Az Est, 1922. június (13. évfolyam, 123-145. szám)

1922-06-23 / 140. szám

Elé fizeti* l áraks Bat­hSamprm too*— Bereue BezzeBeere _ SMO.— kere­ne Béiévre Mo.— kérőmé Ifin Mn— t­oo.— kerene KBIfMiatm • fenti évek kéteserete Egy** agám ára 5 korona Ausztriában 100 osztrá K Politikai napilap Felelős szerkesztő­­ Miklós Andor u't'il / Seerkeemtttézi kit kerület, Erseébett térei t~ tttuéékíemtuO W/w SreeéketfkSeattS~30.ee fWhWM(MlM««bk> B> Uttmee olnlnot lé. eeém ér IP, Mcbatea rt. Wien» I, KoIteMU *. Embereket fqgtakel a csendőrök. Gyakoriság és rab­lás vádját emelték ellenük. Har­madfél év óta szegeződik ellenük is vád, de a csen­dőrkéz csak most nehezedett végérvényesen vállukra. Tomcsányi igazság­­ügyminisztersége alatt, éppen a választási küzdelmek tetőfokán. Szabadon eresztették őket. A f­zabadonbocsájtást alighanem az a szellem sugallta, hogy a la­kat alatt lévő haramiák a bé­kés polgárságot mód nélkül fel­ingerelhetik. . A rablógyilkoso­kat tehát szélnek eresztették­­­­alkalmasint polgári jogukat is gyakorolták) s ugyanakkor egyik-másik ellenzéki jelöltet őrizetbe vették. Az osztóigazság így megkapván a magáét, a vá­lasztás lezajlott; mint mindany­­nyian tudjuk, a legnagyobb nyugalomban, a törvény, jog és szabály hajszálnyi pontos megtartása mellett zajlott le.­­A csendőrügyészség azonban nem törődött e különös szellem­mel s azon a címen, hogy egyes rablógyilkosok katonasorukban követték el bűnüket, ismét elfo­gatta őket. A magyar csendőr e logikus eljárása, — a bűnt büntetlenül hagyni nem szabad "»— igaz megnyugvást fog kel­teni. Hiszen ha a majdnem há­rom év óta tartó elkeseredést, tincot és fejetlenséget elemeire bontjuk, mindegyiknek a fene­kén ott találjuk a véres magocs­­kát. a súlyos bűnökkel megvá­dolt emberek nem vették el bün­tetésüket, de kevélyen és szaba­don jártak-keltek a becsületesek között. A csendőr e legutóbbi gesztusa lekaszálta ezt az anar­chisztikus gondolatot; igenis, a gyilkos és rabló nem járhat, sza­badon; igenis, illetékes bírája elé kell állítani! Ha ez a gesz­tus nem marad árván, ha kö­vetni fogja több is, ha a do­hány­ utcai merénylet, a Ferenc József-laktanyai merénylet és a­­többi merénylet tetteseit szin­tén kifürkészik és mind oda­veszik, a­hová valók, akkor vége­­re-valahára megadták a nemzet­nek ,azt, a­mi a nemzeté. A jog­­biztonságot, a törvények ural­mát, a nyugodt munka lehető­ségét! Akkor elül a lelkeket tépő ádáz harc, a szívekbe is­mét beleszáll a nyugalom érzése ,­ ha az ember kilép az utcára, bátran felemelheti pillantását, nem kell attól tartania, hogy­­egy alaposan gyanúsított« te­­­kintetével találjek Monstre-gyűlésen tiltakoztak a kereskedők és iparosok a boltbéremelés ellen Tíztől egyig minden üzlet zárva volt Vázsonyi Vilmos beszéde a Vigadóban *rrw* — Sis Est tudósítójától — Ma délelőtt 10 órakor Budapest hétköznapi Utcái egyszerre ünnepi színt öltöttek. Minden kereskedést, vendéglőt, üzlethelyiséget becsuk­tak és pár perccel tíz óra után Budapest utcai élete olyan volt, mint hogy ha komoly, nagy ünnep­napja volna ma a fővárosnak. Az üzletzárást maguk a kereskedők határozták el, hogy ezzel is de­monstráljanak a háziurak szabad házbéremelése ellen, s az üzletzá­rás praktikus célja azt szolgálta, hogy ez alatt az idő alatt Buda­pest