Az Est, 1922. május (13. évfolyam, 99-122. szám)

1922-05-14 / 109. szám

Vasárnap, 1922. május 14. „Királycsinálók“ és „Politikai aprószentek“ A kormány választási röpiratai — Az Esst tudósítójától — ■ -K­agy-csomó zöld, lila, sárga meg szürke füzet' fekszik előttünk. Az­az hogy csak feivül ilyenek. Be­llii ! Belül » (1 . kormány, .választási röpiratai 'Tikiul -ne gorldolja. sen­ki, hogy .’.táláé szederjesma düh, sár’^a rosszmájúság,­ zöld izetlegi­­kus féselv, s­zürte unalom és szinteRossie kerül a szeme elé: De­hogy !*! Drap.» rínom, kedves kon­­ícránsz, üdítő szórakozásul a vá­lasztások izgalmaiban elfáradt de­rék magyar népléleknek. És zamat és tősgyökér (in­antuas satis ! Lás­­­suk csak! A ny­om d­c ja íz és né lis ü­l, de álnevekkel. Az első kellemes benyomást az kelti, hogy a címlapokon sehol sincs fültün­tetve; a nyomda mag a kiadó! Kár is volna ilyen, felesleges sallangokkal za­varni az olvasmányok hamvas üdesé­­gét. A­ mező virágain sincs gyári véd­jegy, ugy-e, 'meg az erdő ízletes gom­ba termésén sem ! Isten adta,­ termett. Éppen ezért kárhoztatnunk kell azt is, hogy röpiri­tokon — bár készség­gel'' elismerjük, hogy nem mindegyi­ken — szerzői neveket is találunk, ha mindjárt álneveket is. Mire jó ez ? Ki lesz attól okosabb, hogy az egyik röp­­iratot Foktety Balázs írta, a másikat, harmadikat meg Szittya Bán­­it vagy Látó Lászlót Inkább népdalszerű szer­ző­tlenségben, kellett volna hagyni eze­ket a pattogó rim­msu prózákat s meg­­zenésítettni őket, mondjuk : »Gyere be rózsám, gyere be, csak magam vagyok kostruktív időbe !« dallamára. Leszállított áron " Sokkal’szálbeabe­sebb ötletnek tartjuk, hogy a röpiratok árának kiszabásánál olyan talpraesettért jártak el. Rányom­tattak a füzetek födelére, hogy : 10 ko­rona, meg,: 20 korona, aztán ezeket az árakat utóbb . (Átnyomtatták nagy lila’ számjegyekkel, a­mik erőteljesen jelzik, hogy a kormánynak van szíve a az utolsó pillanatban jelentékenyen lesz ál­lította a röpbölcsőségek árát potom négy meg két koronára ! Tessék besé­tálni, senki kevesebbet! A választás napján­ es­etleg ingyen is kaphatók ! Öt kis egér­kő Igen, egé­rkő és nem egérke ! Így né­piesebb ! vonatkozik pedig ez a kitétel Andrásira, , a­kit a »Királycsinálók” című­ kettős füzet ismertet. Megtudjuk, hogy Andr­ássy jelleme olyan, mint a KépmeSebeni egérkő, a­ki beleesett a mézestálba és elmérgezte az egészet. Azóta nem boldog a magyar. Ez az Andrássy a röpirat szerint körülbelül a­­világ leggyűlölködőbb embere. Leg­­fölább csak Vázsonyi mérkőzhetik vele, a­ki­­szinte zöld az epésségtől, úgy hogy el lehetne nevezni az Abbázia zöld­­békájának !­■ Gyűlölni nem szüséges ! Bezzeg a » Királycsinálók« szerzője nem gyűlölködik ! Kifejti, hogy az »antiszemitizmusnak nem­ kell okvetlen együttjárni a gyűlölködéssel! Még azt a sötét Rakovszkyt sem gyűlöli, a­kinek pedig »hálaadó misét kellett vol­na mondania, a­miért nem akadt fenn valamelyik budaörsi vagy torbágyi te­rebélyes fa ágán«. Nem,’ a röpirat erélyesen jelenti ki, hogy gyűlölni őt »nem szükséges«. Le­hetni éppen lehet, de nem szükséges. Jt nagy portugál író és Bécs, , a­honnan nem jön semmi jó Rakovszkyval kapcsolatban még több­­ nevezetes dolgot­ is elárul a röpirat­­ szerzője, a­miket