Az Est, 1922. május (13. évfolyam, 99-122. szám)

1922-05-14 / 109. szám

é. oldal . Gorato városát elpusztította az eső Példátlan katasztrófa Olaszországban Milano, május 12 (Aa­ssi tudósítójától) Az 54­ 000 lajtost számláló Corato vá­root olyan katasztrófa érte, a­mely pá­ratlanul áll a h­istóriában. És a város az adriai tenger partján van, Irak­-tól 43 kilométernyire. Néhány évtizeddel ezelőtt szerény falucska volt. A keres­kedelem és ipar fellendülése következ­tében Corato is növekedni kezdett. Pa­­lotasorok, villák, templomok, nagysze­rű középületek kezdték diszíteni. Igazi nagyvárosias jelleget öltött , minden jel arra mutatott, hogy a fejlődés nagyszerű lehetőségei állanak előtte. A lakói boldogok voltak, gyarapodtak, a­­jó mód úgyszólván minden rétegben fellelhető volt. Az­­utóbbi hetekben, azonban ,hirte­­l t itt súlyos csapás szakadt a mit sem siejtő városra. Esni­ kezdett az eső­s heteken keresztül majdnem minden nap eselt. Ez a­ vidék híres volt a szá­razságáról.", A meteorológiai intézet ki­mutatása­ szerint Olaszországnak ezen a pontján évek óta a legkisebb volt a csapadék. A rendellenes időjárás Co­­ratóxa valóságos ■cisözönt árasztott, í­gy reggel rémülve futottak ki az em­berek az utcára. _ A házak falai megrepedtek! — kiáltották megdöbbenve. A három- és négyemeletes paloták falain valóban széles repedések tátong­tak és minden jel arra mutatott, hogy a­ repedések nagyobbodni fognak.­­Ye­­kánis óra múlva az egyik palota be is dőlt­. Utána nemsokára egy másik om­lott össze. A lakosokat pánik lógta el, kiszaladtak a teresre, majd ott sem érezték magukat biztonságban és a vá­ros határába menekültek. .Rómából­ mérnökök jöttek, a­kik meg­vizsgálták a szerencsétlenség okait. Eleinte ugyanis azt gondolták, hogy földrengés volt és ez »Halasztotta össze a házakat. — Nem földrengés volt, —­ hangzott a mérnökök szakvéleménye — a föld­rengés pusztításai másmilyenek szok­tak lenni. Itt nyilvánvalóan az eső az oka mindennek. Corato agyagos és ho­mokos talajra épült. A m­íg száraz idők­­jártak, nem­ érezték ennek a következ­ményeit, most azonban, hogy napokon keresztül esett az­' eső, ' az agyagos és homokos talaj annyira megpuhult, hogy nem­ bírja el a­­reá­ rakott­­épülettömegű­, két. Sajnos, ezen nem segíthetünk. Min­­den valószínűség szerint az egész vá­ros el fog pusztulni." A mérnökök e nézetét közölték a vá­ros lakóival. Az izgalom még nagyobb lett. A családok százai minden vesze­delemmel dacolva bemerészkedtek a házakba, hogy az ott levő vagyonká­jukat megmentsék. Szívszaggató jele­netek játszódtak le. Megtörtént, hogy atig egy család azzal foglalatoskodott, hogy bútorait, ruháit és fehérneműit kihordja, azalatt a ház összeomlott és a család egyik-másik tagját a rontok maguk­ alá temették. Az asszonyok si­koltozva szaladgáltak az utcán. Néme­lyik megörült. Sokan a templomba inepekü­ltek. tje a­ gyönyörű Ma­donna­­szék­i és egyház szintén összeomlott. A­mikor a falai repedezni kezdtek, az emberek ordítva rohantak ki a belse­jéből. Csak az oltára maradt érintet­lenül. A papok, a város határában szabad ég alatt rendeztek istentiszteleteket. Megható látvány volt, a­mint