Az Est, 1923. január (14. évfolyam, 1-24. szám)
1923-01-31 / 24. szám
, mn . 7 . Budapp 1923 * Szerda* január 31. asasssBsssxsBsaaz Előfizetési árak: Tg? hátlapra • • • 400.— ZZdrom hátixipra WOO.~ ^ K a S fii tét St a át. •fenti &rtafe kétszerese Egyes szám ár a 20 korona Ausztriában IOOO o. K Politikai napilap toa FŐSZERKESZTŐ: MiKkóS JiNDOR Sxerkst&ztővégQ . VII. kerület, Erzsébet hétrét V* lf£ ad 6 h teáit a t: VII*, Erzsébet kör út IS—20,s*♦ Plok*kiadóiitdozata,k: V*, Vilmos c&ás&ur út #.4« sas dm és EV*, Váci ucca 12* Szerkesztőség Bécsben» !■¡» Kohlmarkt 7*» Mankóját önelte á, rokkant katona , angol királyra. •M, de a mankó, hát Istennek, nem sújthatott le, őfelsége kocsija tovarobogott, rendőrök markolták meg a rokkantat, aki vinnyogva sír-rítt szánom-bánomot, fittül akarta közszeretetben álló uiát és királyát bántani, csak éppen a munkanélküliségről szeretett volna vele beszélni, mert hát neki sincsen munkája... Ez Londonban történt. Ott emelkedett a magasba a mankó, ahol az állapotok még leginkább emlékeztetnek a rossiálarcú »régi jóidőkre«. Az angol rokkant hazáját nem csonkították meg, nem vették k erdejét, bányáját, folyóját, vasútját, gyermekei közül élns- fiúkat idegen uralom alá nem vetettek. Más ország hadserege földjét nem taposta s nem kellett tűrnie, hogy idegen formaruhák esztendőkön keresztül mindennapi életének forgatagába elvegyüljenek, statisztikája nem mutat fel nagyobb gyermekhalandóságot, a tüdővész áldozatai benne nem szaporodnak, polgárosodását az elvadulás fenevadjai nem tépázzák. A legyőzött országok szenvedését, lazát, izgalmat, testi és lelki nyomorúságát csak a tehetséges újságírók színes leírásából ismeri. Korbácsok suhintását nem hallotta, összeszorított fogak csikorgása fülét nem sérti. Mégis, sem a tenger vize, Sem a hatalmas pénzkazetták, sem az évszázadokon keresztül felépített vastag kulturális és gazdasági fal meg, nem akadályozhatta Európa kínját, hogy a vizen át ne ússzon, a brit partokra fel ne kússzon és az ott a rokkant katona mankóját meg ne rázza. Hiábavaló volt a splendid isolation, Európa egységes egésznek bizonyult, ha belevágtak a jobb karjába, a pal nem mondhatta, semmi kö- köm hozzá. Az angol király felkent személye ellen megemelt mankó a nyomorúságban vergődő emberiségkétségbeesett gesztusa volt. Akinek tisztük, nézzenek rá, riadjanak meg, szánjanak magukba és tanulják meg, hogy azt a nagy-nagy bűnt, amely alatt nyögünk és pusztulunk, csak a szeretet és az összefogás emelheti le rólunk. Lausanneban ma átdják a törököknek a Békeszerződés tervezetét Három-négy hétre elnapolták a konferenciát Izmed személyesen viszi Mapordba a tervezetet A török álláspont szerint a szerződés elfogadhatatlan Lausanne, január 5. (Ab,. Est ferdes tudósitójától) Itta már bizonyos, hogya békekonferenciát■ -csütörtökön, de legkésőbb -pénteken elnapolják, még pedig válóéíműleg nárolc-négy hétre. & BékeszavzSd.és tervasete a lerjapovó&B t°ászte* tefiig M van étéig ózva és a konferencia irodája eljuttatta mindenegyes delegációhoz, csak a törököknek nem nyújtották még át hivatalosn, aminek megvan a m‘'nyomós oka. ' A szerződés tervezete sok fontos kérdésben, így f is reg a BtxpitulAcióB tervén jelentékeny engedmény *Szet tesz Tönökovsztítiának. A szövetségesek elismerik a török igazságszolgáltató* illetékességét még külföldi állampolgárok fölött is, úgy polgári, mint büntető ügyekben, csak azt kötik, ki, hogy idegen állampolgárok a rájuk mért fogházbüntetést hazájukban tölthessék ki. Ez tehát a ■ kapitulációk ■megszüntetéséi jelenti s nagy vívmánya Izmed basának. A törökök mégis kijelentik, hogy számítva nézveelketettenség ezt a Béstess bevecelést aláteszi. Az egyes delegációk már átvizsgálták a békeszerződés szövegét s ahoz minden tekintetben hozzájárultak. A szövetségesek az utolsó szót most Angolától várják. , Az cross delegáció magatartásával, amely bizonyosan visszautasító lesz, édeskeveset törődnek. A szerződés tervezetét tmm feesedleti, a Szutéín fsittett meg a konfeverácia emnsztkség, ez