Az Est, 1933. március (24. évfolyam, 49-73. szám)

1933-03-01 / 49. szám

7tz Osztálysorsjáték teljes ayerslistáját közöltük­­ Budapest, 1933. * SZGrdd * március­­, XXIV. évfolyam *49. szám. Előfizetési ár : •6 hónapra : 3 pengő Egyes szám ára a fővárosban, a vidéken és a pályaudvarokon 10 fill*­r­elef­on, 4SS—zenel $7 *ig, 464-IS. 464—19 Politikai napilap «• FŐSZERKESZTŐ: MIKLÓS ANDOR Szerkesztisifi ül­. ker., Rákóczi dr 54. vn. Kiadóhivatal. , Erzsébet körút II. 20. Szerkeszt­ésés Bécsbem.­­., Kohlmarkt 7. Ez már nem párt­kérdés és nem világnézeti kérdés, a lángokban, amelyek a német birodalmi gyűlés palotája fölött összecsaptak, nem párt állt szembe párttal, nem politika állt szembe politikával, nem világ­­néztet nézett farkasszemet világ­át­zlettel, de a bestia nézett szembe az emberrel. A bestia feltört a szá­zad dsungeleiből és hadat üzent az embernek. És ne mondja senki, hogy hja, ez most a politikai had­viselés Németországban — a bol­sevik gyújtogatás éppúgy nem po­litikai hadviselés, mint ahogy nem politikai hadviselő fél a sakál. A politikai harc fegyvere­s szó, a gondolat, az érv, az agitáció, de a politikai harcnak nem fegyver a terror, amellyel Moszkva dolgozik. A politikának nem lehet terrorja, a terrornak pedig nincs politikája. S amint a­ politika, mint Moszkváé, gyújtogat, az már nem politika, hanem az bűncselekmény — és ez a bűncselekmény nem lesz kisebb, de nagyobb lesz, ha külön pártja van. S az, hogy ép egy parlament palotájában raktak máglyát, az általános támadást is jelent a parlamentarizmus ellen­­ az az ülésterem­, amelynek lángjai olyan borzalmas fénnyel­­ csaptak fel a berlini éjszakában, nemcsak tölgy­­i apa­dókból, emelvényekből, kar­zatokból állt, az­ az ülésterem ha­gyományokból állt, az az ülés­terem, a német nép­­millióinak székhelye, az az ülésterem, főleg szociálpolitikájával akárhányszor az egész földkerekségnek szabott irányt.­­Nemcsak anyag égett ott a máglyán, de egy szellemet is el akartak égetni,­­ a demokráciá­nak és rendnek szellemét, az egész modern törvényhozás szem­­élyét, azt a szellemet,, amely a politikai idők áramlatainak, hullámverései­­nek megfelelően vál­tozhatik és hajladozhat jobbra vagy balra, de egészében és rendszerében: az em­ber szelleme. Az­ ember ellen in­dult piromanikus hadjáratára a bestia, a kör' fenevadja.­­A berlini­ birodalmi gyűlés lobogó, rémes fáklyája rávilágít arra, hogy mi­közben birodalmak »biztonságá­ról« tárgyalnak, aközben­ magának, az embernek, az emberségnek és az emberiségnek biztonságára is vigyázni kellene. Az­­emberiség, biztonságára a bolsevik bestiali­­tással szemben, amely nemhogy hazát, rendet, jogot, törvényt és szellemet nem ismer, de még em­bert sem. Vas­ököllel verik le a német kommunista forradalmat Az isi­udiai szeckesztí eséryír­t Berlin, február 28 A .német birodalmi gyűlés par­la­ menti palotáját az éjszaka felgyúj­­tották és a tanácskozó terem teljesen elpusztult. De azért, ha a sok száz­ezer berlini közül valaki, aki­ még ngy tudná, hogy a parlament palo­tája az éjszaka órákon keresztül, lán­gokban