Az Est, 1928. február (19. évfolyam, 26-49. szám)
1928-02-02 / 27. szám
11. oldal. Csütörtök, 1928. február 2 . Forgalmiadótartozás, sikkasztás, fogság Sümegen bajba kerültek az iparosok a forgalmiadóhátralék miatt . Sümeg, febuár 1 . (Arc Est kiküldött munkatársától) A Várhegy alatt, a festői vártómn. tövében majdnem sárbafulladtan búsul Sümeg város hatezermagyarjával. A finoman szitáló őszi-tavaszi ködbe vesznek a kihalt uccák, békéjüket csak nagyritkán zavarja meg egy-egy sár- dagasztó szekér, egy-egy járókelő. Benéztem néhány üzletbe. A fehérnemű s cég tulajdonosa sakkozott az üzletvezetővel, a fűszeres politikált egy vidéki atyafival, a szabónál a mester • kabátját forditotta, a segéd, csak az OMKE helyi csoportjának elmükénél, Würtzburster úrmál találtam némi kis forgalmat. Halótt ez a város és némák az •emberei. Nagy titokban — megnézve az •fejtőt és ablakot, hogy jól be van-e zárva, hang ki ne menjen, szót ha értsen avatatlan! — panaszkodnak, keseregnek,szedik elő az adósleveleket és mindig visszatér a refrén: — Ne tessék megírni, hogy tetszett velem beszélni, mert Uramisten ... Ezek azok a nyíltszavú, nyíltan politizáló, nyíltan elégedetlenkedő (nyakas negyvennyolcas magyarok, — ma. Nem írom meg, hogy kikkel beszéltem. Nem számít, hogy kik hozták az o adatokat. Másunk az adatok megdöbbentők. Sikkasztásért! December és január hónapban Sümegen körülbelül 20—25 iparost elítéltek azon a címen, hogy a forgalmiadóhátralékra lefoglalt árut eladták, tehát az államkincstár terhére sikkasztást követtek el. Nem lehet megállapítani, hogy hány embert ítéltek el.— Próbáltam összeírni őket, — mondja, az egyik érdekelt, — de nem lehet. Rettentően szégyenli mindegyik a dolgot. Leülték az ég/ vágót, vagy 3—1. napot, amit 'kiszabtak 'rájuk -s most már nagyrészük eltagadja a dolgot szégyenében. ' — Eduidéis^i Belcsülates magyar emberek vagyunk mi, 'uram ■— amiiudja. Jósár Sándor kavácsmaster. — Megöregedtünik a becsületben. Hát ■ nem szívesen, emlegessük, hogy öry napjainkra becsuktak bennünet... ." A törvény betűje szerint X. Y. •.. sümegi -ki.-iparos nagy nyomorúságában sikkasztást követett piái/. állnpkincstár terhére, de — lássuk az eseteket! Az esetek egy részét. három pár csizma: egy nap Liszty István csizmadia valamikor jómódú ember volt. A háború aluli kifizette, minden adósságát, a műhely is jól ment. Később beütött a pénzszűke és Liszty Istvánmegint bement a Sümegi Takarékpénztárba, kivette az első, második, harmadik kölcsönt, adós maradt a bőrösnek, még egy csomó kereskedőnek, mert neki se fizettek a rendelői. Később el is maradottak a rendelők. Liszty István 7 gyermekével nyomorogni kezdett A hét gyerek közül egyik elmebeteg. A forgalmi adót mm fizette. Erre 1926 augusztus havában 265 pengő hátralékot bekebeleztek a házára és lefoglaltak a műhelyében három vár csizmát. 1927 őszén a gyerekeket iskolábakellett küldeni. Aki vét az iskolatörvény ellen, megbüntetik. Aki eladja a lefoglalt árut, megbüntetik. Tiszty István klszáraította, hogy ha hat gyereke vét az iskolatör-' vény ellen, több lesz a büntetés.Eladta a lefoglalt három pár csizmát, könyvet vett a gyerekeknek.Sikkasztásért feljelentették, egy napot kapott a zalaegerszegi törvényszéktől. Többrendbeli talpalásért: összesen hat nap! Mart Lajos és Mart Gyula cipészmesterek is forgalmiadó hátralékban találtattak. A sümegi forgalmi adóhivatal feljelentésére végrehajtási eljárás indult ellenük. Mart Lajos és Mart Gyula: kétfoltozó suszter. Megjelent üzletükben a , végrehajtó és foglalni akart. Új árut nem talált. Lefoglalta a kész talpalásokat: — Uram! — monda, a két suszter, — ezeken a talpalásokon csak a munka az enyém. Némelyiken a talpbőr. Másikon az se, mert maga a rendelő hozta. Eztnem lehet lefoglalni, mert