Az Est, 1937. augusztus (28. évfolyam, 173-197. szám)
1937-08-01 / 173. szám
Előfizetési ár: egy hónapra......................3 pengő Egyes szám ára 10 fillér. Telefon 1-455*59 (sorozat) 1-464-19 (sorozat) Politikai napilap ••• FŐSZERKESZTŐ: MIKLÓS JÁNDOR 1910—1933 / Apa IQ fillér Budapest. 1937. * Vasárnap • augusztus IX.X.1111. évfolyam- »173 szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal, UH. ker., Rákóczi út 54. Jegypénztár, hirdetési*, előfizetési*, utazási*, és könyvosztályi Vll., Erzsébet körút 18-20. A magyar kard megint fényes dicsőséget vívott ki, mint mindig: a párizsi vívóvilágbajnokság a magyar kard diadalát hozta meg. A világbajnok: Kóváts Pál tüzérhadnagy. A bajnokságnak magyarok közt kellett eldőlnie, mert mind a hat magyar vívó bejutott a döntőbe, ami szintén rendkívül nagy siker. És ezeket a sikereket nem lehet egyszerűen »sportügynek« elkönyvelni. Ez épúgy nemcsak »a sport« ügye, mint ahogy például a magyar festő, a magyar muzsikus, a magyar író világsikere nem egyszerűen képzőművészeti, zenei, vagy szépirodalmi »belügy«, mint ahogy a magyar tudományos kutatómunka világhírében nem egyszerűen egy »tanügy« fényes sikere cseng. Mindez az egész magyarság ügye. Magyar ügy. Magyar győzelem, magyar dicsőség. Most Párizsban diadalmasan szállt fel a magyar lobogó, a magyar kard remek lendületében. Minden magyar ember rajongó szeretettel simogatja ezt a kardot, a magyar kardot, háborúban és békében annyi dicsőség hordozóját. Ma már az egész világ látja, hogy mégse lehet véletlen, hogy a nagy világversenyekben annyi magyar viszi el a pálmát. Ezekben a fényes magyar sikerekben egy világraszóló polémia folyik: Trianonnal. A magyar munka, a magyar dicsőség kitör és áttör a trianoni határokból. Íme, a megkisebbített ország megnagyobbodott munkája. Csonka határok közt: az erő és szellem integritása. Ez nem politikum, de sok tanulság kínálkozik belőle — a nemzetközi politika számára is, amelynek hatalmasai elgondolkozhatnak azon a hallatlan aránytalanságon, amely a magyar teljesítmény világnagysága és a magyar terület csonkasága közt van. De tanulságul szolgálhatnak ezek a nagy magyar győzelmek a mi magyar közéletünkben is. A politikában sokat beszélnek egységről. De ez az igazi egység, amelyet a siker koszorúz. Egység a munkában, egység a győzelemben. És egység — és talán ezen kellett volna kezdeni — az ujjongó, elragadtatott lelkesedésben, amely a párizsi diadalt is fogadja. Ezt az egységet, nem bontja meg párt, nem bontja meg »világnézet«. Ez az egységfront megingathatatlan : a maga magyarságában, a maga hitében, a maga bizalmában. Megingathatatlan a maga rajongásában mindazért, ami magyar erő. MEGHALT ZALA GYÖRGY az európai hirű szobrász — Az Est tudósítójától — A magyar művészet szegényebb lett egy nagy emberrel: Zala György, szobrászművész ma hajnalban meghalt. Közel nyolcvanéves volt, a nagy öregek közé tartozott, akik a hetedik évtized hágóján túl is ifjan őrizték meg szívükbenideáljaikat. -Már rég a műtörténelemé volt, de az életé maradt mindvégig, utolsó napjaiban is azt mondta folyton, hogy még sok munka vár rá.... Életében és munkásságában a magyar szobrászatnak egy korszaka fejeződik ki, küzdelmekkel, de dicsőséggel is teljes korszak. Sok szobra díszíti a magyarság világvárosát, Budapestets szobrok, amelyek nélkül ma már el sem lehet képzelni Budapestet. Halhatatlanná vált a millenniumi emlékműben, a budai honvédszoborban, idősb Andrássy Gyula gróf lovas bronzszobrában s egész sorában a nagy alkotásoknak, amelyeket neki köszönhet a magyar művészet. Egyik szoborcsoportja a Tudás és Dicsőség diadala, Zala György pályája is a tudásnak és dicsőségnek diadala. Ihletett, nagy művész volt, mindig hű klasszikus nagy hagyományaihoz fáradhatatlanul dolgozott, neve egyike azoknak, amelyekben mindenha a magyar művészet dicsőségének világhíre cseng. Halála roppant veszteség a magyar művészi élet számára, a távozó művész mögött azonban itt maradnak művei és bennük egy szép, gazdag élet minden monumentalitása és eredménye. A MILLENNIUMI EMLÉKMŰ, ZALA GYÖRGY LEGNAGYOBB ALKOTÁSA A BAL SAROKBAN FENT ZALA GYÖRGY ARCKÉPE Reggel hat órakor gyomorvérzés ölte meg az agg művészt Zala György, az európai hírű nagy magyar szobrászművész, ma hajnalban, 80. életévében meghalt a Pajor-szanatóriumban. Hosszas szenvedés előzte meg halálát, Zala Györgyöt áprilisban szállították be Damjanich utcai lakásából a Szanatóriumba- influenzában betegedett meg, amihez később gyomorvérzés járult. Közben a nagybeteg szobrász az influenzát kiheverte, de a gyomorvérzés többször fellépett, úgyhogy orvosai már hónapokkal ezelőtt válságosnak találták állapotát Véra tömesztéssel próbálkoztak, ami után néhány hétre kissé javult Zala György állapota- közben a nagybeteg művészt betegágyánál felkeresne Hültt, Herzog ét Illyés professzor és örömmel állapi-