az ott­honukból kiűzött emberek sokadalma letérdelt s homlokát földre illesztve könyörgött, hogy Isteni szüntesse meg a veszedelmet. Az olasz kormány, a­mint értesült a veszedelemről, nyomban kilenc mil­lió órát utalt ki­ az­­ ínségeseknek. Ezenkívül katonákat és különböző mesterembereket küldött Coratóba, hogy a város határában barátokat építsenek. Néhány barabot már ösz­­sze is szegeztek, úgy hogy a,' betegek, öregek és gyermekek fedél alatt van­nak. Valószínű, hogy a mérnökök jóslata teljesülni fog. Az eső­ annyira alá-, mosta azt a­ területet, a­melyen a vá­ros épült, hogy még a legerősebben megalapozott házak is omladozóban vannak. Először rendszerint a falak repednek meg, azután a repedések mint szélesebbekké válnak, majd az egész ház összeomlik. A kétségbeesett lakosok közül többen oszlopokkal és vask­aversokkal akarták a házuk ösz­­szeomlását mag­akadályozni. Ez a­ kí­sérlet szintén hiábavaló volt. Nagy­­bűnt követhettünk el, — mondotta a város, ősz polgármestere — hogy Isten ily súlyosan büntet bennün­ket. Corato halálra van ítélve... Co­rato, Isten veled... A polgármester sírni kezdett, a­mi­kor ezeket a szavakat mondotta és ez­után összerogyott. Állapota oly súlyos, hogy hozzátartozói életét féltik. Záhetén­yieen­ eladó nyugalomba vonulás miatt, 32 év óta fönn­álló nagyforgal­­ai vegyes kernakedés házzal egyí­tt, mely nyaralónak­ is megfelel­­. S36'v«bbei: Fuchs S­ándors Zebegény. MF'fflf'f ísiiíí ry^iiiieliiBéi IsJLlPfLI ¥€ÖS€aflVr-Y^-«.39-Telefon: 135-31. Székesfeh­rvárott eladó j jvjuoo w­i. oaiufls -KCftao ciJDiutwhi, mmuai hozzátartozóval, raktárral, udvarral és virágoskerttel. Bővebb felvilágosítást komoly vevőnek személyesen ad a ^Székesfehérvári Friss Ujság­ kiadóhivatala Román irodalmi nyelvet gyakorlati módszerrel és teljes sikerrel tanítja együt­tes vagy külön jelentkezőknek tír. Vass Gyula ügyvéd, romák­ tolmács. Jelentkezhetni Budapest. V., Rudolf­­rakpart 7., I. 1. délután 3—6 között. Telefon 30­—63 DrGazdy Gyula ny. m­áv.­ felügyelő ingatlanforgalmi irodája, az Országos Földbirtokrendező Bíróság­ által engedélyezve. Budapest, VI­., Wesse’ém'i'u­tca 16. szám, I. emelet 9. Telefon: .József 139­­.l..' Előjegyezve: tubb Ids és nagy birtok eladásra és haszonbérletre az ország minden részében; bér- és családi h­ázak, villák, nyaralók­, házhelyek, telkek él­és bérbeadása úgy a fővár­osban valamint annak kör­nyékén és az ország egész területén. Eladási és vételi megbízásokat gyorsan ,és eredményesen bonyolítok. Mely jeteltek vittése* Mréesanáissi I venna ms^aito» 1-2 ii6st®p?a | (egy *i*en35Sét.'es árvalányítáS | Háztar­tásb­an­ szivesen­ segédkezne. Ajvalato- I kát strab­átig« jeligéit* a kiadó hivatalba. FÉNYES, ZSÍROS. FA TI .1 Si sós a ne- BŐRNÉL vmsmvmm A főváros legújabb látványossága, a Pavillon-Renaissance Kovácsevics éttermei,Városliget (volt Kovács E. M.) teljesen újonnan átala­tva me­gnyitnak f. hé 13,8to­rn­bato­n 5—7 óráig zenés uzsormadélutánok. Vasárnap, 1922. május 14. Fél milliárdot vesz fel eretven évben a főváros a forgalmi adór­ól Március végéig az állam bevétele 1,244 millió korona Május végén számol el egymással a főváros és az