Az Est, 1937. május (28. évfolyam, 98-119. szám)
1937-05-01 / 98. szám
Előfizetési ár: Egy Hónapra ... 3 rengd Egye» igám ára 10 fillér. Telefon HSi 19»«· 1-455-50-ig ft.rn.atj 1-464 19-től 1-464 17-ig 1910—1933 1997 ÁPft 30. J Ma: a „Rejtélyes * Szombat * május /. XXVII/. évfolyam Budapest 1937 96 szám '/V V4N 9TA//\ V S**rk&sntéség és kiadóhivatalé UH kér.. Rákóczi ut 3d. Jegypénztár, hirdetést*, előstme* tési• utazásié, és könyvesmtdty* UH.. Erzsébet körút IS 1 20* Smer késettség Bécsben• Kohlmarkt 7 Politikai napilap Főszerkesztő : Miklós Andor A magyar inusfa virágosan, bokrétában áll a Ligetben ma reggel óta, kivirágzott újra a pesti tavaszi csoda, megnyitotta kapuit a minden esztendei Vásár. A magyar erőnek, igyekezetnek, tudásnak, képzeletnek, ízlésnek világraszóló, világot ideszólító ünnepe. Meggyűlik a szívünk büszkeséggel, megfrissül hittel és reménységgel a lelkünk minden új májuskor, mikor a mi tündérszép Vásárunkban fürdetjük a szemünket. De büszkeségünk, boldogságunk tündöklő tükörén, ezen a pompás magyar világvásáron, árnyék lebeg el a tekintetünk előtt, árnyék amely irigyen tolakszik a diadalmas fény felé. Szorongatóak valóban Oborin Ferencnek a Vásárünnep előestéjén ejtett aggodalmas szavai, amelyek fagyos szelekről szóltak, a virágzó tavaszt fenyegető fagyos szelekről. Ebben az országban, amelynek oly lázasan kell dolgozni, oly lelkendezve iparkodni az életbenmaradásáért és a jövőjéért, ebben a magára bízott kis országban olyan izgatás folyik a politikai fórumokon a termelés és alkotás területei ellen, az ipar ellen, a kereskedelem ellen, a munka ellen, hogy ennek a bódult jelszavak alatt, folyó izgatásnak nem a veszedelme, de a zenebánása maga elég arra, hogy kedvét szegje a teremtő, gyarapító szellemnek, elbágyassza a buzgalmat, elijessze vállalkozástól, munkáltatástól azokat, akiknek a szerepe hasznot, kenyeret, örömet juttatni a magyarok népének. Ebben a gyilkos világversenyben, a válságoktól gyötört időben nem lehangolni és rémeegetni, hanem tapsolni, bátorítani, szeretni kellene a magyar gazdasági aréna bajnokait. Nemrégen telt el a nemzet a magyar mezőgazdaság ünnepének kánaáni gyönyörűségeivel. Tessék ma pedig kisétálni az izgató politika divatfiainak erre a gyönyörű Vásárra, ahol a magyar akkumulátor, a magyar ebédlőasztal, a magyar karperec, a magyar csipke, a magyar fayence, a magyar borospohár, a magyar szőttes és a sallangos küstök semmit nem tud az ő eszméikről. Ami itt aranyat és becsületet szerez nekünk, azt mind együttérző magyar lelkek adták, azt mind szeretet hozta létre, a gyűlölet idáig egy réz pipa kupakot nem teremtett.. Mert az csak rontani rombolni tud, mióta a világ pavillonról sátorra elpusztítani vásárt, emberről emberre, városról városra, tanyáról tanyára országot. ft.M Griger Miklós kemény kritikája a Ház mai költségvetési vitáidban — Az Est tudósítójától — A képviselőház mai ülését délelőtt 10 órakor nyitotta meg Sztranyavszky Sándor elnök. A költségvetés vitájának már első szónoka Griger Miklós volt. — Nem engedtem bilincsbe zárni eszemet, szívemet, legitimista meggyőződésemet, — kezdte Grigor — ezért szálka voltam az illetékesek szemében. A hatalom nem engedte meg, hogy a nemzet törvényhozója lehessek. A hatalomnak morális és fizikai brutalitása zárta be előttem a parlament kapuját, mert tudta, hogy nem akarok szolga lenni, mert van hitem, van meggyőződésem. — Jól van, Cézár, — gondoltam ekkor — legyek száműzve. És ezek után jártam az országot, beszéltem, nyilatkoztam. Hála a független