nem az én tulajdonom ... A végrehajtó figyelmeztette a két cipészt, hogy ne sokat túllácsolgassanak. A talpalásokat lefoglalták. Másnap, harmadnap jöttek a megrendelők, elvitték haza a talpalásokat. Mart Lajost 1 napra, Mart Gyulát 2 napra ítélték a forgalmi adó biztosítására lefoglalt talpalások elsikkasztásáért. Egy kemence fazék: egy nap Veklesi Jenő fazekas forgalmiadó hátralékának biztosítására lefoglaltak egy kemence fazekat. A lefoglalt fazekak szépen kiégtek a kemencében, észre se vették, hogy ők most kivételes helyzetben vannak, nem szabad hozzájuk nyúlni. Földes Jenő tudta, hogy ha ő nem nyúl hozzá a fazekakhoz, sőt a kemencéhez sem nyúl, a fazekaiszép csendesen szétvorlanak a lezárt kemencében. Tudta, hogy a porból bajosan lesz forgalmiadótörlesztés. Felbontotta a kemencét, kiszedte a fazekakat, használható állapotba hozta őket és egy részüket el is adta. Egy napra ítélték, mert felbontotta a lefoglalt kemencét és eladta a kemence tartalmának egy részét. 56 pengő — a feleség házára... Mozsdlényi János 61 esztendős cipészmester, aki 97 esztendeje űzi az ipart és öreg napjaira kolduskodik. — A feleségemnek van egy kis háza, — mondja és már szedi is elő a bizonyítékokat — erre a házra 8 milliót vettünk fel a múlt esztendőben, mert valamiből csak élni kellett. Forgalmiadót nem fizettem. Megmondtam, hogy rám hiába vetegetnek forgalmiadót, mert nekem nincs forgalmam, öreg vagyok, ki jön már hozzám munkával? Azért a forgalmiadót csak írták, gyűlt a summa, míg egyszer be nem hívnak, hogy fizessek 56 pengőt. Honnan fizessek, mondtam nekik. Nincs nekem 56 pengőm. Benyúl a zsebébe, írást vesz elő: — Ezt kaptam ... A sümegi járásbíróság végzése, amelyben 2461—1927. szám alatt felszólítja a telekkönyvi hivatalt, hogy forgalmiadó hátralék elmén kebelezzen be 56 pengő tőkét és annak 1927 július 15-ikétől számított 12%-os kamatát Mozsdényi Jánosáé,■ született Borbély Borbála házára! A végzést, amelyben Mozsdényi János jogi személy terhével Mozsdényi Jánosáé jogi személyt terhelik meg, dr. Hartag járásbírósági elnök bocsátotta ki január 5-én... Kifogták a lovat... Németh Lajos szabómester a sümegi ipartestület alelnöke. Komoly, intelligens iparos. — A város első szabómesterének számítanak. Tessék körülnézni a műhelyemben. A segéd egy régi ruhámat fordítja ki, ezenkívül még egy öltöny van munkában. Ennek az öltönynek a munkabére fejében havi öt pengőt fizet, egy tisztviselő. Elborítanak az adósságok. A banknak tartozom, megterheltem a három hold földemet, amit még a jobb időkben szereztem. Ma kaptam Budapestről egy levelet, tessék ... tt Egy budapesti posztókereskedő udvariasan felszólítja Németh Lajos urat, hogy 2648 pengő nyílt hitelét rendezni szíveskedjék. — Erre a 2648 pengőre legfeljebb 800 pengő fedezetem van. Nem dolgoztatnak az emberek, aki dolgoztat, alig fizet. A feleségem a kórházban fekszik. Három gyerekem van. Nyolcvan pengőből szépen meg tudnék élni egy hónapig. JDe honnan, vegyek nyolcvan pengőt... Megmutatja a könyveit. — Az adót, pedig követelik. Hozzám is eljöttek foglalni. A volt forgalmi főnök küldte őket hozzám. Elmentem hát hozzá és udvariasan megkérdeztem, hogy én is foglaltassak-e nála, mert nem fizeti a szállított ruhák árát. Udvariasan elutasított. Én még jobbanjártam, finnt, egy másik iparos, aki az inasát küldte hasonló üzenettel. Először az inast, azután amestert dobatta ki a főnök úr... — Hogy milyen dolgok történnek? — Pár hónappal ezelőtt történt, hogy itt, az üzletem előtt állítottak meg egy iparost, aki kétlovas kocsijával a szántóföldjére ment. A fináncok kifogták az egyik lovat és kivitték a város végére, hogy elárverezik... — A cipészek bemennek a vásárba, a karjukon viszik a munkájukat. Jönnek a pénzügyőrök, a forgalmiadóellenőrök, leveszik az iparosok karjáról a cipőt, 2—3 pengőért elkótyavetyélik, mert — első a forgalmi adó és nem az élet... — Száz ilyen esetet tudok mondani ... — És mit csinál az ipartestület ezeknek a bajoknak az orvoslására ? — Üdvözlő táviratot küldött Frühwirth Mátyásnak... Negyven iparos aláírásával kérvényt küldtek Fábián Béla képviselőnek, kérték, hogy vegye gondjaiba a kerületet, tárja fel az ország házában a sümegiek nyomorúságát. 