Az Est, 1928. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-02 / 27. szám

11. oldal. Csütörtök, 1928. február 2 . Forgalmiadótartozás, sikkasztás, fogság Sümegen bajba kerültek az iparosok a forgalmiadóhátralék miatt .­­ Sümeg, febuár 1 .­­ (Arc Est kiküldött munkatársától) A Várhegy alatt, a festői vár­t­ómn. tövében majdnem­ sárbaful­­ladtan búsul Sümeg város hatezer­­magyarjával. A finoman­ szitáló őszi-tavaszi ködbe vesznek a ki­halt uccák, békéjüket csak nagy­ritkán zavarja meg egy-egy sár-­ dagasztó szekér, egy-egy járókelő. Benéztem néhány üzletbe. A fe­hérnemű s­ cég tulajdono­sa sakko­zott az üzletvezetővel, a fűszeres politikált egy vidéki atyafival, a szabónál a­ mester • kabátját fordi­­­totta, a segéd, csak az OMKE helyi csoportjának elm­ükénél, Würtzbur­­­ster úrmál­ találta­m némi kis for­galmat. Hal­ót­t ez a vár­os és némák az •emberei. Nagy titokban — megnézve az •fejtőt és ablakot, hogy­ jól be van-e zárva, hang ki ne menjen, szót ha értsen avatatlan! — panaszkodnak, keseregnek,­­szedik elő az adósleve­leket és mindig visszatér a refrén: — Ne tessék megírni, hogy tet­szett velem beszélni, mert Uram­isten ... Ezek azok a­ nyíltszavú, nyíltan politizáló, nyíltan­ elégedetlenkedő (nyakas negyvennyolcas magyarok, — ma. Nem írom meg, hogy kikkel be­széltem. Nem számít, hogy kik hoz­ták az o adatokat. Másunk az adatok megdöbbentők. Sikkasztásért! December és január hónapban S­ümegen körülbelül 20—25 iparost elítéltek azon a címen, hogy a forgalmiadó­hátralékra lefoglalt árut eladták, teh­át az államkincstár terhére sikkasztást követtek el. Nem lehet megállapítani, hogy hány embert ítéltek el.­­— Próbáltam összeírni őket, — mondja, az egyik érdekelt, — de nem lehet.­ Rettentően szégyenli mindegyik a­ dolgot. Leülték az ég­/ vágót, vagy 3—1. napot, amit 'kiszabtak 'rájuk -s most már nagy­részük eltagadja a dolgot szégye­nében. ' — Ed­uidéis^i Belcsül­ates magyar em­berek vagyunk mi, 'uram ■— ami­iud­­ja. Jósár Sándor kavácsm­aster. — Megöre­gedtü­­nik a becsületben. Hát ■ nem szívesen, emlegessük, hogy öry napjainkra becsuktak bennün­­­­et... ." A törvény betűje szerint X. Y. •.. sümegi -ki.-iparos nagy nyomo­rúságában sikkasztást­ követett pi­ái/. áll­n­pkincst­ár terhére, de — lás­suk az eseteket! Az esetek egy ré­szét. három pár csizma: egy nap Liszty István csizmadia valami­kor jómódú ember volt. A háború aluli kifizette, minden adósságát, a műhely is jól ment. Később be­ütött a­ pénzszűke és Liszty István­­megint bement a­ Sümegi Takarék­­pénztárba, kivette az első, máso­dik, harmadik kölcsönt, adós ma­radt a bőrösnek, még egy csomó kereskedőnek, mert neki se fizet­tek a rendelői. Később el is mara­dottak a rendelők. Liszty István 7 gyermekével nyomorogni kezdett A hét gyerek közül egyik elmebeteg. A forgalmi adót mm fizette. Erre 1926 augusztus havában 265 pengő hátralékot bekebeleztek a házára és lefoglaltak a műhelyé­ben három vár csizmát. 1927 őszén a gyerekeket iskolába­­kellett küldeni. Aki vét az iskola­­­törvény ellen­, megbüntetik. Aki eladja a lefoglalt árut, megbün­tetik. T­iszty István klszáraította, hogy ha hat gyereke vét az iskolatör-' vény ellen, több lesz a­ büntetés.­­Eladta a lefoglalt három pár csiz­mát, könyvet vett a gyerekeknek.­­Sikkasztásért feljelentették, egy napot kapott a zalaegerszegi tör­vényszéktől. Többrendbeli talpalásért: összesen hat nap! Mart Lajos és Mart Gyula ci­pészmesterek is forgalmiadó hát­ralékban találtattak. A sümegi f­orga­l­mi adó­h­ivatal feljelentésére végrehajtási eljárás indult ellenük. Mart Lajos és Mart Gyula:­­ két­­foltozó suszter. Megjelent üzletükben a , végre­hajtó és foglalni akart. Új árut nem talált. Lefoglalta a kész tal­­palásokat: — Uram! — monda, a két susz­ter, — ezeken a­ talpa­lásokon csak a munka az enyém. Némelyiken a talpbőr. Másikon az se, mert ma­ga a