Az Est, 1938. február (29. évfolyam, 25-47. szám)

1938-02-01 / 25. szám

Előfizetési ár • Egy hónapra 3 pengő Egyes szám ára 10 fillér. Telefon 1-455-59 (sorozat) 1-464-19 (sorozat) Ara IQ fittén Politikai napilap FŐSZERKESZTŐ: MIKLÓS ANDOR 1910—1933 Szerkesztőség és kiadóhivatall UH. ker., Rákóczi út 54. Jegypénztár, hirdetési•, előfize­­tési•, utazási-, és könyvosztály,­UH., Erzsébet körút 18*20* Már ott tartana a szélsőség elbizakodottsága, hogy ezt az egész 1938-as esztendőt ma­gának akarja lefoglalni! Gróf Sig­­ray Antal mondta veszprémi be­szédében, hogy röpcédulákat osz­togattak, amelyekben 1938-at a maguk évének hirdetik. Nem és ezerszer nem! — mondja Sigray, de ezt mondja minden magyar em­ber, akár legitimista, akár nem, akár politizál, akár nem! Annyira komolyan persze nem vesszük — mert egyáltalában nem vesszük komolyan — ezt a kocsiszíni komé­diát, hogy rendre megmagyaráz­zuk neki: a magyar élet nagy előjegyzési naptárában nemhogy egy egész év, de még egy egész másodperc sem jut számára. Ez az esztendő nem bujasdi kalandvá­gyak jelszavaiban emelkedik ki az időből, ez az esztendő Szent István nevének világtörténelmi valósá­gában és fényében emelkedik ki. S mert minden jogkiterjesztésben és minden szociális továbbfejlődés­ben hat a szentistváni lélek örök erőforrása is tovább. Szent István éve ez, mint egy olyan választó­jogi reform éve is, amely a meg­ingathatatlan szentistváni épít­mény alapjain fejleszti tovább ősi alkotmányunkat; és Szent István éve, a szociális alkotásokban, amelyekre a Darányi-kormány ké­szül. De a szélsőség demagógiáját nem­ érdeklik olyan részletkérdé­sek, mint a választójog, mint a szo­ciálpolitika — az ő számegységük egy egész év és a legkisebb, amire politikában néznek, a »hatalom«. A »hatalom átvételéről« úgy be­szél ez a kerge, kótyagos demagó­gia, mint egy ajánlott levél átvé­teléről. Ezt komolyan venni­ — nem, nem. Még csak a »politikum« rangjára sem emelkedik ez az egész kalandregény, a maga Bőr­­harisnyaszerű színvonalával, szel­lemének sötétségével, titokzatos ponyva romantikájával, jelszavai­nak —­ármértékével, kisiklott kar­rierjeivel, bujósdi ambícióival, be­rozsdásodott és kicsorbult pennái­val, vagy sokszámú — egyetlen vezérével és egy-két főnyi töme­gével. Hiba volna: törődni az egésszel, mint politikával. De még nagyobb hiba volna: nem törődni vele, mint földalatti nyugtalaní­­tással. Hogy egy ilyen mozgalmas­­dit csak egy másodperc ezredré­széig is komolyan lehessen venni, ahhoz az kellene, hogy az egész ezeréves magyar élet ne vegye komolyan múltját, jelenét és jö­vőjét. De erre soha, de soha nem kerülhet sor. Leánya született Julianának Baarn, Soestdijk mellett, január 31 (Az Est és a United Press tudósítójától) Leírhatatlan izgalommal várta már hetek óta egész Hollandia a soestdijki királyi kastélyból érkező híreket. Ma reggel végre megszületett a várva-várt gyermek, egy kisleány. Már karácsony után várták az örven­detes családi eseményt az orániai ház­ban és minden előkészület megtörtént, hogy méltó fénnyel és pompával üd­vözöljék a holland trónörökös pár gyerekét.­­ Hetek óta készenlétben állt az a tüzér üteg, amely a díszlövéseket vég­re ma reggel leadhatta, amikor meg­jött a hír a királyi kastélyból, hogy Juliana trónörökösnő egészséges lány­gyermeknek adott életet. A holland rádió szintén hetek óta készenlétben állt, hogy ünnepi műsort adjon egész nap. A művészek, akik karácsony óta vártak a végszóra, most az éter szárnyán adják tudtára a világnak Hollandia örömét. Éjjel­­nappal ezrekre menő tömeg táboro­zott a soestdijki kastély körül és az emberek egetverő éljenzéssel fogadták az örömhírt. Ez a nap ünnep Hollan­diában: már előzőleg elrendelték a munkaszünetet a trónörököspár gyer­mekének születésnapjára. Hollandiá­val együtt az egész világ ünnepli Ju­­liana trónörökösnő és Bernát herceg gyermekének megszületését. Mámoros öröm Soestdijk­­iannál 31 (Az Est és a United Press tudósítójától) Heroldok lóháton, előttük kürtösök száguldoznak végig Soestdijkon és hirdetik a népnek, hogy Juliana trón­örökösnőnek leánya született. Itt Soestdijkben nem ágyúznak, nehogy zavarják a gyermekágyas trónörö­kösnő nyugalmát, de dörögnek az ágyúk Hágában, Amszterdamban és minden helyőrségi városban, a hadi­hajókon a honi vizeken és a gyarma­tokban. Soestdijk népe az első örömhírre ki­­csődült az ucrára, táncol és énekel, a templomban hálaadó isteitiszteletet tartanak, minden ház fel van lobogóz­va, a vörös-f­ehér -kék nemzeti lobogó­val, amelyre az orániai ház tiszteleté­re narancszínű kis zászlócska van erősítve. Már hordják a máglyáikat a közterekre, hogy este örömtüzeket gyújtsanak. A városokban általános kivilágítás lesz. Jó egy óra hosszat tartott, míg a hírnökök és a kürtösök bejárták a Soestdijkot, a környékbeli falvakba is elmentek, azután visszatértek a kastélyba. Egy órával a szerencsés születés után két ápolónő bevitte az újszülöt­tet és rövid időre a­ boldog anya karjába vette. Az­­első ingecske, amelyet az újszülöttre adtak, egy 102 éves­ parasztasszony csipkemun­kája. A matróna kérte, hogy ebbe öltöztessék a­z újszülöttet és kérését teljesítették. Holnp egész Hollandiában és a hollandi gyarmatokon nemzeti ünnep lesz. A hír Budapesten A modern technika dicsősége, hogy a soestdijki kastélyban középeurópai időszámítás szerint 10 óra 31 perckor történt eseményt Budapesten már negyedóra múlva síkrül hozta a rádió távirógépe. Az Est tudósítója ponto­san ugyanebbe­n a percben jelentette telefonon szerkesztőségünknek az eseményt. Párizsban a rádióhullá­mokkal dolgozó Helle rendszerű táv­­irógép két nap óta üzemen kívül van, mert a nagy vihar ledöntötte az an­­tennatornyot. A hírt így előbb Berlinbe kellett, megtelefonálni és a berlini Hello gép röpítette azután szárnyra. Budapest­­tel egyidejűleg érkezett Párizsba. Tv- 9 óra 51 perckor Amszterdam. Január 31 Ma reggel 9 óra 51 perckor közölték, hogy Juliana trón­­örökösnő egy leánygyermeknek adott életet. Amszterdamban és egész Hollandiában leírhatatlan lelke­sedéssel fogadták az örömhírt. Az uccákat ujjongó tö­megek lepték el. A hercegnő megszületését 51 ágyúlövés jelezte. JULIANA

Next