Az Est, 1921. december (12. évfolyam, 270-289. szám)
1921-12-04 / 273. szám
Budapest, 1921 * Vasárnap * december 4. 77332EZSI, Előfizetési árak : ' Egy hónapra CO.- korona Negyedévre „,m 170.— korona Félévre ,............340.— korona égése évre..........ÖffO.- korona Külföldön a fenti árak kétszerese Egyes szám ára 3 korona ■Ausztriában 20 osztr. JC ^ Politikai napilap Felelős szerkesztő : Miklós .Andor XII. évfolyam * 273 szám.Szerkesztőség- OH. kerület, Erzsébet r kft írat T. Kiadó hk utat Ott., Erzsébet.-körút * Fiókvkiadó hivatalok: V Vilmos császárját 14. Qpdm és IV., Váci utca 12- Wiens l., Kehlmärkt ?. Még ma, míg ezekben az órákban véget kell vetni a kormányválságnak, mert a kormányválság a műviszonyaink között fejetlenséget jelent. Fej nélkül tovább az álam sem maradhat egy pillanatra sem. Kellé a ki feljen az ország dolgaiért, a ki fiaelős sáfárja legyen kivatáknak, gazdája a közüg,jók neki» Személyi torzsalkodásol®n, egyéni ambíciók vetélkedésén nem múlhat a legfontosabb, parancsoló közérdek kielégítése. Ide kormány kell, a mely kormányoz. És népszetgyűlés kell, a mely ellenőrzi a kormányzatot. A régi, bevált, helyee gyakorim .alapján a parlament addig nem tanácskozhatik, alig parlamentáris kormány nincsen, míg a volt kormány in statu demissionis van - és az uj még nem alakult meg. Rendben van. De éppen azért kell siettetni az új kormány megalakulását, hogy alkotmányos életünk másik szerve, a nemzetgyűlés ne legyen akadályozva szabályszerű életfunkciójában. Hogy itt nagy horderejű kérdések, jövő fejlődésünknek prejudikáló problémák vannak szóban, amelyek megoldása türelmetés megfontolást igényel, magunk is hiszszük. De, volt elegendő idő a megfontolásra és azt kellett látnunk, hogy ezt a két hetet nem erre a komoly célra, hanem meddő szóvidákra és a pártféltékenységek kitombolására fecsérelték el. Hát már most elég volt e céltalan időtékozlásból. A kormány alakuljon meg olyannak, amilyennek a mai mostoha, nagy férfiakban ínséges viszonyok engedik. Ha lesznek , tárgyi szempontból gyarlóságai és ingadozásai, személyiekben szépségfoltjai, majd megvitatják a kormánynyilatkozatot, majd, célba veszik, esetleg ki is buktatják a nagy többségnek nem tetsző miniszter urakat. Kritikára és miniszterbuktatásra ráérünk. Így a kettő sohasem sürgős, mert nálunk úgyis szünetlenül folyamatban van. “Sürgős az, hogy legyen fej, amely gondoskodik az ország sok kincs-keserves dolgáról és legyen kéz, erős és egészséges, amely megragadja és meg is tudja' tartani az ország gyeplőjét. iS2VfitU ArwrrTt ^ .A kisgazdák ragaszkodnak a belügyi tárcához Döntő tanácskozás Bethlen és Mayer között Esterf várják a kormánylista * hivatalos közlését , s kúfítcélom#,* miniszter- Msszasanta“János -állatnap esti és délután a helyzet okolt, hogy a ágnak minden függő kérdése. Iot talán maga az egész kormányválság is ezen a tanácskozáson évdul el. Bethlen 4’al. ajánlotta Mayerttek" a földmivelési tárcát és Mayrer annak elfogadását feltételekhez "fűzi; ha e feltételeket, amelyek részben tárgyiak, részben pedig személyi garanciákra vonatkoznak, a miniszterelnök magáévá teszi, akkor a kisgazdapárt támogatása számára biztosítva van —, és pártalakítási tervét, amely mint dezignált miniszterelnöknek nem sikerült, megvalósíthatja, mint az új kormány elnöke. Tárgyi ütközőpontról — már ami a kisgazdapártot illeti — alig lehet már beszélni; e tekintetben a helyzet az, hogy az éjszaka folyamán azok a kisgazdapárti politikusok, akik kezdettől propagálták Bethlen tervét, megegyeztek a másik csoport tagjaival oly formulában, hogy amennyiben a személyi kérdések kedvezően oldatnak meg, Bethlen pártalakítását lehetővé teszik olyképp, hogy mindenben elfogadják Bethlen programjai, megváltoztatják a párt címét, a pártot azonban nem oszlatják föl. Az új párt kérdése mellett a következő tárgyi ellentétek