1. K. L. A felsőház húszperces ülést tartott Kimondottak három felsőházi tag mentelmi jogának megsértését — ’Az Est tudósítójától — A felsőház elnöksége ma délelőtt tíz órára ülést hirdetett. Az ülésre szokás szerint már tíz óra előtt nagyszámban gyülekeztek össze a felsőházi tagok a felsőház folyosóin. MegérkezettJózsef főherceg, József Ferenc főherceg, nagyszámban jöttek a felsőház arisztokrata tagjai, az érdekeltségek képviselői és a törvényhatóságok emberei. A püspöki kart gróf Mikes János szombathelyi és Hanauer A. István váci püspök képviselte. Híre járt, hogy Serédi Jusztinánn hercegprímás is megjelenik a felsőház mai ülésén, a hercegprímás piros bársonyszéke azonban üresen maradt ülés alatt. Negyedtizenegy órakor nyitotta meg báró Wlassics Gyula elnök a felsőház ülését és az elnöki előterjesztések során jelentette, hogy a bíboros hercegprímás január 27-én bemutatkozó látogatást tett nála és ő átnyújtottaa hercegprímásnak a felsőház üdvözlő átiratát. Amikor Wlassics elnök felolvasta az üdvözlő átiratot, az egész felsőház lelkes éljenzéssel köszöntötte a hercegprímást. Az elnök ezután jelentette, hogy vezetése alatt január 29-én a hercegprímás installációján számos felsőházi tag jelent meg. Majd ismertette az elnök a képviselőház elnökének átiratát arról, hogy a lemondott Huszár Károly helyébe Czettler Jenő országgyűlési képviselőt választották meg a képviselőház alelnökének. A felsőház mai ülésének napirendjére a Magyar Nemzeti Bank 1927. évi mérlegszerű feleslegeinek hova,fordításáról szóló törvényjavaslat letárgyalását tűzték ki.A felsőház pénzügyi bizottsága — amint a jelentés mondja — január 31-én tartott ülésében tárgyalta a törvényjavaslatot. A pénzügyi bizottság helyes intézkedésnek tartja, hogy a Magyar Nemzeti Bank üzleti feleslegeiből a tartalékalapot fokozottan táptalálják, illetve az alaptőkét 29 százalékra teljesen kiépítsék. A pénzügyi bizottság azt javasolja a felsőháznak, hogy a törvényjavaslatot változatlan, formában fogadja el. A felsőház ezután minden hozzászólás nélkül általánosságban és részleteiben, is egyhangúlag elfogadta a törvényjavaslatot. Most következett a felsőház mentelmi bizottságának jelentése, Simontsits Elemér, Benedek Sándor és gróf Széchenyi Aladár ,felsőházi tagok mentelmi ügyében. A bizottsági jelentés előadja, hogy Simontsits Elemér, Benedek Sándor és gróf Széchenyi Aladár mentelmi ügyek megsértését jelentették be egy levél alapján, amely aNemzeti Tömörülés Pártja aláírással érkezett hozzájuk, amelyben felszólították őket, hogy a numerus claususról szóló törvényjavaslat tárgyalása alkalmával miként viselkedjenek. — Méltóztassék végre a tétovázó uraknak , megmondani, — hangzott a felszólítás — hogy a szavazásnál ott leszünk, mindent feljegyzünk, semmit el nem felejtünk és érdem szerint fizetni fogunk. A bizottság felfogása szerint a levelek a mentelmi jog megsértését foglalják magukban és ezért azt javasolja, mondja ki a felsőház, hogy Straousits Elemér, Benedek Sándor és gróf Széchenyi Aladár felsőházi tagok mentelmi jogát megsértették. A levelekben foglalt fenyegetés azonban nem mondható veszélyesnek és éppen azért büntető cselekmény tényálladékát nem foglalja magában. A felsőház egyhangúlag tudomásul vette, a mentelmi bizottság jelentését és ezzel, a húszpercesülés véget ért.