Az Est, 1922. május (13. évfolyam, 99-122. szám)
1922-05-14 / 109. szám
é. oldal . Gorato városát elpusztította az eső Példátlan katasztrófa Olaszországban Milano, május 12 (Aassi tudósítójától) Az 54 000 lajtost számláló Corato vároot olyan katasztrófa érte, amely páratlanul áll a históriában. És a város az adriai tenger partján van, Irak-tól 43 kilométernyire. Néhány évtizeddel ezelőtt szerény falucska volt. A kereskedelem és ipar fellendülése következtében Corato is növekedni kezdett. Palotasorok, villák, templomok, nagyszerű középületek kezdték diszíteni. Igazi nagyvárosias jelleget öltött , minden jel arra mutatott, hogy a fejlődés nagyszerű lehetőségei állanak előtte. A lakói boldogok voltak, gyarapodtak, ajó mód úgyszólván minden rétegben fellelhető volt. Azutóbbi hetekben, azonban ,hirtel t itt súlyos csapás szakadt a mit sem siejtő városra. Esni kezdett az esős heteken keresztül majdnem minden nap eselt. Ez a vidék híres volt a szárazságáról.", A meteorológiai intézet kimutatása szerint Olaszországnak ezen a pontján évek óta a legkisebb volt a csapadék. A rendellenes időjárás Coratóxa valóságos ■cisözönt árasztott, így reggel rémülve futottak ki az emberek az utcára. _ A házak falai megrepedtek! — kiáltották megdöbbenve. A három- és négyemeletes paloták falain valóban széles repedések tátongtak és minden jel arra mutatott, hogy a repedések nagyobbodni fognak.Yekánis óra múlva az egyik palota be is dőlt. Utána nemsokára egy másik omlott össze. A lakosokat pánik lógta el, kiszaladtak a teresre, majd ott sem érezték magukat biztonságban és a város határába menekültek. .Rómából mérnökök jöttek, akik megvizsgálták a szerencsétlenség okait. Eleinte ugyanis azt gondolták, hogy földrengés volt és ez »Halasztotta össze a házakat. — Nem földrengés volt, — hangzott a mérnökök szakvéleménye — a földrengés pusztításai másmilyenek szoktak lenni. Itt nyilvánvalóan az eső az oka mindennek. Corato agyagos és homokos talajra épült. A míg száraz időkjártak, nem érezték ennek a következményeit, most azonban, hogy napokon keresztül esett az' eső, ' az agyagos és homokos talaj annyira megpuhult, hogy nem bírja el areá rakottépülettömegű, két. Sajnos, ezen nem segíthetünk. Minden valószínűség szerint az egész város el fog pusztulni." A mérnökök e nézetét közölték a város lakóival. Az izgalom még nagyobb lett. A családok százai minden veszedelemmel dacolva bemerészkedtek a házakba, hogy az ott levő vagyonkájukat megmentsék. Szívszaggató jelenetek játszódtak le. Megtörtént, hogy atig egy család azzal foglalatoskodott, hogy bútorait, ruháit és fehérneműit kihordja, azalatt a ház összeomlott és a család egyik-másik tagját a rontok maguk alá temették. Az asszonyok sikoltozva szaladgáltak az utcán. Némelyik megörült. Sokan a templomba inepekültek. tje a gyönyörű Madonnaszéki és egyház szintén összeomlott. Amikor a falai repedezni kezdtek, az emberek ordítva rohantak ki a belsejéből. Csak az oltára maradt érintetlenül. A papok, a város határában szabad ég alatt rendeztek istentiszteleteket. Megható látvány volt, amint az otthonukból kiűzött emberek sokadalma letérdelt s homlokát földre illesztve könyörgött, hogy Isteni szüntesse meg a veszedelmet. Az olasz kormány, amint értesült a veszedelemről, nyomban kilenc millió órát utalt ki az ínségeseknek. Ezenkívül katonákat és különböző mesterembereket küldött Coratóba, hogy a város határában barátokat építsenek. Néhány barabot már öszsze is szegeztek, úgy hogy a,' betegek, öregek és gyermekek fedél alatt vannak. Valószínű, hogy a mérnökök jóslata teljesülni fog. Az eső annyira alá-, mosta azt a területet, amelyen a város épült, hogy még a legerősebben megalapozott házak is omladozóban vannak. Először rendszerint a falak repednek meg, azután a repedések mint szélesebbekké válnak, majd az egész ház összeomlik. A kétségbeesett lakosok közül többen oszlopokkal és vaskaversokkal akarták a házuk öszszeomlását magakadályozni. Ez a kísérlet szintén hiábavaló volt. Nagybűnt követhettünk el, — mondotta a város, ősz polgármestere — hogy Isten ily súlyosan büntet bennünket. Corato