állam F F­ide Esz tudósítójától . A főváros tovább folytatja ár­drágító politikáját annak ellenére, hogy a forgalmi adóból nem várt jövedelemre tett szert. Az eddigi számadások igazolják, hogy a forgalmi adóból nem a kon­­templált 289 millió koronát, ha­nem több mint félmilliárd ko­ronát fog a főváros Intve­­nni. Ez az összeg oly hatalmas, hogy ebből, nemcsak a folyó kiadásokra telne pénz, hanem célszerű gazdál­kodással m­­ég­ beruházásokra is le­hetne belőle fordítani. Minden­esetre meg kellene kímélni a­ kö­zönséget attól, hogy minden városi közszolgáltatás árát szinte h­ónap­­ról-hónapra automatikusan emel­jék. Most jelent meg az állam kimu­­­tása a forgalmi adóról. E szerint­ az állam szeptember 1-től kezd­ve március végéig bevett 1244 millió koronát. Ez az egész országra vonatkozik és az első pillanatban úgy látszik, mintha a forgalmi adóhoz fűzött vérmes remények nem váltak volna valóra. A helyzet azonban az, hogy az első hónapokban az adó behajtása egyáltalában, nem volt megszervezőé. Sőt sokan azt hit­ték, hogy Hegedűs bukásával maga az adó is megbukik. Szeptember 10-én azonban megjelent egy ren­delet arról, hogy az adót bélyegben le lehet róni és ennek a lerovását a kereskedők már most megkezd­hetik. A pénzbeli lerovás csak ké­sőbb kezdődött meg, a bélyegben való lerovást is addig halogatták, a­meddig csak lehetett. A forgalmi adóból bejövő jövedelem azonban hónapról-hónapra emelkedik. A fő­város december hónapban kezdte meg a forgalmi adóellenőrök szer­vezetének­­felállítását és a szerve­zési­ munkálatok­ január végéig el­húzódtak. Azóta most már minden­­kerületben, szedik az adót. A főváros és az állam között az első elszámolás január 31-én volt. A kereskedők készpénzben befizet­tek a főváros pénztárába 2,23 millió koronát. A legtöbben azonban az adót bélyegben rótták le. A hosszú elszámolásnak az volt az eredmé­nye, hogy ebből az összegből 114 millió koronát kapott a főváros, elő­zőleg az állam már 39 millió korona előleget folyósított, úgy hogy erre az időre a főváros részesedése 144 millió korona volt, szóval nemcsak az egész készpénz­ben befizetett járulék illette, ha­nem még azonfelül is kapott né­hány milliót. Azóta a főváros és az állam még nem számolt el egymással. Papí­ron azonban minden hónapban­ tisz­tázzák a­­helyzetet, de a végleges újabb leszámolás május 31-én lesz. Kerek összegekben december hó­napban befolyt a főváros pénztárá­ba 26 millió, januárban 197 millió, februárban 38 millió, márciusban 1­16 millió, áprilisban pedig 271 mil­lió. Januárban és áprilisban ezért ilyen nagy az emelkedés, mert ak­kor van a negyedév és a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok­nak ak­kor­ kell elszámolni. Ezek a számok azonban nem mutatják a tiszta helyzetet mert a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok legnagyobb része a befizetésre h­a­­ladékat kapott és így ezek az ösz­­szegek a listában még nem szere­pelnek. Februárban és márciusban az volt a helyzet, hogy a­ főváros nem­csak hogy nem volt köteles a nála befizetett,­ készpénz járulékokból bármit is beutalni az állampénz­tárba, hanem az elszámolásokból kiderült, hogy bélyegben