valamennyi kereskedője meg­jelenjen a Vigadó épületében, a­hol a kereskedők tiltakozó nagygyűlésüket tartották. A nagygyűléssel kapcsolatosa­n tüntető felvonulást is terveztek, ettől azonban a rendőrség ajánla­tára elálltak és üzletzárás után egyenként mentek el a Vigadó épületébe a tiltakozó nagygyűlés­re. Tíz és tizenegy óra között a Vi­gadó épületéhez torkolló utcák képe egészen olyan színt öltött, mintha hatalmas felvonuló csapatok ér­keznének a Vigadóhoz. Tíz óra tájban már olyan volt a tolongás a Vigadó épülete előtt a nagy üve­ges előcsarnokban, hogy ember ember hátán igyekszik be a nagy­­erembe. Budapest, utcáin a zárt Üzlethelységek tüntetnek. Nemcsak azok az üzletek zártak be, a­melyeknek tulajdonosai bolt­béreket fizetnek, hanem szolidáris érzésből még azok a kereskedők is bezárták üzleteiket, a­kiknek üz­ é­lete saját házukban van, úgy hogy néhány perccel tíz óra után már csak néhány trafik ad hétköznapi képet a demonstráló kereskedővi­­lág napján. Negyed tizenegy órakor érkezik konflison Vázsonyi Vilmos, a­ki­nek tiszteletteljesen nyitnak utat és a­kit viharos éljenzéssel kö­szöntenek. Hasonlóképpen éljenzés fogadja a kereskedőosztály ismer­tebb nevű vezetőit. Bent a nagyteremben tíz óra után megkezdődött a gyűlés, de még mindig százan és százan igye­keznek be a gyűlésterembe, a­hová már egyetlen ember sem fér be, a karzatok már roskadásig megtel­tek, úgy hogy sok száz és száz ke­reskedő kínt rekedt. A nyugodt, békés életű, idős ke­reskedőemberek felháborodva és izgatottan tárgyalják a lakásren­delet sérelmes pontjait és percen-­­­ként hallani a kiint rekedt várako­zók tömegéből keserű és elkesere­­stek­ MUpspHsii ~ meh­eken írásifc.1 hozásuknak adnak kifejezést és azt a szerencsétlen helyzetet emle­getik, a­melybe őket a miniszter lakásrendelete taszíthatja. A Vigadó igazgatósága intézke­dett, hogy a Vigadó termébe sen­­ki bottal be ne léphessen. Úgy a kereskedővilág megbízottai, mint a Vigadó alkalmazottai a kapuban állnak s mielőtt a lépcsőkön fel­­menne, mindenkit figyelmeztetnek, h­ogy botját a ruhatárban helyez­ze el.­­I'v’l A gyűlés megkezdése után rend­­őrlegénysé­g áll a Vigadó előcsar­nokában, hogy minden esetleges zavart megakadályozzon és hogy a tiltakozó gyűlés nyugodt, méltó­ságteljes és zavartalan lefolyását biztosítsa. Megkezdődik a nagygyűlés Délelőtt 10 órára hívták össze a Vigadó nagytermébe a fővárosi ke­reskedőket és iparosokat, hogy til­takozzanak a Háztulajdonosok Szö­vetségének ama követelése ellen, a­melylyel az üzletek és műhelyek szabadforgalmának visszaállítását követeli a kormánytól. A fővárosi kereskedők és iparo­sok tömegében megjelentek a meg­szállott területekről az Árnyyinta­­vásárra feljött kereskedők és ipa­rosok is, a­kik így akarták rokon­­érzésüket kifejezni. A vidéki vá­rosok kereskedői és iparosai táv­iratokban fejezték ki együttérzé­­süket. Nagyobbára kisiparosok és kis­kereskedők gyűltek össze, a­kiket a legjobban érint a Háztulajdono­­sok Szövetségének követelése. Tíz órára már zsúfolásig megtelt a te­rem, tetve vannak a padok közei is, sőt az emelvényen is igen sokan helyezkedtek el. Barczen Gábor, a Baross Szövet­ség elnöke nyitotta meg az ülést. Üdvözölte a megjelent fővárosi bi­zottsági tagokat, valamint a fővá­ros ipari és