simultak meg legutolsó órákban : A kisgazdapárt eredeti álláspontja az volt, hogy február 13-án a nemzetgyűlés befejezze munkáját. Ezzel szemben gróf Bethlen István azt a felfogást vallotta, hogy a nemzetgyűlés ,mandátuma nem február 10-án jár le, hanem a, tiszán túli választásoktól számított két év múlva, sőt szigorúbban: a baranyai választásoktól számított két év múlva. Erre nézve az ellentéteket áthidalták, amennyiben mindkét felfogás kiegyenlítődik azza, hogy a nemzetgyűlés a taszán-i túli választásoktól számított két év leteltével fejezi be tevékenységét Ellentétek voltak a választójog körül. Bethlen Istvján maga is fenn akarja tartani a községenkénti választási, valamint a titkosságot is; utóbbit azonban korlátozni akarta olyképp, hogy azok, a kiknek jjtsék négy elemijük, vágyóéik, cenzusuk azonban van, kivétetnek a titkos szavazás alól és nytgfát sipjaznak. Erre nézve a tárgyalások során kompromisszumos álláspont érvényesült, úgyszintén,a nők választójoga dolgában is, amely szintén korlátozódik, de nem oly mértékben, mint eredetileg tervezték. Ellentét, volt a tekintetben is, hogy a kisgazdák azt követelték, hogy amennyiben nem sikerülne az összes pártokkal megegyezni a választójog kérdésében is Bethlen nem érvényesíthetne egy megfelelő kompromisszumos tervet, ez esetben az új választások a Friedrich-féle választási rendelet alapján,menjenek végbe; ezzel szemben Bethlen István azt kívánta, hogy amennyiben nemsikerül a megegyezés, vagy ha az ellen jár ellenzék, pipponsriék és a liberális blokk erősebb kampányt, indítaná- nak, esetleg meg obstruálnák: a Wekarle-féle választási, törvény lépjen hatályba. . Végül megegyeztek abban, hogy amennyiben az új választójogi törvény parlamenti, keresztülvitele komoly nehézségekbe ütközik, egyszakaszos felhiatalmazási törvényben bízzák meg a kormányt, a vől'asztójog elintézésével. Komoly ellentétek voltak a vagyonyosság előlegénél kérdésében. Bethlen, litván ttrtisz«' terelünk oly értelmű megoldásra. törekszik,amely szerint a va,gyonváltságra és életfet kell fizeteni, erre nézve az előkészületi munkálatok, sőt hír szerint már maga a konkrét , rendelet is elkészült a pénzügy minisztériumban. A kisgazdák sezzel szemben azt hozzák fel, hogy ilyen megoldásba nem mehetnek bele, mert ez felhő.Éríthatná az államháztartás egyensúlyát, ezt azonban csak a kisgazdák egyik «»portján hangoztat- Magyarország nem tudja teljesíteni a mezőgazdasági jóvátételt Jegyzéket küldtünk Párisba — Az Est tudósitójátM — A trianoni békeszerződés Magyarországot különfégő mezőgaz-^ dasági anyagok és különösen él/v állatok kiszorgl tára kötelezi, a melynek elítólagos megállapítása a jóvátételi bizottságra tartozik. A Paksban székelő bizottság most végre akarja hajtani a mezőgazdasági jóvátételt és ilyen irányú felszólítást intézett hozzánk. Ebben az ügyben a múlt hét végén a kiszüggyminisztérium és a földmivelégügyi mi- nisztérium két képviselője utazott Párisba, mégpedig a külügyminisztérium részéről Miklós Ödön államtitkár, az európai Duna-bizottság volt elnöke, a földművelési minisztérium részéről dr. Barcza Ernő miniszteri tanácsos a külforgalmi osztály vezetője kaptak megbízást, hogy a jóvátételi bizottsággal Páriztban közvetlenül tárgyaljanak. A két raegbijufi a magyar kormány jegyzékét vitte magával, amelyben Magyarország rámutat arra, hogy mezőgazdaságát az ország szétdarabolásai és a háború teljesenlerontották, ennélfogva a mezőgazdasági termények és állatok jóvátételénél az entente-államok ezt vegyék figyelembe. A mai napon már jelentés érkezett Budapestre, amely szerint a magyar megbízottak befejezték a jóvátételi bizottsággal való tárgyalásokat. Miklós Ödön államtitkár ma már el is utazott Paksból és Münchenbe megy, ahol a Duna-bizottság már napok óta ülésezik és ezeken a tanácskozásokon fogja a magyar kormányt képviselni.