olyan nagy a­dóle­rovások tör­tént el­, hogy még a fővárosnak­ járt körülbelül ■12 millió korona. Áprilisban már megváltozott a helyzet, májusban szintén nagy lerovások történtek, úgy hogy az elszámolásnál most már valami különbözet mutatkoz­ni fog az állam javára. A fővárosnál az a vélem­ény ala­kult ki, hogy rendszeres munkával a forgal­mi adó behajtását a­ mai mére­tek között is legalább öt­ven százalékkal lehet enyelni, így­­ igen sokan nagyon alacsony összegben váltották meg a főváros véleménye szerint a forgalmi adó­­járulékot. Beszélnék egy kereske­dőről, a­kennek forgalmi ad­ójárulé­­kát kéthónapi huza­vona­ után évi 2000 koronában állapították meg. A­míg az engedély megérkezett, két­ hónap alatt- -19.000 korona adót rótt le bélyegekben. Ezt az ügyet most­ revízió alá vették és legalább évi 100.000 koronában akarja a fő­város 0,3 adót kirovatni. Az adóellenőrök jelentése szerint:" egyes üzletekben a forgalmi adó körül nagy visszaélések vannak. Az egyik adóellenőr egy péknél átlagban havonta- 1000 korona for­galmi adót szedett be. Erre azt az ajánlatot­ tette, hogy fizessen át­alányban­ 0000 koronát s akkor az ellenőrzés elmarad. A ■pékmester örömmel egyezett bele. Ilyen és még hasonló más esetről beszélnek, valamennyit tudatták a pénzügyminisztériummal és meg vannak arról győződve, hogy im­már­osan­ főellenőrökkel lehet majd kiépíteni az­­eddigi rendszert, a­kik az ellenőrök munkáját felülbírál­ják és az adózást így fokozni le­het. Ha a behajtás rendszere nem változik meg, akkor a főváros jö­vedelme­ ebben az évben feltétlenül meghaladja a fél mai járdó. I K­arlsbad —a—gocaonBMOKgB——WfrWMpMFMIlfcMiMBiM Biedermaier­kávéház a Sprudel tőszomszédságában Kellemes, pormentes terrasz Olcsó reggeli kúra szerint Gutrmann Mátyás ügy­vif fea.:imn­­sverm«­ I I Ed Freisz Gésáné iszii!.­ Gutrmann Vilma, i íré??« László« .Frsícs Géza mint­­ő és az­­ egész gyászoló rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel jelenti, hogyha legjobb fele- I­ség, anya és rokon Cassimapsil Mátyásné I­asvil. Silvono f. h­ó II-én hosszas szenvedés u­tán elhurrul. I í emelése f.h­ó 14-én, vasárnap, d­. e. lesz a­­ rákoskeresztúri temető halottasházából. Emléke örökké élni fog telkünkben! [ Arany Dezső és neje, Arany Andor, dr. J Arany Zsigmond és neje, Voldfahn Béla is neje, özv. Wainbergh­ Izidoráé Arany Kolli testvérek és sógornők. tfferigre at-fin örWsntéc Stei.weM, Ozv­. dr. V.- v. Mérné esel. Deutsch laurs úgy­­ maga, mint fia-ör. Virág Zoltia , és neje született Grilnhut Olga, valamint nagyszámú rokonsága nevébe;­ falatomtól megtört sz­iv»el'jelenti|hog^ro; ten ss-retért.fe­­l lejthetett az.éérje, a seggjöngépeya^pgós pokou | ff éa* Hp|jfy#€i álááldás és munkás életének 69. és boldog- hí- i másságának 37. évében rövid betegségeim­ folyóné­v-én csendesen elhunyt. Drága halottunkat folyó hó 14-án, vasér. 1 nap, d­e 11 és fél órak­or a rákoskeresztúri I izraelita temető h­alottasháziajl'fogják örök­­ nyugalmára helyezni. " Budapesten, 1922. évi május hó­ 12-én.. A időt!­lényén omláko­s Nyugodjék békéiben ! I ülőn villamoskocsi indul a Rokut-kórházi üreg:U­pulástól Illés fél órakor.

Next