sajtónak, nyilatkozataimnak némi visszhangja is volt. Most, Istennek hála, itt vagyok a Házban és képviselhetem kerületemet. Mindenkinek köszönöm a támogatást, úgy érzem, hogy nekem, mint a mai választási rendszer szenvedő alanyának és áldozatának, jogom van arra, hogy a választójog kérdésével foglalkozzam. A választójog minden törvény forrása és a legfontosabb kérdés a nemzet jelenében és jövőjében. Egyes politikusok azt gondolják, hogy a jelenlegi választási rendszer halálra van ítélve, biztosítva van a titkos választójog bevezetése, ezt a kérdést tehát fölösleges feszegetni, hiszen a miniszterelnök úr ígérete alapján a Háznak módjában lesz ezzel a kérdéssel foglalkozni. Esztergályos János: Igen , sok előkelőség ígérte már ezt meg. — Ne zavard a szűzbeszédet! — mondják jobbról Esztergályos felé. Griger Miklós: Az időközi választásodon kiújulnak a mai választási rendszer megdöbbentő és felháborító jelenségei. — A mai kormányzati rendszer számos ténye jogosít fel engem a gyanakvásra. Négy évtizedes választójogi harc áll mögöttem. Most pedig négy egymást felváltó kormány ígérte a választójog reformját. " Gömbös Gyula politikájának részletes bírálata — Nézem magam előtt a miniszteri bársonyszéket és megrendült lélekkel gondolok Gömbös Gyula egyéni tragédiájára, amikor bírálatot mondok az ő választójogi politikájáról. Nem akarok véteni a kegyelet, de nem akarok véteni meggyőződésem ellen sem. — Ha egy államférfi, aki esztendőkig állott országa élén, aki egy korszak arculatára nyomja egyénisége bélyegét, ha egy ilyen államférfi sírbaszáll, az a kívánság merül fel, hogy aki róla bírálatot mond, bírálatát hatványozott lelkiismeretességgel és tárgyilagossággal mondja. Gömbös Gyula politikáját elhibázottnak és károsnak tartom. — Amikor Gömbös Gyula miniszterelnök lett, első rádióbeszédében kijelentette, hogy titkos választójog lesz ebben az országban. Ezután is nyilvános hitvallást tett a titkosság mellett a Házban is, a felsőházban is. Telt az idő, de nem történt semmi. Akkor a kormánypárt berkeiből az a hír kelt lábra, hogy a kormányban a jóakarat megvan, de a párt nem akarja a titkos választójogot. — Akkor Gömbös Gyula kijelentette, hogy mesebeszéd, hogy pártja útjában áll és nem gróf Bethlen István akadályozta meg az ő terveit, mert ő összhangban van Bethlennel és pártja minden tekintetben helyesli a kormány akaratát. A kormány csakis az egységes pártra támaszkodik. Ennek a beszédnek következménye az lett,— úgy látszik nem lehetett más — hogy Gömbös Gyula indítványt tett illetékes helyen a Ház feloszlatására. Délelőtt még a Házban bizalmat szavaztak a kormánynak, délután pedig a Házat feloszlatták. Ez az intézkedés, be kell vallanom, nem állt ellentétben az alkotmány betűivel, de nem fér össze az alkotmány szellemével. Úgy van, úgy van! — helyeselnek az ellenzéken. Különösen gróf Sigray Antal kíséri helyeslésével Griger Miklós beszédét. — Az 1935. évi politikai adottságok nem indokolták a Ház feloszlatását, — mondja Griger Miklós — kétségtelen, hogy Bethlennel és a kkormánypárttal a háta mögött a Gömbös-kormány helyzete szilárdnak látszott. Gróf Sigray Antal: Nemcsak látszott, az is volt. Griger Miklós: De fel kellett oszlatni a Házat és új választásokat kellett kiírni, mert az akkori kormány el akarta foglalni azokat a hatalmi helyeket, amelyekkel el akarták érni azt a céljukat, hogy egy párt uralkodjék Magyarországon. És ezt az egypárt rendszert kellett megszervezni egy új választásnak. A választás a nép akaratának erőszakos lekaszabolása volt, az ország legcsú