Az Est, 1934. március (25. évfolyam, 48-71. szám)

1934-03-01 / 48. szám

Az Osztálysorsjáték teljes cs­orslistáját közöljük 1­­930. * Csütörtök XX­V. évfolyam * március­­, Budapest, * 48.szám. Előfizetési ár­­ egy hónapra . . . 3 pengő Egyes szám ára a fővárosban, a vidéken és a pályaudvarokon 70 fill. Politikai napilap FŐSZERKESZTŐ: MIKLÓS JÁNBOR 1910—1933 Szerkeszt­őség * VII. ker., Rákóczi út 84. Kiadóhivatali Oir., Erzsébet körút 18.20. Szerkesztőség Bécsben« Kohlmarkt 7. 23. Telefon* 4SS—SO­ től 57 »ig, 464—16. 464— IQ Már megint reformálják a kisdiákot — ahány nagy reformszellem van, az mind a kisdiákra pazarolja fékezhetet­­len újító szenvedélyét. Mennyi volt a régi világban egy-egy re­form átlagos élettartama? Leg­alább harminc esztendő. Most? Esztendőnként, sőt­ miniszteren­ként követik egymást a reformok. A középiskolák diákját majdnem minden kormány megreformálta az utolsó tíz év alatt. Most pedig­­ »vissza az egész«, jön egy új középiskolai reform. Nem tagad­juk, a­ közönség már a hírét sem fogadta valami nagy lelkesedéssel. A Klebelsberg-féle reformon kívül nem sok öröme telt egy reformban sem — hogy is telt volna öröme, amikor ide-oda lökdösték a kis­diákot jelen és jövő közt! Láttunk egy reform­kísérletet, amely, hogy úgy mondjuk, egy érettségi vizs­gát követelt.... felvételi vizsga címén a középiskola kapujában, az első osztály küszöbén. Aztán láttunk egy másik nagy reform­­kísérletet: »rostavizsgát« az ötö­dik osztály előtt. Most jön új rostavizsgáival az új reform, amely az érettségi vizsgát dupláz­za meg, — eszerint az érettségi, ha még oly sikerrel állták is ki, ön­magában még nem minősít a főis­kolára, még egy külön »mérlege­lés« is lesz. Nem értjük. Egyálta­lában nem értjük. Mert az érett­ségi vizsga — nyílt minősítés, az egyéniség minősítése — az egészen titkos, főleg ha figyelembe vesz­­szü­k, hogy nyolc esztendőn ke­resztül osztályozták az erkölcsi ma­gaviseletét és a tanulmányi ered­ményt. Reform? Dehogy reform — ellenreform ez. A legjobb pedagó­gia is csak azt osztályozhatja, ami levizsgázott előtte — de nem osz­tályozhatja a jövőt! Megmondhat­ja, hogy mennyit ért az a diák a tanév alatt, a nyolc év alatt, de nem mondhatja meg, mennyit fog érni azután az életben. És a kö­zépiskolai tanulmányi rendhez fű­ződő nemzeti érdekek nevében kö­veteli a közvélemény, hogy ne ráncigálják ide-oda folytonos re­formokkal a szülőt és diákot. Ez neon akadályverseny, ez nem gát­futás. A rostavizsgákat bízzák — az élet iskolájára. Marad az élet­ben mit rostálni elég. A közép­iskolának óriási szerepe van az egyéniség nevelésében, de az egyé­niség kialakítása, az­ az életre vár. Az életre, amelynek rosta­vizsgáján és az utóbbi időkben — annyi reform is megbukott! Lelepleztek egy Magyarország ellen kémkedő nagy bűnszervezetet SZÉTSZÓRTÁK a VIIi. kerületi elöljáróság egész tisztviselőharát Nagy tisztogatás a szegények pénzé­vel történt visszaélések miatt Minden fillért vissza kell fizetni —­­Az Est tudósítójától — A VIII. kerületi elöljáróság botrá­nya mélyen lesújtotta a városháza ve­zetőit. Máskor is előfordult az, hogy megtévedt emberek bűnös úton igye­keztek maguknak haszont szerezni, de igazán visszataszítóvá az teszi ezt az ügyet, hogy állásban lévő tisztviselők a szegé­nyek rovására szereztek maguknak többletjövedel­met. Sipőcz Jenő polgármestert any­­nyira megviselte a kínos botrány, hogy orvosi tanácsra néhány napig nem is jelenik meg hivatalában, Liber Endre alpolgármester mindig küzdött a nyomor enyhítéséért és így ez a kínos botrány nagyon érzéke­nyen érintette. Borvendég Ferenc al­polgármester gyökeres adminisztra­tív reformokat léptet életbe, Farkas Ákos, az elnöki ügyosztály vezetője fáradhatatlanul dolgozik a rendcsi­náláson és hihetetlen gyorsasággal olyan in­tézkedéseket foganatosít, amilye­nekre eddig még alig volt példa. Teljesen átszervezik az egész elöl­járósági adminisztrációt, úgyszól­ván valamennyi kerület személy­zetét kicserélik. A szegények pénzéből egy krajcár­nak sem szabad elsikkadnia­— hall­gattatja s a város olyan intézkedése­ket fog tenni, amelyek a közönséget minden tekintetben megnyugtatják­­ és a szegények is meg lesznek nyug­tatva arról, hogy egy-két ember meg­tévedhetett, de a főváros tisztviselői­­ kara át van hatva attól az érzéstől, hogy a milliomos város vezetőségé­nek tudnia kell kötelességét a nyo­morgókkal szemben. P Az első gyanú : megindul a vizsgálat A múlt esztendő derekán hangzott el az első gyanúsítás. Olyan értesítést kapott az elnöki ügy­osztály, hogy a II. kerületben vissza­élések történnek a szegények pénzé­vel. Farkas Ákos főjegyző intézkedé­sére Sebő Béla főszámvevő azonnal megindította a vizsgálatot. Vizsgált és kutatott, de semmi visszaélésnek nem jött a nyomára. A besúgott ada­tok ■­­nem­ feleltek meg a valóságnak s a vizsgálat minden tekintetben iga­zolta a fővárosi tisztviselők tisztessé­ges eljárását. Azután a III. kerületben hangzot­tak el vádak. Néhány szellemi szü­k­­ségm­unkás állította, hogy a szegé­nyek pénzével nem korrektül gazdál­kodtak. Ezek a vádak sem voltak bi­zonyíthatók. Az akkori híresztelések lényegesen különböztek a VIII- kerületi elöljáró­ság botrányától. Arról beszéltek, hogy a szegények kevesebbet kaptak, mint amennyit számukra kiutaltak. Még összegeket is állítottak. Azt sut­togták, hogy a maximális 10 pengő helyett a szegények csak 8 pengőt kaptak s; egyes, tisztviselők ,2 pengőt maguknak visszatartottak. Az ellen­őrzés olyan, hogy nemcsak a tiszt­viselők folynak abba bele, hanem maguk a segélyezettek is. Egy íven van felsorolva a segélye­zett neve, személyi adatai, valamin­t a szegényka­taszterre vonatkozó fel­jegyzése és ugyanezen az íven kell magának a segélyezettnek a segély összegét nyugtázni. Egyetlenegy se­gélyezett sem akadt, aki azt állította volna, hogy kevesebbet kapott, mint amennyit kiutaltak neki. A másik vád az volt, hogy az élelmi­szerjegyek kiutalása körül voltak

Next