a magyar nép egy-­­ szerű gyermekeinek feltétlenül meg kell­­ tanulniok. Például azt, hogy a Sohle-­­ mihi Péter történetét­­a nagy portu­gál író«­ írta. Tudtunkkal szegény Cha­­misso franciából naturalizált német költő volt, dehát mindegy. Ki tudja, a választások sikere mily nagy mérték­űen múlik azon, hogy Chamisso vígan dudáló portugál legyen . A szerző ki­­váló alaposságát dicséri az is, hogy megállapítja, hogy Jrakovszky István Bécsben született, onnan pedig még­ so­hasem jött hozzánk: semmi jó. Milyen, kár, hogy­ véletlenül Széchenyi István is Bécsben látta meg a napvilágot. _ ,ft dugóhúzó és Betliczky lefagyott orra A »Poliikai aprószentek című füzet pár oldalon tömören foglalja össze né­hány ellenzéki politikus szörnyű vét­keit." Friedrichről komoran állapítja­ meg, hogy nevét »dugóhúzóval son le­hal többé kihúzni­­ a magyar történe- •­lemből s mikor a vörösek föl akarták,­ kötni, kitért a m­ártirtors elől. Hát, még­­az a Beniczky! ’Az kérem ké­­pes volt­ arra, hogy : egy darabig az uigott /« És ne is szóljunk Hallérről, a­­kinek »csak néhány gyöngébbfejű­ bir­kát­ sikerült az Andrássyék aklába be­terelni !« Gömböc és pemzlifaj Elidőznénk még Harang­dy János k­ót remeke mellett, elmondanék jeles’ elméletét, mely szerint »a Tisza-féle liberalizmus és a háború utáni libera­ti­tás (?) nem egykutya«, de háló. László műve is szót kér. Címe: Kossuth Lajos álarcában. Ez az úr aztán ki­tűnő jellemző ! Megelégszik egy-egy jelzővel, de azok egytől-egyig a tö­­mény­ izlés remekei. Balla Aladár »a forradalom kólótáncosa«, Drózdy , a plagizátor«, Rassay :­a forradalmi gömböc« és Rupert »a pemzlifejű libe­rális«. Kitűnő! Tehát a Gömbössel szemben ott áll a Gömböd! Milyen jó vicc ! Js szürke röpiratos. Ilyenek­ is vannak. Ezek igénytele­nebbek. Címük például':' ifteni 'fizetünk, jóvátételt !« vagy »Hogyan szerzünk új hazát magunknak ?« . Meglehetősen'' unalmasan ható fejtegetések; egyéb­ként okos dolgok vannak bennük, csak­­ az a baj, hogy ezeket az ellenzék na­gyobbik fel© is vallja s igy nem igen lehet kormánypropagandára kisajátí­tani őket. A röpiratszerzők merész fordulattal úgy segítenek magukon, hogy fejtege­tés közben neki-nekivágnak az ellen-­­­zéknek és körültömjénezik az egyedül üdvözítő kormányt. Szóval végered­ményben, a többi,, tarkább röpirat íz­lésbeli színvonalára­­ helyezkednek. Szürke füzetek, de «azért édes »egysé­ges« testvérei a többi sárgának, zöld­nek és lilának. KAMARA LENGYELVÉR Petrovich, Loth Ila,Bojda Juci. Mindkét rész egy előadásban­­II, VI, 7.10 órakor. ZEUVA szesz teljesen kiirtja poloskáit, Bor elpusztít minden svábot és ruszint. Csomagja 20 korona. 1 molyszesz legbiztosabban meg­öli a molyokat. Zelmanovits drogéria,Wesselényi­ utca 36. sz. I IPtl^'TKÍS és egyéb szőnyegeket,valamint régi­­j JL dl £3­1­ségeket veszek legmagasabb árban. Sternberg, Dob-utca huszonnégy.Tel. József i 23-59 üleffflyil­je vasárnap, május hó 14-én a . t.:j M­iiliii&p»t« u «rali Triamwp Icala.’Színhásy mellett, Hermina­nt 53. szán 1. Délutántól • záróráig tffjssüjJs WferfösEtelel tiEngverron­ysa­j i. Esti étterem.