törölte étetegeta vezetősénesz. Azzal tisztában van mindenki, hogy Izmod basa vissza fogja utasítani ezt a szerződést, a kulisszák mögött pedig élénken tárgyalnak arról, hogy mi lesz ennek a következménye. Ha a szövetségesek arra határozták el magukat, hogy néhány heti haladékot adnak Törökországnak a végleges válaszra, azért tették, hogy ismétl basának ideje legyen Angolában a nacionalista érzelmeket leszerelni és megnyugtatni. Erről tájékozva vannak a törökök és már eleve azt mondják, hogy az angovai nagy n&nexefgi’iffé* nem ftigfrs Bele* egyezését adni egy ilyen szens&dlés, aidlviisiS/iaz. Jól tudják a szővet égések, hogy ez a bizonytalan állapot csak serkenteni fogja Görögországot a további fegyverkezésre és Törökország a készülődéssel, lépést fog tartani, jobb megoldást azonban senki sem tudott. Ismétl basa a török delegáció többi tagjával -valószínűleg pénteken utazik, el Lámáiméból s ugyanaznap hagyja el a békekonferencia színhelyét lord Curzon is. A békeszerződés, tervezete, amely bevezetésében arról rendelkezik, hogy a sévresi szerződés hatályamegszűnik s annak lictjében a la psannei szerződés lép, öt fejezetet tartalmaz 160 cikkel , azonkívüli függelékkel. A bizottsági tárgyalások határozatai az egész anyagot felölelték, tehát nincs benne semmi meglepetés, de a törökök mégis siettek kijelenteni, hogy sohasem ■mondtak le Egyiptomról és Ciprusról és sohasem beszéltek arról, hogy aAegei tengeri szigetek a Törökországnak megmaradó Imbross és Tenedosz szigetek kivételével felosztásra kerülnek Olaszország és Görögország között. Azonban nem kapaszkodnak ebbe a kifogásba, hanem kimondják kereken, hogyez rájuk nézve alárendelt jelentőségű, maga az egész szerződés elfogadhatatlan. Hírnőt Bkaitant smtzbavstott, hogy Moísut horti-éamtoxását az népszövetség döntse el, azt itt ősz is ősi jogon török tartománynak vallják s éppen így Karagacs birtokához is görcsösen ragaszkodnak. A békeszerződés tervezete szerint Adrianoposz pályaudvara abbaa zónába esnek, amelyet a szövetségesek a. Marica mindkét partján 60 kilométeres terjedelemben akarnak megjelölni és amelyet minden katonai jellegétől meg kellene fosztani. Ez is olyan‘pont, amelyet a törökök nem fogadnak el. A pénzügyi rendelkezéseket tartalmazó fejezet egyik legfontosabb intézkedése, hogy Turngtovszéig töldtétetele fejében 13 millió fontot tartozik fizetni , 5Vo -kamattal és 30*/® amortizációval, 37 évre felosztva. A törlesztés első esedékessége 190 március elseje volna. A törökök ebbe sem mennek bele, bár a szövetségesek nehéz szívvel törölték a hadikárpótlásokat, de természetesen nemcsak Törökország, hanem a görögök hadikárpótlási kötelezettségét is. ■ A bizottsági tárgyalások során a török katonai szakértők hozzájárultak, hogy Konstantinápoly helyőrsége ne legyen több 12.000 főnyi katonaságnál, most pedig a török delegáció kijelenti, hogy ez túlságosan kevés és nem engedik kezüket megkötni. .. Poincaré szerint Franciaország nem törődik a német ellenállással Lesxerellen Brsnkug »épr-követség?' akciáját a Ruhr«probléma mesvitatására — Hughes amerikai államtitkár élesen etilét! a nuhr»megiséltAsl Pariss, január 30 ■ (Az Est rendes tudósítójának ■ tolsféljelentése Berlinen át) Poincaré miniszterelnök — mint minden hétfőn — tegnap délután is sorjában fogadta az angol, az amerikai, majd az olasz hírlapírókat, hogy fáj okosztasa őket a helyzetről. Tudósítójuk hitelesen értesült, hogy a miniszterelnök szórók szóra ezt mondta a külföldi lapok munkatársainak: Franciaország addig marad a fruhr-területen, amíg kell, egy perccel sem tovább. Az ellen*állás és » nehézségek nem fogják Franciaországot elhatározásától eltéríteni. Szóba került a svéd miniszterelnök szerepe is. Poincaré elmondta, hogy Branting a Ruhr-metzszállást és a jóvátétel! kérdst a. n黫 szövetség tanácsa «le akarta vinni * erről közvetlenül megérkezése után őt is, Vivianit is értesítette. Viviani azután rávette Brjantingot, hogy álljon eltérőétől. A lausannei békekonferencia esketosvgyir»] . »agyon pesszaniszn- O