Az Est, 1935. szeptember (26. évfolyam, 198-222. szám)
1935-09-01 / 198. szám
Sw Ara IO 1935 * Vasárnap * szeptember /. XXII. évfolyam Budapest. /92. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatals VII. ker., Rákóczi út 54. Jegypénztár, hirdetési•. előfizetési*. utazási• és könyvosztály VII., Erzsébet körút II.20. Szerkesztőség Bécsben • /., Kohlmarkt 7. Előfizetési árt IW» »inapra . 3 peng* Egyes szám ára a fővárosban, a vidéken és a pályaudvarokon lofilU Telefin, *ss—so-tii si-ig, •64—lé. «64—19 Politikai napilap Főszerkesztő : Miklós Andor 1910—1933 Hullik már a falevél és a virágszirom, múlik már, múlik már a nyár. Itt van a gyümölcsszagú puttonyos szeptember, amikor a rablott gyümölcslétől részegen dülöngnek a darazsak. Jön az örök évszak, elnyűhetetlen költészetével, édes és könnyű szomorúságával, hogy elhalmozza páratlan szépségeivel a természet arcát. Vége a vakációnak és a nyaralásnak. Lám milyen hamar eljött az aranybalna szeptember, hogy vele felvonuljanak a titokzatos X-es hónapok. Rejtelmes és félelmes sor: IX, X, XI, XII. Mintha páncélba lennének öltözve, leeresztett sisakrostéllyal, a vasnak és acélnak zörgésével masíroznak, amíg a XII.-nek XII. órájában kimúlik majd ez az év is. De most még messze vagyunk ettől. Kezdődik a nagy őszi munka az ország egész területén. Lassan megérik minden, amit a hegyes föld adott s amire a természet érdemesített bennünket. Leszedjük, fölszedjük, kiszedjük mindazt, amire embernek, állatnak szüksége lesz a következő évszakokban. És aztán, hogy egyre inkább ezüstre válik a nap aranyszíne, mindjobban beszorulunk a szobába. Kívánjuk, hogy minden magyar házba, minden szobába jusson meleg és világosság. Testnek, léleknek egyaránt. Jusson könyv és minden iskolás holmi a gyerekeknek. Ne rontsa a szülők hangulatát és a gyermekek tanulókedvét semmi zavaró esemény. Gázoljanak át valahogy a nagy nehézségeken. Ne gondoljanak mindig arra, hogy drága a tandíj, hogy drága a könyv és drága minden tanszer; hogy drága a ruha és a cipő, meg a meleg kabát, amit őszre be kell szerezni; hogy félelmes a numerusa klauzusz s ne gondoljanak a kis Wlassies-fiú esetére se, aki mindig színjeles volt, mégse juthatott be az egyetemre; ne gondoljanak azokra az új törvényekre, amelyek most az ügyvédeket tartják izgalomban, holnap meg holnapután pedig a többi foglalkozások munkásait nyugtalanítják majd. Ne emésszék magukat a kereskedő, az iparos és a földmívelő szülők avval a sok bajjal, amit egy szegény, feldarabolt ország polgárainak el kell viselniük. A mi sorsunk egyelőre nem könnyű, de amikor szeptemberben nekilódulunk az új munkáknak, amelyek már mind a jövőnek és a jövő esztendőnek szólnak, rázzuk le magunkról jogos fájdalmainkat, lássunk az őszi szántásnak emberül! LELEPLEZTÉK a negus nagy üzletét Országa kincseit bérbeadta egy angol-amerikai társaságnak London, augusztus 31 (Az Est külön tudósítójától) A ma reggeli londoni sajtó világraszóló szenzációja a komoly és tekintélyes Daily Telegraph-nak az a híradása, amely arról számol be, hogy a legnagyobb keletafrikai feszültség idején a négus óriási és rendkívül értékes abesszin területek kihasználásának kizárólagos jogát egy angol-amerikai érdekeltségnek engedte át, ugyanakkor pedig a diplomáciai vitákban nagy szerepet játszó Csana-tó vízi erőinek értékesítése is angol csoport kezébe kerül. Húszmillió fontryi tőkev vonul így be Abesszíniába. Ez a híradás, ha hitelességét más oldalról is megerősítik, az utóbbi hetek sok eseményére ad magyarázatot. Feltűnő beállításban közli a Daily Telegraph ma reggeli száma Add isz A b e bába kiküldött tudósítójának azt a jelentését, hogy Halié Szelasszié császár szerződést írt alá Rickettel, az Africa Company képviselőjével. A szerződés értelmében ez a vállalat ettől pedig Kéja határáig terjed. Hallatlanul gazdag petróleum rétegek vannak Russa és Digigga környékén, amelyeket nemrégiben Olaszország megbízásából Neshbit hírneves geológus kutatott át, kizárólagos jogot nyer 75 évre, hogy Abesszínia területének több mint a felében egyedül aknázhassa ki a petróleumforrásokat és más természeti kincseket. Az a terület, amelyet a társaság kiaknázhat és amelyen úgyszólván kizárólagos gazdasági jogokat gyakorol. északon Eritreától a Havash folyóig és onnan addig a pontig terjed, ahol az Addisz Abebából Csibutiba vezető vasútvonal átkel a folyón, onnan egyenes vonalban a Rudolf tóig, aki tudvalévően egy repülőszerencsétlenség alkalmával életét vesztette. Ezekről az olajterületekről a tervek szerint hatalmas csővezetékeket fognak építeni, amelyek 500 kilométer hosszúságban egészen angol Szomália határáig fognak terjedni. Az afrikai társaság, amely a tervek szerint Digigyában óriási petróleumfinomító telepeket fog létesíteni, tízmillió font sterling alaptőkével dolgozik A számítások — írja a Daily Telegraph tudósítója — azt mutatták, hogy Abesszínia a szerződés révén négy-öt év alatt háromszor annyi jövedelemhez jut, mint amennyi most az ország egész bevétele, körülbelül 3 millió font sterlinghez. Hónapok óta tartottak a tárgyalások a szerződés megkötése körül, amelyeket Addisz Abebában az afrikai társaság nevében Rickett vezetett, akit méltán neveztek el »az angol-amerikai nagytőke Lawrence-ének, mert minden nagyarányú pénzügyi műveletben, amelyekben legutóbb az angol-amerikai tőke befektetést keresett, ő játszotta a vezető szerepet. A legutolsó pillanatig olyan szigorú titokban folytatták a tárgyalásokat, hogy a készülő megállapodásról. a néguson és Ricketten kívül Abesszíniában csak hárman tudtak, akiknek titoktartásában feltétlenül meg lehetett bízni. Rckett tegnap, mikor Hsibutiban kiszállott vasúti különkocsijából, ezt mondta az angol hírlapírónak: — Akár háború lesz, akár béke, mi haladunk a magunk útján. Egyidejűleg tárgyalások folynak Abesszíniában egy társaság létesítéséről, amely kizárólagos jogot akar nyerni a Csana tó vízi erőinek hasznosítására. Itt angol, egyiptomi és szu-