állott, ma reggel elhalad a Reichstag előtt, s talán észre sem venné a rettenetes ka­tasztrófa nyomait. Csak a rendőrkordon, amely az egész kör­nyéket elzárja, figyelmezteti arra, hogy valami olyan szörnyű­ség történt, ami párját rit­k­í­t­j­a E­u­r­ó­p­a tör­té­n­etében. Hatalmas az a kár, amit a tűzvész okozott, de a­z a­n­y­a­g­i kár el­t­ö­r­­pül a Reichstag tű­z­kat­asz­t­­rófájának politikai hatása­ mellett. . A porosz kormány m­a hajnalban kiadott rendelete az első megtorló lé­é­pés. Ez a rendelet többek közt az egész kommunista és szociáldemokra­ta sajtó betiltását tartalmazza, továb­bá a n­y­o­l­cvan­t­a­g­ú k­o­­­­m­u­­­nista p­a­r­la­m­en is­s rá keld, valamint a kommunista párt vezérei­nek fogságbavetését rendeli el. Minden jel arra mutat, hogy Né­metország politikai élete legválságo­­­sabb óráihoz érkezett. Az eszeve­szett gyújtogató rémtette beláthatatlan ese­m­én­ye­k kiinduló pontját jelenti. Itt van a hatalmas Reichstag-könyv­tár, amelynek száraz könyveiben, pa­pirosaiban a tűz veszedelmes táplá­lékot kapott volna. A nagytermet, az úgynevezett »P­­­e­­ti ár­s­áalt« nem lehetett megmente­­ni, a ké­p­v­is­e­l­ők f­ap­a­d­jai, az ott felhalmozott papiros, a három évtizedes száraz­­fa­burkolatok, a padlózatot burkoló vörös futók, m­­­­ind' a t­ű­z m­a­r­t­a­lék­á­v­a tet­t­ék. J : Éjjel tizenkét órakor a Reichstag épülete úgy hatott, mint egy ostrom­lott vár. Az üvegtetőzet kísérte­ties vörös fényben izzott. Lángnyelvek csaptak ki az épületből és körülnyaldosták a hatalmas kupo­lát. A lángba borult aranykupola ár­nyait visszatükrözték a szomszédos háztetők. A fojtogató füst.­ttttigly a nagyterem felöl minden ablakon és résen keresztül kigomolygott, , be­­vonta az egész környéket és elhatolt egészen a Tiergartenig, ahol ezrek és ezrek álltak pán­i féle­lemben. A rettenetes tűzkatasztrófa hírére Berlin minden­ részéből Wh­e S­­tegen­ tódultak a­­Reichstag környé­kére. Tűz, láng, füst A tűzvész, bár a birodalmi gyűlés palotáját hosszú időre használhatat­lanná tette s romhalmazzá pusztította a nagytermet, valamint a vele szom­szédos helyiséget — a tűzoltóság cso­dával határos munkája következtében nem terjed­hetett végzetes rombolássá. A Re­lehat­ag é­pülete vál­tozatlanul áll. A kupola, amelynek belső tartó vas­gerendái a nagy hőségben meghajol­tak, elkerülte végzetét. Éjjel tizenegy óra tájban még az volt a helyzet, hogy a kupola beomlása csak pilla­natok kérdése, végül is sikerült úgy a kupolát mint a parlament négy szárnyát megmenteni, ahová a lán­gok már nem tudtak el­ha­tolni. A tűzoltóság erre annál in­kább vigyázott, mert itt van­na­k f­e­l­h­al­m­o­z­v­a Németország történeté­nek legfontosabb okmá­nyai, iratai. A riadókészültség legmagasabb foka A riadókészültség autóin érkezett rendőrök százai és a vágtató lovas­­rendőrök már féltízkor zárták el a pa­lota környékét. Negyed tizenegykor azután egy hatalmas páncél­autó robogott át a kordonon és a lángokkal megvilágí­tott páncéloskocsi fenyege­tő zordsággal helyezkedett el a nagykapu előtt. Vészesen harsogtak a

Next