küldött Alexej Andrással érintkezésbe lépve, ezt repülőgép vásá­rlásával megb­ízt­a és IV. Ká­roly király részére repülőgépen, a­melyet Alexej András vezetett, Dénes fára, majd azután Sopronba kisérte. A király visszatérésének előké­szítésében, valamint annak sikeres keresztülvitelében élénk tevékeny­séget fejtett ki Lorenz József, va­lamint báró Kray István is és kü­lönösen Schnitzler Ágoston, a­ki a szervezkedés tárgyalásaira irodát tartott fenn, az anyagi ügyeket in­tézte, összeköttetésbe lépett a ha­sonló gondolkodású bécsi körökkel, a király érkezését Rakovszkyval és Gratzcal közölte, a király bevonu­lásának esetére teendő intézkedé­seket, megszállásokat és letartóztatá­sokat

Next