« Confiserie Cukrászdajj Beállott a tavaszi olcsóbbodás Kétkoronás saláta és 190 koronás zsír a vásárcsarnokban — Az Est tudósítójától — Hosszú ideig váratott magára, de végül mégis megérkezett a tavaszi ol­csóbbodás. Ma a vásárcsarnokban, mintha valami kedvderítő , tavaszi szellő lengedezett volna, az emberek jobb­­ kedvvel jártak-keltek­ .­­ A néhány nap óta megenyhült idő okozta, hogy ma­ hatalmas mennyi né­pekben jött zöldség a piacra, a­­mi természetesen az Arak ellanyhulására vezetett. Különösen a saláta látható hatalmas hegyekbe rakva - s az alsó idénypiacot egészen ellepi. Tegnaptól mára olcsóbb is lett a saláta, ma már a silányabb minőségűt fejenki­nt két koronáért kínálják­. A jobb minőségű 1,6 korona. Látható már új burgonya is, csakhogy SO koronába kerül. Lénye­gesen olcsóbb lesz a karfiol, melynek átlagos ára 200 korona. A spenót kiló­jáért 30 koronát kérnek, egy csomag retek 10—40 korona, a spárga kilója 99 korona. Az ubor­ka 300 korona. Határozott olcsóbbodás vehető észre a húspiacon is, melynek oka az, hogy a zsír ára leszállt. A tegnapi 210 koro­nás ár helyett ma 200 koronába kerül a zsír kilója, sőt ennél olcsóbb zsír is látható. Sertéskaraj 192—200, a sertés­­■gmb és lapocka 1/8—ISO, a borjúpör­­költnek való 88—100 korona között in­gadozik. Az eleje 110—120, a comb 170 —180 korona. A marhapörköltnek való 78—88 koronába kerül, a hátszín, la­pocka és tarja 148—150 korona. Mérsékelten lett olcsóbb a tejtermé­kek piaca. Az elsőrendű teavaj még ma is 500­.120 koronába kerül, a má­sodrendű 420 korona. A főzővaj ára 360 korona, a tehéntúró 20, a tejfel li­/­törje 100 korona. Olcsóbb lett a tojás a tegnapi 8 koronás árral szemben, kü­lönösen a külső piacon 7.60 K-ért is lehetett kapni.. . Az élő­ baromfi ára szintén küzd az általános olcsóbbodási­ irányzattal. Ki­sebb csirke párja 380—500 korona, de könnyű az alku. A nagyobb csirkéért 650 koronát is kérnek páronként. A fia­tal idei kacsa párja 400—580 korona. A Futura ■500vagon hagymát és 1000 vagon malátát akar kiszállítani A JK­ ésélelmezési Tanács tegnap e­*­utasította a kérelmeket. Sokoró­­pátkai Szabó'' István kép'itís©!! az OFfIGÉ-t a bizottságban Tárgyalják a nagytétényi sertés­­vásár monopóliumát — Az Est tudósítójától — ■ A Közélelmezési Tanács imp­ort­­export bizottsága tegnap ,, délután dr. Bod János állam­titkár'­ em­l­k-. lésével, ülést tartott, a­­melynek tárgysorozatán több tí meglepetést­­keltő pont szerepelt, , . . . Az­' első meglepetés mindjárt az volt, hogy az ülésen meg­jelent »So­, koropátkai Szabó István, a­kiről kiderült, hogy a tanácsba az Or­szágos Magyar Gazdasági Egyesü­let ,­delegálta, tehát mint az OMGE­­képviselője. Vesz ezent­­l részt­­ az ülésén.. . Sokoropátkai Szabó István mind-­­járt szűzbeszédet is mondott a Közélelmezési Tanácsban és a többi között rámutatott arra, hogy a bú­za és­ a lobbi termény ára azért nem tud a gazdák által kivárni mér­tékben kialakulni, mert a kormány a kivitelt megtiltotta. A felszólalásra Bill államtitkár válaszolt, a­­ki örömmel üdvözölte a kisgazdák képviselőjének meg­jelenését a­ Közélelmezési Tanács­ban. A napirend többi tárgyai közül kínos hatást keltett a­ ’Futura”kér­vénye, a­melyben a vállalat 500 vagon hagyma kivitelére kért en­gedélyt. A múlt esztendőben mind­össze 400 vagon hagymára szóló kiviteli koncessziót osztott szét a kormány az összes termelői