Az Est, 1930. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-01 / 1. szám

é oldal. állomást is felajánlotta a kísérletek céljaira. Beteljesül az álom Tihanyi­ Kálmán, aki előtt egy pil­lanatra kigyulladtak a dicsőség lám­pái, még csüggedtebben nézett a jövő elé. Ekkor jött Az Est-lapok ösztön­­díjpályázata és Tihanyi Kálmán az elsők között volt, akik elnyer­ték Az Est pályázatát és meg­kapta azt a pénzt, amely elindí­tója volt­ karrierjének. Tihanyi­­Kálmán a pályázat meg­nyerése után 1928 júniusában Az Est ösztöndíján Berlinbe utazott és je­lentkezett, a Telefunkennél. A Telefunken­ nél bemutatta Ti­hanyi szabadalmát és maga gróf Arco, a világhírű technikus. Marconi egy­kori társa, a Tetefunken tudományos osztályának vezetője vette kezébe az ügyet. De többen ellenezték Tihanyi újfajta módszerének kipróbálását és úgy határoztak, hogy a Tetefunken megmarad a régi elvei, régi módszere mellett és nem kezd egyszerre két­fajta kisérletbe. Gróf Arco Tihanyi Kálmánt ezután a Terefunken egyik rokonvállalatához ajánlotta. Tihanyi itt be is nyújtotta terveit, s a vállalat azt válaszolta, hogy áttanulmányoztatja a terveket és majd később nyilatkozik. Tihanyi hazatért, abban a hitben, hogy ku­darcot vallott. De alig volt itthon né­hány napig, amikor a berlini cégtől levél érkezett, hogy azonnal utazzék Berlinbe, mert tárgyalni akarnak vele. Berlinben megkezdődtek a tanács­kozások, de Tihanyi Kálmán, akinek csak néhány márka volt a zsebében, mégsem folytatta a tárgyalást, mert a szerződés szerint alá kellett volna írnia azt a kikötést, hogy amíg labo­ratóriumukban dolgozik, találmá­nya a német nagyvállalatot illeti. A tárgyalások megakadtak és Tihanyi Kálmán ismét pénz nélkül állt a né­met metropolisban, de pillanatra, sem hagyott fel a reménnyel és nem is volt oka rá. Effu tekintélyes francia bankár meghívólevele érkezett, Tihanyi ber­lini címére. Tihanyi a bankár költsé­gén Párizsba utazott és négy hétig folytatott vele tárgyalást a Radios­­cop eladásáról. Végül is Tihanyi nem szerződött a bankárral. Visszautazott Berlinbe és alig ért vissza, megtalálta, az elutasított pá­rizsi szerződésért a kárpótlást. Egy amerikai nagytőkés, miután a német szakemberek igazolták, hogy a Radioscop keresztülvitele csak munka és idő kérdése, meg­kötötte Tihanyi Kálmánnal a Ra­dioscop megvalósításáról és gyár­tásáról a szerződést. Tihanyit mint 60 százalékos társat vette magához a vállalkozásba, be­rendezett részére laboratóriumot és kötelezte magát a költségek fedezésé­re. Néhány nap múlva Berlinben meg­indult a munka és Tihanyi Kálmán máris kihozatta két fivérét, hogy a laboratóriumban dolgozzanak vele. Éjjel-nappal foly a lázas munka. Kétszer is történt robbanás Ti­hanyi laboratóriumában, egyik fivére meg is sebesült. Új és nagyobb laboratóriumba köl­töztek és szakadatlanul dolgoztak, míg végre néhány hónappal ezelőtt Tihanyi Kálmán boldogan sóhajtott fel. A legnehezebb problémákat meg­­oldottam. Erről maga Tihanyi Kálmán be­szél : — Az eddigi mechanikai módszerrel­ maximálisan 2500 kép­pontra lehetett a távolbalátó szerkezet által továbbított képet felbontani. Én ■megaláltam azt a módszert amely 2509 helyett 10.00® kép­pontot hoz létre '/n-od másodperc alatt. — Az én találmányom szerint a távolba­látó szerkezet vacuum térben lévő katód­­sugarakkal dolgozik. Ezek a katódsugarak alkotják a képpontokat, a távolbalátó szerkezet részére — mondjuk színházi elő­adásról — felvett képet -10.000 kép­pontra osztja a katódsugár. A katódsugarak a vevőállomáson egy foszforeszkáló ernyőre vetítődnek és a foszforeszkáló ernyőről vetítik a fehér