Az Est, 1937. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1937-01-01 / 1. szám

Előfizetés» ár » (rt •*««•)• • I mnf) Egy»» szám ára 10 fillér. Smarkvéttósért ég tét ad­ó hivatal • UH kér.. Rákóczi út 54. fmgyvénszer. hirdetési», előter­e» tési». látalási». és könyvnsstály» UH,. Erzsébet körút *6*20. b­er­érését­őség Bécsben • Kohlmarkt 7 T»taton «-4S5-59-r0> |-«J5-50-íg '*««•«« r-464-f9>rd> 1 464-n•«* fsnrnsatj ZmMsmmu ea Politikai napilap Főszerkesztő: Miklós /Indor 1910—1933 őrségváltás a kalendáriumban. Idők ölébe hull újra egy esztendő, ezerkilencszáz- h­arminchat, a zavar, a tévelygés, a spanyol polgárháború esztend­eje. Ez az esztendő, az elmúlt, felvetett egész sereg ú­j politikai és diplomá­ciai problémát, anélkül, hogy meg­oldott volna akár csak egyetlen­egy gazdaságit is. A kenyér nem lett könnyebb az ó-esztendőben és nem produkált az semmi nagyot, váratlant, frisset az irodalom, a m­űvészet, a tudomány sírjain. Tu­­omány. Itt álljunk meg félénk ítélettel egy szóra. Talán jobb így. Mert ami új tudomány az utolsó- »sztorid­" mg eimui* évben­­jujeni a tu­­omány. Áldott terméketlenség olt, az úgynevezett technikai ha­dás engedélyezett magának egy trációs esztendőt. Köszönjük jó neki illedelmes alázattal ezt a jó és jó lustaságot. Egyébként? ?rki­lencszázharminchat elment, itt hagyta a spanyol polgár­­ia..Terút, európai fejfájást hagyott itt, üres zsebeket, küzdő vállalato­kat, helyezetlen nemzedéket, kérdő­jelekből egész tengert, felkiáltó­jelekből valóságos őserdőt. Próba­­tevő esztendő volt és hogy utána hajítjuk poharunkat, várjuk az újat. Borral köszöntjük, malac­pecsenyével kínáljuk, istenhozot­­tal fogadjuk az ezerkilencszázhar­minchetet. Lapjai íratlanok, év­könyve szűz. Még lehet remélni. Kell is. Esztendő vasárnapján, új év első napján elűzünk ajkunkról minden keserű ízt. Egyszer csak kell, hogy jobb legyen. 1­114 óta ez a huszonharmadig esztendő, ami­kor az emberiség várja a mást, a jobbat, a különbet. Huszonhárom esztendő. Fél emberöltő, egész nem­ik munkaidejének java múlt el ült messiásvárosban. Évek el­­­tak, évjáratok megtorkoltak, dl, hogy jöjjön a jobb. Ennek éveknélküli országnak, a Magyar­énak, a világháború legár­­’■ vadiárvájának, minden ma­­i különbség nélkül a bol­­ünnepében és az öröm de­­­ájában. Bort, búzát, békes­­b­or mellé igazságot, a kö­­zépséget és erőt. Erőt nem tudjuk becsülni és mást. Erőt arra, hogy főzni a veszedelmes két. És a szivekbe n­em gyógyul meg a ..t... Még! Mindig Ára 10 fillér Madrid, december 31 (Az Est és a United Press tudósítójától) A Daily Herald kiküldött mun­katársa most tért vissza Mad­ridból és terjedelmes tudósításban számol be tapasztalatairól. Leírja, hogy a főváros népe a szó szoros értelmében éhezik, de még nem tart ott, hogy kétségbeesésé­ben cserben hagyja a védő milíciát. Az utóbbi héten tömegesen jöttek segítő csapatok és hadianyag Ali­cante felől, sőt élelmet is hoztak a fővárosba. Nem messze Madridtól ugyanis egy kis faluban katonai élel­mezési raktárt rendeztek be és ott gyűjtik össze a környékről összeszedett élelmiszereket, amelyekből a polgári lakosság is kap, noha csak igen csekély ada­got. — A legnagyobb veszedelem abban van, — folytatja az angol hírlapíró — hogy a főváros lakosságának erkölcsi kitartása összeomlik. Sietteti ezt, hogy a sebesült katoná­kon kívül rengeteg sok polgári beteg is van a kórházakban, orvosságok pedig nincsenek. Teljesen hiányzik az éter, a kloroform és más altató­szerek, úgy hogy a műtéteket narkó­zis, sőt értéktelenítés nélkül hajtják végre, a legközönségesebb gyógysze­rek is hiányoznak, a nép rosszul van élelmezve, a vízellátás is rossz, félő, hogy járványos betegségek fognak kiütni. A stratégiai helyzetről ezt írja a Daily Herald munkatársa: — Hetek óta majdnem mindennap szakadatlanul véres ütközetek van­nak a főváros körül és az egyetemi városnegyedben, de azért egyik harcoló fél sem mondhatja magáról, hogy felülkerekedett. A hadállások alig változnak. Az utóbbi napokban némileg nyuga­lom állott be, a harci tevékenység gyöngült, de ez nem jelenti azt, mintha az ágyúk elnémultak volna. A milícia sűrűn kap segélycsapa­­tokat, amelyek majdnem kizáró­lag külföldi önkéntesekből állanak. A kormánycsapatok minden erőfe­szítése arra i­rányul, hogy a felke­lőket visszaszorítsák a Muntamaresen túlra. Az egyetemi városrészben is veszedelmesen fenyegetik a kormány­csapatok a nacionalistákat s könnyen meglehet, hogy Franco tábornok el fogja megát szánni az egyetemi városnegyed kiürí­tésére, mert különben csapdába kerül. Az ütközetek itt a leghevesebbek, ennél véresebb küzdelem a polgárháború­ban még nem volt sehol. A fővárostól délnyugatra levő sza­kaszról azt jelenti a Daily Herald, hogy a milícia itt különösen Usera körül és Carabanchielnél ered­ményeket vívott ki. Franco tábornoknak, most az a terve, hogy Madridot nyugat fe­lől megkerüli és északon nyo­­­mul be, de az erre irányuló első kísérletet a milicia meghiúsította. ........................................................................... Megrázó tudósítás rlogikus _ Madridból Agyúdörgés, tűz és pusztulás közben virrad az újév Spanyolországra Agyuk bombalese köszönti Madrid körül az újévet Madrid, december 3­1 három hadihajó bombázta (Az Est külön tudósítójától) , Santandert. Szerdán délben­­ Madrid vörös hivatalos jelentése fia

Next