és közvetítői érdekeltség között és az idén a Futura egymaga 500 vagon hagyiv­st akar kiszállítani az or­szágból. Ezzel a vállalat, úgy lát­szik, meg akarta előzni a többi ér­dekeltet, a kísérlet azonban nem sikerült, mert a Tanács elutasítot­ta a kérelmet. A következő meglepetést szintén a Futura idézte elő azzal, hogy 1000 vagon malátára kért kiviteli engedélyt. Az előzetes vizsgálódás során a kösérelemezési miniszté­rium megállapította, hogy a kivi­telre szánt maláta tulajdonképpen a malátaszindikátus tulajdona és a jelek azt mutatják, hogy a szindi­kátus helyett azért terjesztette be a Futura a kiviteli kérelmet, mert azt hitte, hogy ily módon kedve­zőbb véleményre fogja­ hangolni a Tanács tagjait. Ebben a reményben az, érdekeltség csakatéozét, mert a kiviteli, engedélyt nm­­ adtál« meg, ,­ Tanács az ■ elnök javaslatára úg­y határozott, hogy meg­vizsgál­tatja a sörgyárak birtokában ta­lálható maláták észlelét és ezután fog dönteni az export­ megengedé­séről. Egyébként a Közélelmezési Ta­nács a jövő héten is folytatja ta­nácskozásait, még­pedig­ kedden délelőtt az exportvásárok­okérdésé­­■vei foglalkozik. A nagytétényi ser­téshizlaló telep és vásár ellen be­érkezett panaszok­­ megvizsgálá­sára a­ bizottság már régebben kü­lön albizottságot küldött ki, a­­mely hosszabb jelentést készített­ .Ezen a tárgyaláson végleg­ tisztázzák azt a megokolatlan monopóliu­mot, a­mit a kormány tavaly Nagytéténynek biztosított. Háborúság a miskolci vízvezeték miatt A vízművek igazgatója megtámadta a szakértőket — Az Est tudósítójától — Miskolc városában még mindig nem­ intéződött el a vízvezeték ügye. Több ízben megírtuk, hogy a városban ál­landó tífuszjárvány ütötte fel a fe­jét és a t­ífusztesetek még egyre elő­fordulnak. Legújabban négy i­j tífusz­­megbetegedést jelentettek. A fővárosból bakteriológiai szakér­tőket küldöttek ki, a­kik megállapítot­­ták, hogy a vízvezeték vize fertőzött, abba rothadó anyagok kerültek. A szakértők közvetlenül a népjóléti mi­niszter elé terjesztették véleményüket, a­ki tegnap sürgönyben értesítette Miskolc városát arról, hogy a miskol­ci vízvezeték vize nyers állapotban al­kalmatlan az ivásra. Miskolc városára most az a teher nehezedik, hogy az egész vízvezetéket kijavíttassa, a­mi természetesen óriási költséget jelent. A mérnökök vélemé­nye szerint a vízvezetéket állandóan fertőtleníteni kell és e mellett még ürepesztő (derite) medencét és szülőte­­lepet kell létesíteni. A vezeték egy ré­szét újra kell építeni, különösen a ta­polcai részt, a­melyre a fertőzés gya­núja esik. Ezek a munkák tíz millióba kerülnének. A vegyészszakértők határozott véle­ményével­ szemben a vízvezeték igazga­tója, Pazár István még mindig azt han­goztatja, hogy a közönség minden ag­godalom nélkül ihatja a vízvezeték vi­zét, a vízben talált baktériumok ártat­lanok, sőt az egyik miskolci lapban a szakértők ellen is éles támadást inté­zett, a­ miskolci szakértőket fizikai alapigneretek megértésére képtelenek­nek, feltűnési mániában szenvedőknek nevezte,­ a­­kik alaptalan feltevésekkel igyekeznek a közönséget izgalomban­­tartani­." Keresek felszereléssel, őszi átvétette, lehetőleg Pesthez közel.­ Ajánlatokat Herzlné, Balatonboglár kérek.________| 3. oldal

Next