rendelő hozta. Ezt­­nem leh­et lefoglalni, mert nem az én tulaj­donom ... A végrehajtó figyelmeztet­te a két cipészt, hogy ne sokat túllá­­csolgassanak. A t­alpalásokat le­foglalták. Másnap, harmadnap jöttek a megrendelők, elvitték haza a tal­­palásokat. Mart Lajost 1 napra, Mart Gyu­lát 2 napra­ ítélték a forgalmi adó biztosítására lefoglalt talpalások elsikkasztásáért. Egy kemence fazék: egy nap Veklesi Jenő fazekas forgalmi­adó hátralékának biztosítására le­foglaltak egy kemence fazekat. A lefoglalt fazekak szépen kiégtek a kemencében, észre se vették, hogy ők most kivételes helyzetben van­nak, nem szabad hozzájuk nyúlni. Földes­ Jenő tudta, hogy ha ő nem nyúl hozzá a fazekakhoz, sőt a kemencéhez sem nyúl, a fazekai­­szép csendesen szétvorlanak a le­zárt kemencében. Tudta, hogy a porból bajosan lesz forgalmiadó­törlesztés. Felbontotta a­ kemencét, kiszedte a­ fazekakat, használható állapotba hozta őket és egy részüket el is adta. Egy napra ítélték, mert felbon­totta a lefoglalt kemencét és elad­ta a kemence tartalmának egy ré­szét. 56 pengő — a feleség házára... Mozsdlényi János 61 esztendős cipészmester, aki 97 esztendeje űzi az ipart és öreg napjaira koldus­­kodik. — A feleségemnek van egy kis háza, — mondja és már szedi is elő a bizonyítékokat — erre a házra 8 milliót vettünk fel a múlt eszten­dőben, mert valamiből csak élni kellett. Forgalmiadót nem fizettem. Megmondtam, hogy rám hiába ve­­tegetnek forgalmiadót, mert ne­kem nincs forgalmam, öreg va­gyok, ki jön már hozzám munká­val? Azért a forgalmiadót csak írták, gyűlt a summa, míg egyszer be nem hívnak, hogy fizessek 56 pengőt. Honnan fizessek, mondtam nekik. Nincs nekem 56 pengőm. Benyúl a zsebébe, írást vesz elő: — Ezt kaptam ... A sümegi járásbíróság végzése, amelyben 2461—1927. szám alatt fel­szólítja a telekkönyvi hivatalt, hogy forgalmiadó hátralék elmén kebelezzen be 56 pengő tőkét és an­nak 1927 július 15-ikétől számított 12%-os kamatát Mozsdényi János­áé,■ született Borbély Borbála há­zára! A végzést, amelyben Mozsdényi János jogi személy terhével Mozs­dényi Jánosáé jogi személyt terhe­lik meg, dr. Hartag járásbírósági elnök bocsátotta ki január 5-én... Kifogták a lovat... Németh­ Lajos szabómester a sü­megi ipartestület alelnöke. Ko­moly, intelligens iparos. — A város első szabómesterének számítanak. Tessék körülnézni a műhelyemben. A segéd egy régi ruhámat fordítja ki, ezenkívül még egy öltöny van munkában. Ennek az öltönynek a munkabére fejében havi öt pengőt fizet, egy tisztviselő. Elborítanak az adósságok. A bank­nak tartozom, megterheltem a há­rom hold földemet, amit még a jobb időkben szereztem. Ma kap­tam Budapestről egy levelet, tes­sék ... tt Egy budapesti posztókereskedő udvariasan felszólítja Németh La­jos urat, hogy 2648 pengő nyílt hi­telét rendezni szíveskedjék. — Erre a 2648 pengőre legfeljebb 800 pengő fedezetem van. Nem dol­goztatnak az emberek, aki dolgoz­tat, alig fizet. A feleségem a kór­házban fekszik. Három gyerekem van. Nyolcvan pengőből szépen meg tudnék élni egy hónapig. JDe honnan, vegyek nyolcvan pengőt... Megmutatja a könyveit. — Az­ adót, pedig követelik. Hoz­zám is eljöttek foglalni. A volt forgalmi főnök küldte őket hozzám. Elmentem hát hozzá és udvariasan­­ megkérdeztem, hogy én is foglaltassak-e nála, mert nem fizeti a szállított ruhák árát. Udva­riasan elutasított. Én még jobban­­jártam, finnt, egy másik iparos, aki az inasát küldte hasonló üzenettel. Először az inast, azután a­­mestert dobatta ki a főnök úr... — Hogy milyen dolgok történ­nek? — Pár hónappal ezelőtt történt, hogy itt, az üzletem­ előtt állítot­tak meg egy iparost, aki kétlovas kocsijával a szántóföldjére ment. A fináncok kifogták az egyik lo­vat és kivitték a város végére, hogy elárverezik... — A cipészek bemennek a vásár­ba, a karjukon viszik a munkáju­kat. Jönnek a pénzügyőrök, a­ for­galm­­iadóel­len­őrök, leveszik az ipa­rosok karjáról a cipőt, 2—3 pen­gőért elkótyavetyélik, mert — első a forgalmi adó és nem az élet... — Száz ilyen esetet tudok mon­dani ... — És mit csinál az ipartestület ezeknek a bajoknak az orvoslá­­sára ? — Üdvözlő táviratot küldött Frühwirth Mátyásnak... Negyven iparos aláírásával kér­vényt küldtek Fábián Béla képvi­selőnek, kérték, hogy vegye gond­jaiba a­ kerületet, tárja fel az or­szág házában a sümegiek nyomo­rúságát. 