Az Est, 1936. március (27. évfolyam, 51-75. szám)
1936-03-01 / 51. szám
Budapest, 1930 * Vasárnap * március /. Előfizetési árt «1» hónapra • 3 nengé Sz erkesztőség és kiadóhivata it VII. ker., Rákóczi út 54. Jegypénztár, hirdetési•, előfize* tési*, utazási* és könyvosztályt VII . Erzsébet körút 18*20* Szerkesztőség Bécsben * /., Kohlmarkt 7. Egyes számára a fővárosban, a vidéken és a pályaudvarokon 10 fill. Telefin, 4SS—SOtil 37-1j, 404—/1, 404—/0 Politikai napilap FŐSZERKESZTŐ: MIKLÓS JÁNTIOR 1910—1933 Új hónap napjának sugarai télt bontanak. Tavaszi szél, tavaszi nap, tavaszi eső most ápolja barázdáit ennek a magyar földnek, amely ma tizenhat esztendeje — 1920 március elsején — új gazdát választott magának Horthy Miklós történelmi személyében. Új gazdát az akkor gazdátlan föld. Iszonyú volt, amiben akkor éltünk, minden napnak bizonytalan a holnapja, senki sem tudhatta bizonyosait: lesz-e tovább. Kint prédára éhes ellen, bent polgárháborús izgalmak, a kis ország egy kis része még mindig megszállva, kincs lett a kenyér, ritkaság az új ruha, pincékben porosodtak a törvények, még mindenütt a kommunizmus és a román megszállás elsőfokú égési sebei. És ekkor emelkedett kormányzói méltóságába nagybányai Horthy Miklós. Amit a puszta földre magával hozott, a megnyugvás volt, a személyéből szuggesztív erővel áradó bizalom és megnyugtatás és a törvények teljes tisztelete. Kormányzót kapott az ország és a kormányzó helyreállította a törvények uralmát és elindította a munkát. Dúlt föld újra visszaemelkedett az állami méltóságba. Tizenhat esztendő. Kemény, megpróbált esztendők, de mindig volt bennük kenyér, mindig volt holnap, volt reménység, volt előre. Tizenhat esztendő, volt köztük, amelyik nem is kettőt, de mindjárt hármat számított. Tizenhat esztendős időszak, amely azonban belenőtt a koriak jelentőségébe. És ebben a korszakban Horthy Miklós kormányzó úr Ferenc Józseffé — neki különben is uralkodói eszményképe — növekedett a magyar nép szerető és tisztelő szemléletében. Az alkotmányos kormányzó a legalkotmányosabb király helyén, mindig a pártok, a hétköznap, az indulatok fölött, kezében a törvénnyel, amelyet megtart és amelyet másokkal is megtartat. Amit Ferenc Józsefben tiszteltünk és amit Horthy Miklósban is olyan nagyon szeretünk, hogy mind a ketten, a király is, a kormányzó is, személyükben kielégítik a lengenciaképző magyar népnek a lovagias úrról való álmát. A gentleman király és a gentleman kormányzó a törvény és az alkotmány fényében. És csak az lehet és csak ilyen lehet, akit a nép a legelső magyar embernek tisztel. Ferenc József az abszolutizmus világából vezette, Horthy Miklós a diktatúrák világában az alkotmányosságban megtartotta Magyarországot. ___ Ára I. XXV 11. évfolyam * 3. szánt. Mégis elbocsát 96 orvost az OTI Veszedelmes takarékosság és növekvő bürokratizmus Kozma Miklóstól készülnek a munkások Az orvosi tanács is tiltakozik — Az Est tudósítójától — Megírta Az Est, hogy az OTI igazgatósága visszautasította Weis István vezérigazgató ama előterjesztését, hogy száz, illetőleg pontosan kilencvenhat rendelőintézeti orvosi állást szüntessenek meg s a kilencvenhat orvost bocsássák el. Az OTI vezérigazgatósága 30.219— 1936. szám alatt, február 14-i kerettel most újabb rendeletet bocsátott ki. A főorvos-igazgató a vezérigazgató megbízásából megtiltja a budapesti kerületi pénztárakban működő rendelőintézeti orvosoknak, hogy a rendelőkben jelentkező betegeket, vagy azok családtagjait kezeljék. A rendelet utasítja a körzeti orvosokat, hogy minden rendelést maguk lássanak el. Ha nem tudják megállapítani a diagnózist, akkor egy sárga beutalólappal küldjék a beteget a rendelőintézet megfelelő orvosához szakvéleményért. A kezelőorvosnak ezt a sárgszínű beutaló