Az Est, 1931. június (22. évfolyam, 122-145. szám)
1931-06-02 / 122. szám
Budapest, 1931 * Kedd * június 2. Előfizetési ár : *10 hónapra . •• • 3 pengi Egyes szám ára a fővárosban, a vidéken és a pályaudvarokon 10/ill. Triefón J. 4SS-SOIDI J. 464—IS, J. 464—10 Politikai napilap Főszerkesztő : Miklós Andor 1131 JU. , évfolyam * 122. szám Szerkeszttség* Vt ker., Rákóczi út 34. Kiadóhivatal, Vtl., Erzsébet körút 1#JO Strikeareaeg Bicahrn, /., Kohlmarkt 7. Az utolsó nap is rávirrad lassan-lassan a Házra. A dalnak vége és most elölről lehet kezdeni. Ki kell menni a kerületbe és bizony Piccard nem látott olyan különbséget a stratoszféra és Gurgel hőmérséklete közt, mint amilyet a jelölt úr látand a pártklub és a kerület hőmérséklete közt. Itt csupa 40 fokos láz, csupa izgalom minden; csupa nyüzsgés, loholás, stafétafutás a hivatalos jelöltségért; a »döntő órák« fülledt és fullasztó izgalma, reménykedő, vagy kétségbeesett ácsorgás az előszobákban; nekibúsult kapkodás az utolsó szalmaszálak és ígéretek után; izgalomtól rekedt és suttogó instálás, hogy »csak egy percet kérek«; villámgyors mozgósításai barátnak, pajtásnak, lekötelezett híveknek és minden úgynevezett »összeköttetésnek«. A tegnap »nagyhangú« pártembere ma fáradtan ténfereg, őgyeleg a tanácskozóterem ajtaja előtt, a nagy professzorok sorsdöntő konzultációja folyik... Mindebből alig van valami odakint a kerületben és lesz vagy száz, ha nem ezer jelölt, aki nagyot néz majd, milyen kevésre megy odakint az ajánlólevéllel, »rekomendáló sorokkal«, azzal a bizonyos »csak egy szó« val, körlevéllel, plakáttal, köpívvel, távirattal, telefonajánlással. Még azt sem mondhatjuk, hogy a választóközönséget nem érdekli a politika. Csak máskép érdekli, mint a jelölt urat. Mert a jelölt urat az érdekli, hogy ki lesz, a választót, akit már megint becézve, dédelgetve adnak kézrőlkézre a pártok, az érdekli, hogy mi lesz. Hiszen lehet, sőt lesz jónéhány kerület, ahol a hivatalos jelöléssel valóban meg van — a döntés is, mielőtt még a kerület választott volna. De ez nem a közvélemény és nem a képviseltek hangja, amelyre most a képviselők hangja után vár az ország. S a képviselteket minden személyi problémán, versenyfutáson túl, minden kortes-hangversenyen túl, minden frázison túl, minden »támogatáson« túl és minden pazar, dáriusi ígéreten túl csak az érdekli: hoz-e ez az egész választás valami ötletet, programot, embert, pártot, koncepciót a nagy gazdasági gondok elűzéséhez, a kenyér és munka megszerzéséhez. A jelölt izgatott, a kerület nyugodt... A pártpolitika fel van forralva, a közönség tiszta fejjel készül a döntésre. Nem annak kell eldőlni, hogy ki, hanem annak, hogy: mi. Hogy mi lesz velünk? Kultúrharc veszedelme Olaszországban A pápa könnyek közön tiltakozott az olasz katolikusok üldözése ellen Őszentsége napok óta alig eszik Róma, június (Az Est külön tudósítójától) Vasárnap aggasztóan kiédesedett az ellentét a fasiszta államhatalom és a Szentszék között. Tudvalévően az olasz kormány arra utasította a prefektusokat, hogy minden olyan esetben, mikor úgy látják, hogy az Azione Cattolica kebelébe tartozó katolikus egyesületek, tehát a katolikus férfiak és nők szövetsége, a katolikus ifjúság szervezetei, az egyetemi ifjak katolikus otthonai, menzái és diáktestületei, a közerkölcsiség védelmére alakult katolikus fiú- és leányegyesületek, a katolkus egyház társadalmi jótékony intézményei — olyan működést fejtenek ki, amely ellenkezik az államvédelmi törvényekkel és rendőrhatósági intézkedésekkel, haladéktalanul zárják be valamennyit, levéltáraikat foglalják le és indítsák meg a bűnfenyítő eljárást. Rómában és Milánóban már több egyesület működését betiltották a rendőrhatóságok és más városokból is hasonló hírek jönnek. A Szentszék fel van háborodva a konkordátum megszegésén. A pápa elhatározta, hogy nem küld külön követet Páduába Szent Antal centennáris ünnepére, nehogy ott is megcsinálják Krisztus földi helytartójának személyét, mint történt a római tüntetések idején. Az eucharisztikus kongresszus, amely az idén Rómában lett volna, el fog maradni. A katolikus akció helyi vezetését a pápa mindenütt a püspökök kezébe tette le, mert eddig az egyesületek központi vezetése alatt állottak, amelyben világiak is részvettek. A pápa éles beszéde Vasárnap zarándokküldöttséget fogadott a pápa és az üdvözlő beszédre sokkal élesebben válaszolt, mint szombaton a szaléziánusok fogadásakor. — Láthattuk máma az ifjúság újszerű nevelésének első gyümölcsét, — mondotta XI. Pius pápa — egy olyan nevelését, amely minden másnak nevezhető, csak kereszténynek nem, mert gyűlöletre és erőszakosságra bujtogatja az ifjúságot. Vártuk, hogy életre kel ismét a vallásos nevelés, ehelyett azonban az történt, hogy a balkéz lerombolta azt, amit a jobb épített. A legutolsó napok megmutatták, hogy mire vezet az ifjúság keresztényietlen nevelése. Nekünk jogunk és kötelességünk rámutatni, hogy megszegték a fennálló szerződéseket és a konkordátumot. Felhívjuk az egész világ figyelmét az ellenünk elkövetett hitszegésre, amely ellen a szükséges lépéseket megtettük és megbíztuk Róma püspökét, hogy kellő helyen jelentse be tiltakozásunkat. — Életünket elvehetik, de nem némíthatnak meg bennünket — folytatta a pápa. — Mélyen megsértettek szívünkben, hitünket azonban nem rendíthetik meg. Először a sajtó terén indult meg a hadjárat rágalmakkal és sértésekkel, aztán következtek az utcai tüntetések, amelyek a legszégyenteljesebbek és legszemérmetlenebbek voltak, sőt vér is folyt. Egyházi nevelőintézeteinkbe betörtek, javaikat elkobozták és a törvényre hivatkoztak, mikor ezeket a rablásokat elkövették. Képzelhető nagy meglepetésünk, hiszen tegnap este még nunciusunk útján azt üzenték, hogy nincs számunkra mondanivalójuk. „Tudja meg az egész világ../" Beszéde további során a Szentatya hivatkozott első enciklikájára, amelyben a megbékülés és kiegyezés útját jelölte meg, majd a következő enciklikára, mikor még azt hitte, hogy Olaszország az igazság parancsait, fogja követni. Megemlítette a milánói bíborosérsek pásztorlevelét, melyben mégegyszer békejobbot nyújtott és együttműködésre szántott fel