Az Est, 1926. november (17. évfolyam, 249-272. szám)
1926-11-03 / 249. szám
A hallott Budapest halhatatlan szívére borult tegnap az élő Budapest a temetőben; százezrek járták a temetőt, a csodaszép őszi napon és a százezrek útjában — kicsiben vagy nagyban — a magyar jövendő útja szimbolizálódik, amely a temetőn vezet keresztül mindig... mindig, de soha sem annyira, mint ebben a korszakban, amelyben az egész élet is a temető határán jár. Itt mindenki gyászol már valakit, •— mondja az Ady Endre verse s valóban, mindenki gyászol már valakit, de a legmélyebb gyászoló maga a nemzet, aki ezeréves örökségét vesztette e-1 és jónéhány millió fiában — ■— legderekabb fiaiban! — egy világtörténelemnyi jövendőt temetett el. És még egyre jönnek haza a hősi halottak; és tegnap is tizenkettő, akik idegen földháborús sírjából indultak útnak, hogy az anyaföldben folytassák örök álmukat az örök-Magyarországról. A politikában divat lett a háború óta a halottak nevében beszélni, — de milyen artikulálatlan hebegés a leghatalmasabb retorikai mestermunka is a holtaknak ép némaságában oly fenséges beszéde után, amely szinte félisten cáfolata mindannak, amit a politikai gyűlölködés hirdet emberek és emberek és, magyarok és magyarok különbségéről. Köztük, a tizenkét halott közti és a sokszázmillió halott közt, akikben halhatatlan lett a magyar dicsőség, nem volt szó pártos, vagy faji, vagy felekezeti különbségről. A holtak talán kibékítik az élőket és akiknek sírjai előtt leborultunk, halálukban és halhatatlanságukban is megszelídítik az életnek azt a vad harcát, amelyet Vass miniszter úgy jellemzett tegnap, hogy lövöldözés hallatszik a templomokból is ... Lövöldözés mindenütt a világon és nemcsak képletesen, hisz ép most repült Mussolini mellének a golyó, amelyet a téboly olvasztott a pokol lángjai fölett. Milyen szüksége volna az életnek a maga harcaiban azokra az örökigazságokra, amelyek a temető mécsese fényében lobbantak fel tegnap, s nem a temetők útjának, hanem az élet útjának a megvilágítására? Ava 1500 ftovona (12 fillér) nt-... - * november 3. XVII. évfolyam* 249» szánt Előfizetési árak: egy hónapra . . . 20.000 Három hónapra : 120.000 Külföldön a fenti árak kétszerese Szerkesetőség: Cum kerület Rákóczi út 54« Kiadóhivatal: OH.* Erzsébet körút 18—20 ,ez* Politikai napilap Egyes számára a fővárosban„ a vidéken és a pályaudvarokon ISOOKAusztriában 20 garas 2000 k mmm FŐSZERKESZTŐ: MIKLÓS ANDOR Fiókkiadóhivatal: V. Vilmos császár út 14* Szerkesztőség Bécsben* In Kohlmarkt 7. Vasárnap este revolveres merényletet követtek el Bolognában Mussolini ellen MmSe® Zambont nyomdászinasza & mepémntől, az az ifjú fasiszta szervezet tagja volt, a tömeg azonnnal meglincselte ! Bologna, november 2 (Az Est külön tudósítójának telefonjelentése Trieszten és Becsen át) Vasárnap este háromnegyed hatkor merényletet követtek el Mussolini ellen. Egy suhanc revolverből kétszer rálőtt az utcán Musolinira, aki autón haladt a pályaudvar felé. A két lövés célt tévesztett, Mussolini sértetlen maradt. A tömeg a merénylő suhancot meglincselte. A meghiúsult véres merénylet lefolyása a következő volt: Mussolini vasárnap délután az új stadionban nagy ünnepélyességek között beszéddel nyitotta meg a tudományok és a haladás kongreszszusát. Az ünnep után a duce autóra szállt s megindult a pályaudvar felé, ahol felesége és leánya várta. Együtt kartak Forliba utazni.. Az autó kormánykereke mellett a fasiszta párt bolognai titkára ült. ■Mikor a kocsisor éle délután 5 óra 40 perckor a Via Indipendenzára ért, egy fiatalember revolveréből kétszer Mussolini felé lőtt. Mind a két golyó célt tévesztett, azaz hogy az első golyó lepattant Mussolini Mauritiusrendjeléről s elszakította a rendjel szalagját, azután erőt vesztve beleesett a mellette ülő bolognai polgármester kabátja ujjába, de őt sem sértette meg. Szemtanúk azt mondják, hogy a merénylő azért tévesztett célt, mert egy karabinieri őrmester idejekorán észrevette a gyilkos szándékot és abban a szempillantásban, mikor a tehes célba vette Mussolinit, "... a kakiét félreütötte Egy leány a tömegből észrevette, hogy egy sovány fiatalember abban a percben, mikor Mussolini autója közeledett, az első sorba furakodott és jobbkezét nadrágja zsebében tartotta. A tolakodáson felbőszülve, éppen tiltakozni akart, mikor megdöbbenve látta, hogy a suhanc revolvert vesz ki zsebéből és egy katona válla fölött céloz Mussolinira. Mikor a lövés eldördült, a miniszterelnök autója hirtelen megállóit Mussolini felugrott és a tömeg felé fordulva harsány hangon kiáltotta: — Csak nyugalom, nem sebet sültem meg! Leírhatatlan kavarodás támadt minden rend felbomlott s csak azt lehetett látni, hogy igen sokan ütnek egy embert, aki a földre esett, aztán föléje hajoltak és tőrök szikráztak a napsugárban. Mussolini jobb tenyerével eltakarta szemét, majd elfordult, és rászólt a fasiszta párt titkárára, hogy hajtson tovább.Csak lassan haladhatott előre az automobil, mert a tömeg az úttestet is ellepte. Meglincselik a merénylőt Ami ezután történt, azt a szemtanúk így beszélték el: Mikor az első rémületből felocsúdott a tömeg, a közelállók a merénylőre vetették magukat, de a milícia közbelépett és meg akarta védeni a tömeg dühe elől. Egy lovas fasisztacsapat a feketeingesek közé ugratott, azok azonban egy tapodtat sem tágítottak s egyre nagyobb tömeg tódult a tetteshez, aki a földön fetrengett. A merénylőt letaposták s mikor már arca csupa vér volt, tőrökkel kezdték szürkülni. Végre a milicia utat tört magának és megtisztította a földön heverő merénylő körül a térséget, a tömeget pedig, szétosztásra szólította fel. Csak nagy nehezen sikerült rendet teremteni. A Via Independenza sarkán a gyalogjáró szélén körbe állottak a katonák s úgy őrizték az élettelen testet. A felingerelt tömeg pedig már ujjongva hömpölygött a ■pályaudvar felé, hogy még egyszer lássa a szerencsésen megmenekült Mussolinit. Az apa felismert fiai a merénylő összemarcangolt , holttestében A gyilkos merénylőt Anteo Zamboninak hívják, tizenötéves nyomdászinas, nagyon vagyonos család gyermeke, atyja Bolognában egy tekintélyes nyomdavállalat tulajdonosa. Nem lehetett mindyárt megállapítani a merénylő személyazonosságát, egyrészt azért, mert feje és egész teste alaktalan véres hústömeg, koponyáját szétroncsolták, amint százan meg százan tanultak rajta és rongyokra tépett ruhájában egy bronz érmen kívül semmit sem találtak.