Az Est, 1934. december (25. évfolyam, 271-294. szám)
1934-12-01 / 271. szám
Előfizetési ár: Egy hónapra ..... 3 pengő Egyes szám ára a fővárosban, a vidéken és a pályaudvarokonl0 fill. Ara I0 fillér 1939. * Szombat * december / XXI. évfolyam *Budapest, a ní J fcf f Politikai napilap FŐSZERKESZTŐ: MIKLÓS ANDOR Szerkesztőség és kiadóhivatal* VII. ker., Rákóczi út 54. Jegypénztár, hirdetési., eltilmes tést., utazást. és kötnyeosztály, VII., Erzsébet körút 18*20. Telefánt 433—SO-tót st.lg. 464—IS, 464—10 1910—1933 Szerkesztőség Bécsben* Kohlmarkt 7. 27. szám. • •Összevész a primadonna a színházzal, amelyikben magát produkálja. Előfordul. Sőt elég sokszor fordul elő hogy differenciák támadnak a színművészet szeszélyes és ideges világában, abban a kivételes világban, amelyben a cselekedeteket nem is mérjük a polgári felelősség mértékével, összevesz a színház meg, a sztár, a csetepaté zaja nemcsak a művészet berkeit veri föl, fölveri a nyilvánosságot is: a hűséges közönséget minden érdekli ami a színház körül történik. Nem mondhatnánk hogy túl komolyan vesszük a színházi háborúságokat. Direktorok és művészek meg művésznők összekülönböznek, azután békét kötnek vagy örök haragot, azt mind megbocsátjuk és elfelejtjük — itthon. Micsoda baja van a színházzal a művésznek, az a művész ügye marad — itthon. De rögtön nem annak az egy szál művésznek az ügye, sőt nemcsak a színművészet ügye, mihelyt külföldön támad hangos differenciája valahol egy magyar művésznek, mert az rögtön magyar ügy, rögtön benne vagyunk mi összes nézők is ebből a kis országból, sőt benne vagyunk keserű mindnyájan mi tízmillió magyarok. Ha Bécsben vagy akárhol idegenben kellemetlen lárma kerekedik egy magyar név körül, bizony le kell itt görbülni egy egész nemzet szájaszélének, bizony egy egész nemzet lelke beleborzolódik a botrányba, amely külföldön egy magyar név körül talált kitörni. Mert ez a nemzeti élék olyan határtalanul féltékeny a magyar névnek a világon való hírére, szépségére. Aki innen idegenbe megy színházat, mozit játszani, aki kimegy egy tudomány fényével a homlokán, aki kimegy szobrászvésővel, piktorecsettel a kezében, aki a vívókardot vagy a futballlabdát viszi, mindazt a magyart millió magyarok lobogós lelke, mint millió és millió lobogó kendő búcsúztatja; szívünk dobogva, szorongva kíséri őket munkájukon végig. Ki nem élte még át a járdán azt a megható órát, mikor egy magyar sportdiadal híre Pestre repült! Kibontott zászló minden magyar művész neve, ki külföldön szerepel. Drága és nehéz terhet visz a nevében: a magyar becsületet. Vigyázva vigyázzon,okosan és előrelátóan intézze dolgát, hogy az ezerszer kényes magyar név körül botrány, kellemetlenség ne keletkezzék. Felvágta ereit egy építészvállalkozó a svábhegyi nagyszállóban Fontos politikai tanácskozások Franciaország és Németország között Hitler bizalmasa Párizsba érkezett Párizs, november 30 A lapok jelentése szerint Ribbentrop, Hitler bizalmasa. Berlinből tegnapi este Párizsba érkezett. Egyes lapok szerint párizsi tartózkodása tisztán magánjellegű. A Petit Journal úgy véli, hogy Ribbentrop Párizsban azokat a megbeszéléseket készíti elő, amelyeket Hess szándékozik a német kormány megbízásából különböző francia személyiségekkel folytatni. A Journal utal Baldwin legutóbbi alsóházi nyilatkozatára. Ribbentrop útjának — hja — különös jelentőséget kell tulajdonítani, minthogy közvetlenül Baldwin beszédére következett. Arra a beszédre, amelyben Baldwin felhívta Németországot, hogy bocsátkozzék tárgyalásokba fegyverkezésének kérdéséről. Tudvalevő az is, — teszi hozzá a lap, — hogy Baldwin nyilatkozatát előzetesen közölték a német kormánnyal. Ez lehet az oka annak, hogy Ribbentrop — eredeti tervétől eltérően — nem várt párizsi útjával a londoni megbeszélések befejezéséig, hanem azonnal a francia fővárosba utazott. Az Excelsior a következőket írja: Teljes hidegvérre van szükség. Nincs helye a nagyközönségben sem időszerűtlen sötétlátásnak, sem pedig kínos kiábrándulásokra vezethető vérmes reménykedésnek. Franciaországnak a várakozás álláspontjára kell helyezkedni. A francia kormány nem fogja Németországot elcsüggeszteni abban a törekvésében, hogy közvetlen tárgyalások útján keresse az igazságos és az észszerű kibékülést, de a korábbi csalódások óvatosságot parancsolnak. Arra kell-e következtetni Baldwin beszédéből, — fűzi hozzá a lap — hogy Anglia közvetíteni akar Berlin és Párizs között a fegyverkezés korlátozása ügyében? Ez nem valószínűtlen. Az angol kezdeményezéshez most társul a németek tárgyalási készsége. Ribbentrop és Hess ugyan csak a francia hadviseltekhez fordulnak, de a francia kormány hozzájárult ahoz, hogy Párizsba jöjjenek. Ez olyan erkölcsi útlevél, amelynek a jelentősége több egyszerű útmutatásnál. Németország térjen vissza a Népszövetségbe Párizs, november 30 Goy képviselő, aki Berlinben tárgyalásokat folytatott először Hitlerrel, azután a német hadviseltek vezető embereivel, a Petit Journal számára a következő nyilatkozatot tette: — Rendkívül kívánatos, hogy Németország visszatérjen Genfbe, de ez nem lehet az előzménye, hanem csak a következménye a közvetlen francia-német megbeszéléseknek. ASaar-vidéki népszavazás kérdésében Goy az esetleges zavargások elkerülése céljából azt a gondolatot veti fel, hogy a francia és a német hadviseltek küldöttségei üljenek össze Saarbrückenben és jelenlétükkel juttassák kifejezésre a két népnek azt az akaratát, hogy biztosítani óhajtják a szavazás zavartalan lefolytatását.