1­. K. L. A felsőház húszperces ülést tartott Kimondottak három felsőházi tag mentelmi jogának megsértését — ’Az Est tudósítójától — A felsőh­­áz elnöksége ma délelőtt tíz órára ülést hirdetett. Az ülésre szokás szerint már tíz óra előtt nagyszámban gyülekeztek össze a felsőházi tagok a felsőház folyo­sóin. Megérkezett­­József főherceg, József Ferenc főherceg, nagyszám­ban jöttek a felsőház arisztokrata tagjai, az érdekeltségek képviselői és a törvényhatóságok emberei. A püspöki kart­ gróf Mikes János szombathelyi és Hanauer A. István váci püspök képviselte. Híre járt, hogy Serédi Jusztinánn herceg­prímás is megjelenik a felsőház mai ülésén, a hercegprímás piros bársony­széke azonban üresen maradt ülés alatt. Negyedt­izenegy órakor nyitotta meg báró Wlassics Gyula elnök a felsőház ülését és az elnöki előter­jesztések során jelentette, hogy a bíboros hercegprímás január 27-én bemutatkozó látogatást tett nála és ő átnyújtotta­­a hercegprímás­­­nak a felsőház üdvözlő átiratát. Amikor Wlassics elnök felol­vasta az üdvözlő átiratot, az egész felsőház lelkes éljenzéssel köszön­tötte a hercegprímást. Az elnök ezután jelentette, hogy vezetése alatt január 29-én a her­cegprímás installációján számos felsőházi tag jelent meg. Majd is­mertette az elnök a képviselőház elnökének átiratát arról, hogy a lemondott Huszár Károly helyébe Czettler Jenő országgyűlési kép­viselőt választották meg a képvi­selőház alelnökének. A felsőház mai ülésének napi­rendjére a Magyar Nemzeti Bank 1927. évi mérlegszerű feleslegeinek hova,fordításáról szóló törvényja­vaslat letárgyalását tűzték ki.A felsőház pénzügyi bizottsága —­ amint­ a jelentés mondja — ja­nuár 31-én tartott ülésében tár­gyalta a törvényjavaslatot. A pénzügyi bizottság helyes intéz­kedésnek tartja, hogy a Magyar Nemzeti Bank üzleti feleslegeiből a tartalékalapot fokozottan táp­­találják, illetve az alaptőkét 29 százalékra teljesen kiépítsék. A pénzügyi bizottság azt javasolja a felsőháznak, hogy a törvényja­vaslatot változatlan, formában fo­gadja­ el. A felsőház ezután min­den hozzászólás nélkül általános­ságban és részleteiben, is egyhan­gúlag elfogadta a törvényjavaslat­­ot. Most következett a felsőház men­telmi bizottságának jelentése, Si­­montsits Elemér, Benedek Sándor és gróf Széchenyi Aladár ,felsőházi tagok mentelmi ügyében. A bizott­sági jelentés előadja, hogy Si­mont­sits Elemér, Benedek Sándor és gróf Széchenyi Aladár mentel­mi ügyek megsértését jelentették be egy levél alapján, amely a­­Nemzeti Tömörülés Pártja alá­írással érkezett hozzájuk, amelyben felszólították őket, hogy a nume­rus claususról szóló törvényjavas­lat tárgyalása alkalmával miként viselkedjenek. — Méltóztassék végre a tétovázó uraknak , megmondani, — hangzott a felszólítás — hogy a szavazásnál ott leszünk, mindent feljegyzünk, semmit el nem felejtünk és érdem szerint fizetni fogunk. A bizottság felfogása szerint a levelek a mentelmi jog megsérté­sét foglalják magukban és ezért azt javasolja, mondja ki a f­elsőház, hogy Straousits Elemér, Benedek Sándor és gróf Széchenyi Ala­dár felsőházi tagok mentelmi jogát megsértették. A­ levelekben foglalt fenyegetés azonban nem mondható veszélyes­nek és éppen azért büntető cselek­mény tényálladékát nem foglalja magában. A felsőház egyhangúlag tudomá­sul vette, a mentelmi bizottság je­lentését és ezzel, a húszperces­­ülés véget ért.

Next