halálra van ítélve... Corato, Isten veled... A polgármester sírni kezdett, amikor ezeket a szavakat mondotta és ezután összerogyott. Állapota oly súlyos, hogy hozzátartozói életét féltik. Záhetényieen eladó nyugalomba vonulás miatt, 32 év óta fönnálló nagyforgalai vegyes kernakedés házzal egyítt, mely nyaralónak is megfelel. S36'v«bbei: Fuchs Sándors Zebegény. MF'fflf'f ísiiíí ry^iiiieliiBéi IsJLlPfLI ¥€ÖS€aflVr-Y^-«.39-Telefon: 135-31. Székesfehrvárott eladó j jvjuoo wi. oaiufls -KCftao ciJDiutwhi, mmuai hozzátartozóval, raktárral, udvarral és virágoskerttel. Bővebb felvilágosítást komoly vevőnek személyesen ad a ^Székesfehérvári Friss Ujság kiadóhivatala Román irodalmi nyelvet gyakorlati módszerrel és teljes sikerrel tanítja együttes vagy külön jelentkezőknek tír. Vass Gyula ügyvéd, romák tolmács. Jelentkezhetni Budapest. V., Rudolfrakpart 7., I. 1. délután 3—6 között. Telefon 30—63 DrGazdy Gyula ny. máv. felügyelő ingatlanforgalmi irodája, az Országos Földbirtokrendező Bíróság által engedélyezve. Budapest, VI., Wesse’ém'i'utca 16. szám, I. emelet 9. Telefon: .József 139.l..' Előjegyezve: tubb Ids és nagy birtok eladásra és haszonbérletre az ország minden részében; bér- és családi házak, villák, nyaralók, házhelyek, telkek élés bérbeadása úgy a fővárosban valamint annak környékén és az ország egész területén. Eladási és vételi megbízásokat gyorsan ,és eredményesen bonyolítok. Mely jeteltek vittése* Mréesanáissi I venna ms^aito» 1-2 ii6st®p?a | (egy *i*en35Sét.'es árvalányítáS | Háztartásban szivesen segédkezne. Ajvalato- I kát strabátig« jeligéit* a kiadó hivatalba. FÉNYES, ZSÍROS. FA TI .1 Si sós a ne- BŐRNÉL vmsmvmm A főváros legújabb látványossága, a Pavillon-Renaissance Kovácsevics éttermei,Városliget (volt Kovács E. M.) teljesen újonnan átalatva megnyitnak f. hé 13,8tornbaton 5—7 óráig zenés uzsormadélutánok. Vasárnap, 1922. május 14. Fél milliárdot vesz fel eretven évben a főváros a forgalmi adóról Március végéig az állam bevétele 1,244 millió korona Május végén számol el egymással a főváros és az állam F Fide Esz tudósítójától . A főváros tovább folytatja árdrágító politikáját annak ellenére, hogy a forgalmi adóból nem várt jövedelemre tett szert. Az eddigi számadások igazolják, hogy a forgalmi adóból nem a kontemplált 289 millió koronát, hanem több mint félmilliárd koronát fog a főváros Intvenni. Ez az összeg oly hatalmas, hogy ebből, nemcsak a folyó kiadásokra telne pénz, hanem célszerű gazdálkodással még beruházásokra is lehetne belőle fordítani. Mindenesetre meg kellene kímélni a közönséget attól, hogy minden városi közszolgáltatás árát szinte hónapról-hónapra automatikusan emeljék. Most jelent meg az állam kimutása a forgalmi adóról. E szerint az állam szeptember 1-től kezdve március végéig bevett 1244 millió koronát. Ez az egész országra vonatkozik és az első pillanatban úgy látszik, mintha a forgalmi adóhoz fűzött vérmes remények nem váltak volna valóra. A helyzet azonban az, hogy az első hónapokban az adó behajtása egyáltalában, nem volt megszervezőé. Sőt sokan azt hitték, hogy Hegedűs bukásával maga az adó is megbukik. Szeptember 10-én azonban megjelent egy rendelet arról, hogy az adót bélyegben le lehet róni és ennek a lerovását a kereskedők már most megkezdhetik. A pénzbeli lerovás csak később kezdődött meg, a bélyegben való lerovást is addig halogatták, ameddig csak lehetett. A forgalmi adóból bejövő jövedelem azonban hónapról-hónapra emelkedik. A főváros december hónapban kezdte meg a forgalmi adóellenőrök szervezeténekfelállítását és a szervezési munkálatok január végéig elhúzódtak. Azóta most már mindenkerületben, szedik az adót. A főváros és az állam között az első elszámolás január 31-én volt. A kereskedők készpénzben befizettek a főváros pénztárába 2,23 millió koronát. A legtöbben azonban az adót bélyegben rótták le. A hosszú elszámolásnak az volt az eredménye, hogy ebből az összegből 114 millió koronát kapott a főváros, előzőleg az állam már 39 millió korona előleget folyósított, úgy hogy erre az időre a főváros részesedése 144 millió korona volt, szóval nemcsak