Az Est, 1935. május (26. évfolyam, 98-123. szám)
1935-05-01 / 98. szám
Budapest, 1935 * Szerda * május /, Előfizetési ár: In hónapra.............3 pengi Egyes szám ára a fővárosban, a vidéken és a pályaudvarokon 101IU. Tetefon: 433—30.tői sj. lg. 414—IS. 404—19 FŐSZERKESZTŐ: MIKLÓS JÁNDOR 191—1933 Szerkesztőség és kiadólteataté VII. ker., Rákóczi út 34. Jegypénztár, hirdetéti., elődire, téti., utazási■ és könyvosztályt Vll., Erzsébet körút II.20. Szerkesztőség Bécsben I., Kohlmarkt 7. Politikai napilap . Minden perc halál ára zidult fel Winston Churchill ezen az áprilisi estén az angol alsóházban, ahol szorongó szívű képviselők figyelmeztettek arra a fegyverkezési lázra, ami a világot felkapta. Ugyanakkor a westminsteri érsek pápai hírnökséget hirdetett: a Szentatya lelke teljes hevével a békéért imádkozik a háború, nemzetközi versengés és rosszindulat által megmételyezett világ számára. 1935-öt írunk. Tizenhét éve, hogy a világ letette a fegyvert, amelyben ötödfélévig élt és élt. Tizenhét éve. Ki hitte volna akkor, hogy tizenhét év után is reszketve kell imádkozni a békéért és egy olyan háború ellen, amely minden eddig volt háborúnál szörnyűbb tenne. A háborúk háborúja. A tömény háború. A halál új nagy világparádéja. A gáz premiereje. Tizenhét év és az emberek azóta okosabbak ugyan egyáltalán nem, de még rosszabbak annál inkább lettek. Tizenhét év és rémülten eszmélünk rá, hogy az igazságtalanságok, amit 1918 nem itt felejtett, hanem egyenesen megalkotott, azóta sem múltak el. Sőt. Itt van ez a mi szegény kis országunk, amelynek apraját-nagyját ma kormányzói szó szólítja alkotmányos és törvényes munkába, itt van ez a mi Magyarországunk, amelynek trianoni határait kívülről a gyűlölet cementje tartja egyben. És itt a többi sok igazságtalanság, köztük gazdaságiak is a búza tragédiájától az európai pénztelenségig és munkanélküliség. Amik ellen tenni kell. De nem újabb gyűlölet szításával és újabb fegyverek kovácsolásával, nem füstölgő kéményű hadiüzemekkel és nem újabb és újabb gáztartályokkal, hanem munkával, békével, szeretettel és akkor minden perc nem halál, de minden év és évszázad élet lesz. Kiteljesült, lombba szökött, virágba borult élet, ahol a hadi vér jogába a munka verejtéke ült. Locarnókon és Stresákon át is nyújtsunk egymásnak kezet, tisztuljanak meg az elmék, és tisztuljanak ki a szívek. Építsük meg a békét és építsük ki az életet. Építsük le a gyűlöletet és bontsuk le az igazságtalanságokat. Tavaszi szívekben béke gerjed, májusi égen csillagokat keresünk és nem egy- és kétfedelű repülők árnyékát. Csillag- és nem bombahullást várunk. Békét idelent a földön és békét odafent a levegőben. Békét , a békét, amelyet még mindig könnyebb megmenteni, mint megdönteni. Ara Ió fittér Ünnepélyesen elmondta Horthy Miklós a reformkorszak nagy programját Díszes keretben nyitotta meg a kormányzó az új országgyűlést —Az Est tudósítójától . Horthy Miklós kormányzó ma délben a következő beszéddel nyitotta meg ünnepélyesen az új országgyűlést: — A nemzet ősi erényeibe vetett bizalommal és hazafias örömmel üdvözlöm a országgyűlés tagjait. — Az országgyűlés tanácskozásai a nemzetközi helyzet igen mozgalmas és jelentőségteljes időszakában kezdődnek meg. A békeszerződések által teremtett politikai és gazdasági viszonyok nem hogy előrevitték volna az emberiséget az együttműködés és a fejlődés útján, de még jobban szétválasztották. Az egyoldalúan megállapított, erőszakkal kikényszerített békeszerződéseket nem lehet észszerűen békeszerződéseknek nevezni. A lelkek megnyugvása és békéje, a jólét nyugalma és a népek között a szeretet uralma csak akkor következhet be, ha a nemzetek és különösen a nagyhatalmak végre elszánják magukat arra, hogy a megegyezéses béke útjára lépjenek. (Lelkes éljenzés és taps.) A közelmúlt világégés véres emlékeinek hatása alatt ki gondolhatna ma új háborúra, ki akarna ma újabb mérhetetlen katasztrófákat felidézni ? — Ám a béke fentartása, az igazi béke megvalósítása érdekében lehetővé kell tenni, hogy a népek egymást megbecsülve, kölcsönös megértésben és szeretetben éljenek egymás mellett, mint az igazságra alapított nemzetközi társadalomnak szabad és egyenjogú tagjai. A bizalmatlanság, nyugtalanság, a visszavonás okozta általános gazdasági és szociális válság még mindig, fennáll és, sajnos, még ma is lehetetlenné teszi hazánk számára, hogy minden erejével a jövőt építő munkához fogjon. A társadalom, a nemzet és a kormány erőfeszítéseinek túlnyomórészét állandóan az az igyekezet tartja lekötve, hogy a nemzet hajóját, a veszélyes szírteket kikerülve, a hullámok felett tudjuk tartani. * A magyar nemzet csorbitatlan ereje — Ez az igyekezetünk, hála a nemzet sorsa felett őrködő gondviselésnek és népünk ősi erényeinek, mindezideig sikerrel járt és bár a nemzeti társadalomnak súlyos szenvedéseket kellett elviselnie, a világválság magyarországi kihatásaival szemben a nemzet mindezidáig