lapra magát a képet. — Munkám­­ eredménye három nagy eredményből áll, melyek közül kettő a fizikában és tudományban alapvető eredmény. Tavékony katódsugarakat tudok előállí­tani. A foszforo­fikáló ernyő fényerejét pedig az eddiginek százszorosára emeltem fel, úgyhogy" féltárgyilvd a vetített­­ kép teljes világosságit, képeket ad. A rezgés­­mérőnél az oszcillátornál is alkalmazni lehet ezt a két fizikai eredményt. A har­madik eredmény az, hogy a­ légköri és szerkezetben zavaró momentumokat ki tudtam küszöbölni, a katódsugarak pon­tos működését tudom biztosítani. Most már csak az aprólékos kidolgozásra van szükség. — Még másfél év és megkezdhetjük a radioszkóp tömeggyártását. Azért kell másfél év, mert egészen új utakon indultam, minden apró részleté­ben meg kell reformálni azt az utat, amelyen ennek az eszmének megvalósí­tásánál eddig jártunk. És az a meggyő­ződésem, hogy ez a megreformálás ed­dig sikerült is. Most jutunk el Tihanyi Kálmán életének legérdekesebb szakaszához. Hogyan köszöntött rá szinte máról­­holnapra a páratlan szerencse. 1928-ban folytak le Angliában,Lon­don felett az egész világot lázasan érdeklő légi gyakorlatok, melyeknek eredménye azt mutatta, hogy az an­gol­ világbirodalom fővárosát, Lon­dont Három óra alatt semmivé tudják tenni az ellenséges repülőgépek. Az egész világot­­izgalomba hozta ennek a gyakorlatnak a lesújtó ered­ménye. A világhatalmak hozzákezd­tek a tervezéshez, hogyan lehet a jövő háborújának szörnyű veszélyeit elke­rülni és rövid idővel a gyakorlat meg­történte után az egyik legnagyobb világhatalom pályázatot tett közzé, olyan szerkezet részére, amellyel si­kerül a légi háború veszélyét elhárí­tani, az ellenséges légihatalmat meg­semmisíteni. Tihanyi Kálmán azon­nal beadott egy pályázatot. Ez a pályázat korszakalkotó a maga nemében páratlan találmányról szólt, mellyel teljesen izolálni tud egy tetszés szerinti nagyságú te­rületet­ a támadó légi haderőtől. Tekintélyes szakemberek nemzet­ közi kiválóságok pályáztak a világ­­hatalom felhívására. Másfélmillió dollár­­a légiháború elhárításáért És mikor a pályázat lejárt, Tihanyi Kálmán expressz levelet kapott a pá­lyázatot hirdető világhatalom, légügyi minisztériumától, hogy azonnal lép­jen érintkezésbe a berlini attaséval. Ez megtörtént és szinte rohamlépések­­ben jutott el Tihanyi Kálmán a di­csőség csúcspontjáig, néhányszori le­vélváltás és a légügyi minisztérium­ban való többszöri tárgyalás után a világhatalom aláírta a szerző­dést, a, 32 éves Tihanyi Kálmán­nal, rábízta azt a feladatot, hogy hárítsa el a légiháború veszélyét, dolgozza ki találmányát, melyet a légügyi mi­nisztérium megfelelőnek talált. Ezért­­havi 1000 dollár fizetést, berende­zett laboratóriumot és a munka sikeres befejeztével több mint egynegyed millió dollár prémiu­mot kap. Csak ezután kerül sorra a szabada­lom megvétele, mely ezekben az ösz­­szegekben nem szerepel, a világhata­lom megveszi a szabadalmat, melyért körülbelül másfél millió dollárt vagy ennek megfelelő licenzet fizet Tihanyi most Berlinbe utazott, hogy a távolbalátó szerkezet labora­tóriumi anyagát magával vigye abba a városba, ahol a légvédelmi terveket kell kidolgozni. Két évig tart, míg a légvédelmi találmány tömeggyártása meg­kezdődik, Tihanyi csak ennyit mond találmá­nyáról: — Tüzérség nélkül, a távolbalátás se­­­­gítségével oldottam meg a légvédelem kérdését Azon a zárt vonalon, melyet ezzel a talált Hiánnyal hozok létre, egyetlen repülőgép sem tud keresztülhatolni. Többet nem mondhatok, mert nincs rá felhatalmazá­­som. — És most, — kérdezzük, — hogy beérkezett, hogy álmai