az egész készpénzben befizetett járulék illette, hanem még azonfelül is kapott néhány milliót. Azóta a főváros és az állam még nem számolt el egymással. Papíron azonban minden hónapban tisztázzák ahelyzetet, de a végleges újabb leszámolás május 31-én lesz. Kerek összegekben december hónapban befolyt a főváros pénztárába 26 millió, januárban 197 millió, februárban 38 millió, márciusban 116 millió, áprilisban pedig 271 millió. Januárban és áprilisban ezért ilyen nagy az emelkedés, mert akkor van a negyedév és a nyilvános számadásra kötelezett vállalatoknak akkor kell elszámolni. Ezek a számok azonban nem mutatják a tiszta helyzetet mert a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok legnagyobb része a befizetésre haladékat kapott és így ezek az öszszegek a listában még nem szerepelnek. Februárban és márciusban az volt a helyzet, hogy a főváros nemcsak hogy nem volt köteles a nála befizetett, készpénz járulékokból bármit is beutalni az állampénztárba, hanem az elszámolásokból kiderült, hogy bélyegben olyan nagy adólerovások történt el, hogy még a fővárosnak járt körülbelül ■12 millió korona. Áprilisban már megváltozott a helyzet, májusban szintén nagy lerovások történtek, úgy hogy az elszámolásnál most már valami különbözet mutatkozni fog az állam javára. A fővárosnál az a vélemény alakult ki, hogy rendszeres munkával a forgalmi adó behajtását a mai méretek között is legalább ötven százalékkal lehet enyelni, így igen sokan nagyon alacsony összegben váltották meg a főváros véleménye szerint a forgalmi adójárulékot. Beszélnék egy kereskedőről, akennek forgalmi adójárulékát kéthónapi huzavona után évi 2000 koronában állapították meg. Amíg az engedély megérkezett, két hónap alatt- -19.000 korona adót rótt le bélyegekben. Ezt az ügyet most revízió alá vették és legalább évi 100.000 koronában akarja a főváros 0,3 adót kirovatni. Az adóellenőrök jelentése szerint:" egyes üzletekben a forgalmi adó körül nagy visszaélések vannak. Az egyik adóellenőr egy péknél átlagban havonta- 1000 korona forgalmi adót szedett be. Erre azt az ajánlatot tette, hogy fizessen átalányban 0000 koronát s akkor az ellenőrzés elmarad. A ■pékmester örömmel egyezett bele. Ilyen és még hasonló más esetről beszélnek, valamennyit tudatták a pénzügyminisztériummal és meg vannak arról győződve, hogy immárosan főellenőrökkel lehet majd kiépíteni azeddigi rendszert, akik az ellenőrök munkáját felülbírálják és az adózást így fokozni lehet. Ha a behajtás rendszere nem változik meg, akkor a főváros jövedelme ebben az évben feltétlenül meghaladja a fél mai járdó. I Karlsbad —a—gocaonBMOKgB——WfrWMpMFMIlfcMiMBiM Biedermaierkávéház a Sprudel tőszomszédságában Kellemes, pormentes terrasz Olcsó reggeli kúra szerint Gutrmann Mátyás ügyvif fea.:imnsverm« I I Ed Freisz Gésáné iszii!. Gutrmann Vilma, i íré??« László« .Frsícs Géza mintő és az egész gyászoló rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel jelenti, hogyha legjobb fele- Iség, anya és rokon Cassimapsil Mátyásné Iasvil. Silvono f. hó II-én hosszas szenvedés után elhurrul. I í emelése f.hó 14-én, vasárnap, d. e. lesz a rákoskeresztúri temető halottasházából. Emléke örökké élni fog telkünkben! [ Arany Dezső és neje, Arany Andor, dr. J Arany Zsigmond és neje, Voldfahn Béla is neje, özv. Wainbergh Izidoráé Arany Kolli testvérek és sógornők. tfferigre at-fin örWsntéc Stei.weM, Ozv. dr. V.- v. Mérné esel. Deutsch laurs úgy maga, mint fia-ör. Virág Zoltia , és neje született Grilnhut Olga, valamint nagyszámú rokonsága nevébe; falatomtól megtört sziv»el'jelenti|hog^ro; ten ss-retért.fel lejthetett az.éérje, a seggjöngépeya^pgós pokou | ff éa* Hp|jfy#€i álááldás és munkás életének 69. és boldog- hí- i másságának 37. évében rövid betegségeim folyónév-én csendesen elhunyt. Drága halottunkat folyó hó 14-án, vasér. 1 nap, de 11 és fél órakor a rákoskeresztúri I izraelita temető halottasháziajl'fogják örök nyugalmára helyezni. " Budapesten, 1922. évi május hó 12-én.. A időt!lényén omlákos Nyugodjék békéiben ! I ülőn villamoskocsi indul a Rokut-kórházi üreg:Upulástól Illés fél órakor.