lapot egy sárgaszínű borítékban adja át a beteg. E lapon tíz rovatban kell az orvosnak a kérdésekre válaszolni, a lapot alá kell írnia, bélyegzőjével kell ellátni, külön rá kel írni az általa végzett, vizsgálat eredményét és a sárga lap hiányaiban fegyelmi vétség terhe alatt tilos a rendelőintézeti orvosnak a hozzá küldött beteget megvizsgálni. A rendelőintézeti orvos a vizsgálat eredményét rávezeti a sárga lapra és visszaküldi a beteget a körzetiorvos,hoz. Ha a körzeti orvos a beteg részére szakkezelést lát szükségesnek, akkor egy zöldszinti beutaló lapot állít ki. A rendelet szerint nem lehet betegeket beküldeni: az alszárfekély osztályra, az anya- és csecsemővédelmi és gyermekosztályra a belgyógyászatra, a bőrgyógyászatra (a nemibetegek kivételével), a diatermiára, a fénygyógyászatra, a gyomorosztályra, az idegosztályra, a laboratóriumra, a nőgyógyászatra, az orr-, torok- és gégeosztályra, a Röntgenosztályra, a terhes nők osztályára, a tüdőosztályra, az urológiára (nemibetegeket kivéve), a vízgyógyászatra, a vízgyógyintézetbe és a Zanderra (ortopédia). I Mikor nem lesz szükség orvosokra Ezek a rendelők a jövőben üresen állnak. A körzeti kezelőorvosok vigyáznak arra, hogy ne kapjanak fegyelmit, igyekeznek majd maguk elintézni a betegeket. A rendelők tehát üresen fognak állni, így nem lesz szükség orvosokra. Feleslegessé válik a két-háromórás szakrendelés. A szakorvosok ugyanis óránként kapják fizetésüket, így találta meg az OTI vezérigazgatósága az orvosok elbocsátására a módot, így kerülte meg az igazgatóság ellenzését. A körzeti orvosok rendelőórája lakásukon naponta egy óra. Az a sok beteg, aki nem mehet majd a rendelőkbe, kénytelen lesz a körzeti orvosoknál jelentkezni. Egy-egy ilyen orvos várószobájában 60—80 beteg zsúfolódik össze naponként. Amint a körzeti orvosok panaszukban előadták, s egy óra alatt legfeljebb a sárga cédulákat tudják kitölteni, betegadmi- nisztiációt tudnak végezni, de kezelni nem tudják a betegeket. A munkaadók és munkavállalók képviselői is kifogásolják a legújabban kiadott rendeletet, amely a szakorvosi kezelést részben megszünteti, részben megszűkíti. Mint mondják, ha eddig egy gyárimunkás betegnek érezte magát, akkor az ebédidőben elszaladt a körzeti rendelőbe. A jövőben ez nem történhet meg, mert a munkásnak munkahelyétől távoleső helyen kellene jelentkeznie. Ha kezelőorvoshoz kell mennie, aznap nem térhet vissza munkahelyére. Ha szakorvosi vizsgálatra van szükség, a kezelőorvos csak másnap küldi a sárgalappal a szakorvoshoz. Ez ismét igénybe vesz egy fél vagy egész napot. Ez a rendelet tehát a munkásokat is erősen sújtja, elvesztik fél-, vagy egésznapi keresetüket. A 30.211/9—1936., valamint a 30.201/5. számú körlevél megtiltja, hogy az esti rendeléseket a családtagok igénybevegyék. Mint a munkások képviselői mondják, ennek a rendelkezésnek olyan zavarai vannak, hogy a kezelőorvosoknál nagy bajok lesznek. De erre hivatkoznak az orvosok is. Az OTI vezérigazgatósága mindezt azért akarja keresztülvinni, mert így akar takarékoskodni, a körrendelet szerint voltak esetek, hogy tömegesen jelentkeztek a betegek, bizonyos szabálytalanságok is történtek, jogosulatlanok is igénybe vették a kezelést. A legközelebbi igazgatósági ülésen szóváteszik a vezérigazgatónak ezt a határozatát. Ha a vezérigazgatótól nem kapnak megnyugtató kijelentéseket, akkor a munkásság küldöttséget vezet Kozma belügyminiszterhez. Hivatkoznak a Veis István által február 14-én kiadott 30.2119—1938. számú rendeletre, amelyet az igazsgató főorvos a budapesti kerületi pénztárakban működő valamennyi rendelőintézeti és körzeti kezelőorvos csak elküldött. Az orvosi tanács is súlyának látja a helyzetet és értesülésünk szerint tiltakozó gyűlést hív össze ebben az ügyben.