megvalósul­nak, hogyan érzi magát? — Jól. Nagyon jól, de egy pillanatra sem érzem a beteljesülés örömét. Mert csak most kezdődik a munka. Azért kell küzdenem, hogy terveimet ki­dolgozhassam, megkaphassam azt a pénzt, ami tekintélyes nagy vagyont jelent, de ez sem jelenti részemre a megnyugvást. Mert az a pénz nekem csak arra­ kellene, h­ogy egy minden eddiginél nagyobb arányú tervet valósíthassak meg. A pénzből, amit kapni fogok, egy igen nagyméretű labora­tóriumot akarok berendezn­i és ebben a la­boratóriumban akarom megoldani az energiák olcsóbb termelésének kér­dését. — Nem a jólétre, hanem a további mun­­kára, az emberiség legégetőbb technikai kérdésének megoldására kell a pénz és én úgy látom, hogy mindaz, ami eddig tör­­tén­t velem, csak lépcső volt.­­ És még egyet akarok. Gondoskodni szeretnék családomról, boldoggá tesz az a tudat, hogy ezt meg is tehetem, felesége­met, fivéreimet magammal viszem. — Mikor megnyertem a pályázatot, az volt az első gondolatom, hogy most egy nagy lépéssel közelebb jutottam a vég­célhoz. De hogy mi ez a végcél, azt bi­zony még nem tudnám megmondani. — Harmickét éves vagyok. Révész György Szerda, 1930. január 1. Csendes forgalom a határidőpiszoval — Az Est tudósítójától — Külföldi ösztönzés hiányában a ha­­táridőpiac ma csendes. A speku­láció tartózkodik a vételektől, az árukínálat is jelentéktelen, ezért a határidőpiac előtőzsdéjén alig egy­két kötés cserélt gazdát. Kezdetben a tegnapi árakat fizették úgy búzáért mint rozsért, később azonban néhány filléres árlemorzsolódás állott elő. A tartózkodást fokozza az a körül­mény, hogy a liverpooli tőzsdéről csak dél felé érkezik az első jelentés és így a spekulációnak sem felfelé, sem lefelé irányítása nincsen. Márciusi búzát az előtőzsdén 23 58 pengőért kötöttek, később 23,55, sőt 23,52 pen­gőért is kínálták, azonban a gyen­gülő irányzatnál a vevők nem vásá­roltak. Ugyanis a májusi búza is 24,46—24,50 pengőre gyengült. Rozsban a forgalom nem indult meg, itt inkább az árukínálat valu t­a­­súlyban, amennyiben az arbitrázs 16 20 pengőért kínálja a r­orsot márciusi szállításra, amelyet azonnali átvétel­lel a készárupiacon 14.80—14.90 pen­gőért vehet meg. A tengeripiac üzlettelen, egyelőre sem kereslet, sem kínálat nem jelent­kezik. A gabonatőzsdei forgalom egyébként ma 11 órától fél egy óráig tart. Vetk­onalism­ a készárupiac A készárupiacon egyre erősebben érezhető az exportlehetőség hiánya. A búzakivitel már napok óta szüne­tel, sem­­ a svájci fogyasztás, seht Olaszország részéről nem mutatkozik érdeklődés a magyar búza iránt. Itt­­ott elkel néhány vágón Záhony, ille­tőleg­ Oroszvár relációjában, az előbbiért 129, az utóbbiért 133 cseh­­­koronát fizetnek a felvidéki malmok. A budapesti nagyvilinjok tartóz­kodnak a vásárlástól, mert lisztkész­­letekkel bőven el vannak látva és nyersanyag készletük is elég jelen­tékeny a­hoz, hogy üzemüket a jövő év első heteiben folytathassák. Ezért a búza elhelyezése nehézkes volt ma is, jóllehet nagy tételek nem kerültek piacra. 79 kg-os tiszavidéki­ 24 60, ugyanilyen súlyú felsőtiszaiért 23.60 és jászságiért 23.80 pengőt kértek az eladók budapesti paritásban. A rozs­piac üzlettelen, csak az ar­bitrázs vásárol elvétve néhány vagon rozsot, de kifelé a rozs, a csépi rozs nagy konkurenciája miatt, nem nagy. E­lső Magyar 1 .Részvény-Serfőződő mmmm sopt csapolása megkezdődött! A nagy tápértékű barna idénysör — am­íg a készlet tart — palackokba lefestve is kapható: kávéházakban, vendéglőkben, fűszer- és csemegeü­zletekben. Vidéken, összes raktárosainknál, minden jobb étteremben, kávéházban és csemerjeüzletben

Next