kereskedelmi testüle­teinek elnökeit. Ezután röviden is­mertette azokat a tárgyalásokat, a­melyek eddig a Háztulajdonosok Szövetségével folytak. Egy közbeszóló háziúr Beszéde közben nagyon izgatott volt a hangulat, közbeszólások röp­ködtek, de a legnagyobb ingáimat egy háztulajdonosnak, a­ki a máso­dik sorban ült, állandó ellentmondó közbekiáltása váltotta ki. Barczen beszédének vége felé annyira foko­zódott az izgalom, hogy fenyegető­se­n kiáltoztak a közbeszóló háziúr felé: — Ne provokáljon! Ha még egy szót szól, kidobjuk." •­ Az elnök ismerteti a helyzetet. Barczen beszédében ismertette a fejgyalogokat ,t melyeknek vegses eredménye az volt, hogy­ a háztu­lajdonosok az üzletek, műhelyek és irodák bérét az 1917. évi bér 30-szo­­rosában kívánták megállapittatni, m­int minimumot. Ez ellen a bér­lőknek semmiféle jogorvoslati jo­guk nem lett volna. A tárgyalások végső akkordja a Háztulajdonosok Szövetségének az a kijelentése volt, hogy az eddigi összes javaslatokat visszavonják és minden eszközzel az üzletek, irodák és műhelyek sza­badforgalmának helyreállítását fogják szorgalmazni. E bejelentésre nem lehet más vá­laszunk, •— mondotta az elnök — mint hogy az iparosok és keres­kedők együttesen mosd álljanak meg ez ellen, a törekvés ellen, a­mely­­lyel a háztulajdonosok egy­­nep­­portja a követelések teljesítése ese­tén százak, sőt ezrek exisztenciáját veszélyeztetné. (Viharos éljenzés.) Ezután ismertette az iparosok és kereskedők súlyos helyzetét. Az ipar és kereskedelem ma is szám­talan béklyóba van­ kötve és maga is óhajtja a­ forgalom teljes sza­­badlaágát, de azt­ rögtön nem lehet. Ha a Háztulajdonosok Szövet­ségének követeléseit is kor­mány teljesíti, akkor olyan drágulási folyamat következik , be, mely az eddigit sokszoro­­o­san felülmúlja.­­A méltányos ígérnek kielégítésé­­től nem zárkóznak el a fővárosi kereskedők és iparosok, a­kik en­gedékenységüknek az eddigi tár­gyalások során többször tanújelét adták, de kénytelenek visszautasí­­tani a Háztulajdonosok Szövetsé­gének azt a vádját, hogy egyálta­lán nem akarnak bért fizetni . Barczen beszédének vége felé megjelent az emelvényen Vázso­nyi Vilmos, a­kit a közönség fel­állva, viharos éljenzéssel és taps­sal üdvözölt. Ezután Erneuter József, a Fővá­rosi Kereskedők Egyesületének elnöke terjesztette be a határozati javaslatot, a­mely így szól: — A fővárosi ipari és kereske­delmi érdekképviseletek megdöb­benéssel látják, hogy a háztulaj­donosok egy csoportja a kormány méltányos javaslataival szemben az üzlethelyiségek, műhelyek és irodák teljes szabadforgalmát kö­veteli. Az érdekképviseletek ma­guk is mind a szabadforgalomra való visszatérés alapján állnak és tudják azt, hogy ennek elérését a kormánynál minden erővel szor­­galmpa­ni kell, de ma, a­mikor az ipar és a kereskedelem minden vonatkozásában a kötött forgalom terheit kénytelen viselni, akkor az egyoldalú szabaddátétel súlyos válságba sodorná nemcsak a kereskedelmet, hanem a vá­sárló közönséget is. A kormány bizonyára tudatában ban van, hogy úgy a főváros­ban, mint a vidéken az építkezés csaknem teljes mértékben szüne­tel és ennek következtében nem áll kellő helyiség rendelkezésre. A felmondási jog és a béremelés sza­badsága olyan monopouszíikus hehissíst ivenítin, a milutíia hb

Next