Az Est, 1934. szeptember (25. évfolyam, 198-221. szám)
1934-09-02 / 198. szám
J. V Zuj ) Cr Apa 10 flllép Budapest, 1934., * vasárnap * szeptember 2. XXV. évfolyam * /Q6. szám. Előfizetési ár: egy hónapra . ... . 3 pénzé Egyes szám ára a fővárosban, a vidékenéz a pályaudvarokon 10 1ill. Telefont 4SS—SO.tól si.ig, 464—IS, 464—19 .Politikai napilap •I. FŐSZERKESZTŐ: MIKLÓS ANDOR 1910—1933 Szerkesztőség és kiadóhivatal* VII. ker., Rákóczi út 54. Jegypénztári hirdetésre, előfizeetésie, utazási- és könyvosztályt VII., Erzsébet körút 13.20. Szerkesztőség Bécsben 1 1., Kohlmarkt 7. Színváltozás kezdődik, a díszletmester. Szeptember, könyökig nekigyürkőzve dolgozik a színpadon. A zöld színek költészetét felváltja a sárgák színsora. Ügyes angyalkák szövik már párából és ködből azt az álomkönnyű fátylat, amely a hiú természet vénülő arcán el fogja rejteni a ráncokat. A gyümölcsök testében a fanyar és savanyú izek illatos mézzé érlelődnek, pirulnak és virulnak az almák az ágon, versenyezve a Marikák és Zsófikák szép piros orcáival. Készül a szőlőgerezd a nagy eseményre, hogy musttá tapossák s borrá nemesedjen. A virágok költészete magokká válik, zizeg a kukorica levele s megvágja kezét a szél, mikor belekap. Minden száraz és zörgős, ijedősen röppen fel a vadmadár a búvóhelyéről. Rettentő gyors lábon szalad az esztendő, még alig múlt el május, már itt van nyakunkon a kilencedik hónap, hogy új gondokat szüljön. Fel kell szerelni a gyermeket !Az iskolára, könyvek, irkák és egyéb iskolai szerek kellenek, őszi ruhanemű, télrevaló fűtőanyag, valami csekélység az éléskamrába, valami a pincébe, valami a padlásra, egy kis javítás, egy kis új holmi a szüleiknek, aggasztó, lázas izgalmak az erekben és az idegekben. Honnan és hogyan kerül elő mindaz, ami pedig kell, hogy előkerüljön. És mi értelme van ennek a nyüzsgő buzgalomnak? Mire jó az, ha Évike oda tudja mázolni a táblára, hogy úr, ír, mi értelme lesz, ha Pali júniusban érettségi bizonyítványt szerez, s mi haszna lesz Miklósnak, ha jövő nyárra megkapja a diplomát? Hol van a lehetőség az állásra, az önállósításra, a kenyérkeresetre? Érdemes-e, okos-e, erkölcsös-e roham az iskolákba, a nagy készülődés az életre, ahol pedig egyelőre mintha semmi szükség nem lenne új erőkre? Alighanem kár ilyen kérdésekkel nyugtalanítani nappalainkat és éjszakáinkat. Az embernek tanulnia kell s nem szabad kérdeznie, hogy miért. Tanulnia muszáj, mert ebben különbözik az állattól. Az igaz, hogy az iparosműhelyek iskolája mostan talán hasznosabb tudományt ad, mint a tudományok iskolái. De azért Évike, Pali és Miklós, hajoljatok meg a körteszagú Szeptember előtt s alázatosan üdvözöljétek az iskolai könyveket, az iskolát, a tanár urakat s az új iskolaévet. Ellenzéki politikusok visszautasítják a kisgazdapárt választójogi tervezetét Széchenyi Lili táncosnő tragédiája Jég és áradáskatasztrófa söpört végig Tarcalon Felrobbant a téglagyár, elpusztult a termés Száz ház víz alatt Tárcal, szeptember 1 (Az Est tudósítójának telefonjelentése) Tárcái, a híres bortermelő nagyközség felett tegnap, pénteken délután 6 óra körül óriási felhőszakadás vonult el. Jégeső kezdett esni, előbb diónyi, majd nagyobb darabok, olyan sűrűn, amilyenre nem is emlékeznek. A jégeső teljes egy óra hosszáig tartott. A jégzivatar után a környező szőlőhegyekből olyan hatalmas árvíz zúdult a községre, mintha egy folyó öntött volna ki. Elöntötte a fő utcát, a mélyebben fekvő uccákat, amelyekben a szegényebb munkásnép lakik gyenge kis házakban. Sok házat döntött romba a víz. A játszadozó gyerekeket, akik nem tudtak idejében elmenekülni, csak létrákkal tudták megmenteni a vízbefulástól. Sok állat pusztult el az árvízben, részben a mezőn, részben hazafelé tartva. Emberéletben nem esett kár. Az anyagi kár szinte felbecsülhetetlen. A jelek szerint a szőlőtermés, amely a legszebb reményekkel kecsegtetett, elpusztult. Az elöljáróság a tokaji utászokat hívta segítségül a mentési munkálatokhoz. A tarcali téglagyár, amely Kovács Dezső nyíregyházi mérnöké, felrobbant, mert ide is behatolt a víz. Tarcal főjegyzője, Tarczay Sándor érintkezésbe lépett Lázár Miklóssal, Tokajhegyalja képviselőjével. Lázár Miklós ma reggel Kálay földmivelésügyi miniszternek jelentette Tárcai újabb megpróbáltatását. A miniszter megrendülve hallgatta az elemi csapásról szóló beszámolót. Nyomban intézkedett, hogy még ma hiteles és részletes jelentést kapjon a pusztításról. Kijelntette, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel segíteni kíván az elemi csapás által sújtott községen. Tárcáinak az utolsó négy évben ez a harmadik katasztrófája. Négy évvel ezelőtt óriási ciklon pusztított és azóta évente megismétlődtek az elemi csapások. Egy ház elfurat a föld színére! Már egyre nagyobb arányokban bontakoznak ki Tárcái katasztrófájának részletei. Kétségbeesés lett úrrá a község minden lakosán. Tegnap délután fél öt körül jégesővel kezdődött a felhőszakadás és több mint egy óra hosszat kopogott a jég, úgyhogy nemsokára téli fehérbe öltözött az egész falu. Galambtojás nagyságú jégdarabok záporoztak. A szörnyű jégeső csaknem teljesen letarolta a község környékén szüret előtt álló szőlőt. Hiva-