Az Est, 1939. március (30. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-01 / 49. szám
7tz Osztály sorsjáték teljes averslistáját közöljük ! Budapest, lUéfÜ, * SzQrdCL * március /. JJJlX évfolyam *49. szám. Előfizetési árt íjrv Hónapra ........3 pens* Egyes szám ára 10 fillér. Talefan *145-559, *146-410 Politikai napilap FŐSZERKESZTŐ: MIKLÓS JINDOR 1910—/ 933 Szürkeaszóség és kiadóhivatali 17/7. Az ev., Rákóczi út 54. Jagypénztár, hirdetési., előfism. térm., utas Áll., és könyvosztályi VII., Erzsébet körút 18.20. ki igazi tájvédelem útját, példáját mutatja Békés vármegye; miután életbe léptette a házasság előtti kötelező orvosi vizsgálatot, most szabályrendeletet alkot, amelyben kötelezővé teszi az áldott állapotú nők jelentkezését. A fajvédelmi reformok politikai csatazaja nélkül a legnagyobb jelentőségű fajvédelmi reformok. Fajvédelem, az egészségvédelem által, fajvédelem, a jövendő szolgálatában. Fajvédelem, úgynevezett átmeneti áldozatok nélkül. Emberrel kell mérni a fajvédelmet, minden jövendő trónörököse a gyermek, és a gyermek védelmét az anyánál kell kezdeni. Az igazi fajvédelem útja a népesedéspolitikán, s általában a közegészségügyi politika útján át vezet. Nagy hivatás vár itt a zöldkeresztes egészségvédelmi szolgálatra, valamint az anya- és csecsemővédő intézetekre. Magától értetődik persze, hogy ez a népesedéspolitika nem lehet önmagában határoltan közegészségügyi politika. A most bejelentett házhelyakció, a mezőgazdasági családi otthonok kérdése végeredményben épúgy ide tartozik, mint a kisemberek hitelproblémája; a mezőgazdasági szakoktatás kérdése végeredményben csakúgy idetartozik, mint a háziipar kérdése. Az új generáció jövőjét már a jelen generációban kell szolgálni, a holnap nemzedékét a ma nemzedékének emelésében és felvirágoztatásában. Ez a fajvédelmi politika szeretettel hajol a bölcső felé s az anya egészsége fölött a szülés után is őrködik. Egészségügynek, szociálpolitikának, gazdaságpolitikának összevágó harmóniában kell dolgozni s az ebbeli tudományok haladásának minden fényét ki kell vinni a legmesszibb kis tanyára. Nem lehet oly messzi egy tanya, hogy közel ne legyen — s hogy benne ne legyen az egész magyar élet fellendítésében. Az a fajvédelmi reformpolitika, amely békési szabályrendeletben is világít, a jóságot, a segítséget, a gyógyulást viszi el az egész vármegyébe. Nem szónokol a jövendőért, de cselekszik érte, nem hirdeti a fajvédelmet, de megvalósítja. Ez a fajvédelmi politika nem állít szembe senkit senkivel, de oldalán ön maga körül talál mindenkit. Az ilyen fajvédelmi politikának még kritikára sincs szüksége, csak követésre. A ZSIDÓJAVASLAT LEGFONTOSABB ÚJ MÓDOSÍTÁSAINAK HITELES ÉS TELJES SZÖVEGE — Az Est tudósítójától — A képviselőház ma folytatta a zsidókról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Eckhardt Tibor és Makray Lajos az ellenzék részéről, Tors Tibor a kormánypárt részéről a mai ülés vezető szónokai. Az ülés folyamán osztották szét a benyújtott képviselői és előadói módosító indítványok szövegét. Az Est munkatársának értesülése szerint ezek közül a módosító javaslatok közül a kormány eddig csupán egyik-másik módosító indítványhoz járult hozzá, amelyeket részben Makray Lajos a kereszténypárt nevében, részben Megay-Meissner Károly a kormánypárt részéről terjesztett be. A kormány körében lefolytatott tanácskozások eredményeképpen Makkai János előadó is egész sereg újabb fontos módosítást javasol, amelyeknek szövegét ugyancsak szétosztották a mai nap folyamán. Ezeket a legfontosabb módosító indítványokat teljes szövegükben alább adja Az Est. Mindjárt a címhez Payr Hugó érdekes módosítást javasolt. Indítványozta, hogy a cím töröltessék és helyette a következő címet vegyék fel: »Törvényjavaslat a keresztény magyarok közéleti és gazdasági térfoglalásának elősegítéséről. Ez a módosítást a kormány nem fogadja el, a cím marad: A zsidók közéleti és gazdasági, térfoglalásának korlátozásáról szóló törvényjavaslat. Makkai János előadó a következő módosítást javasolja. Nem lehet zsidónak tekinteni azt a férfit, aki a jelen törvény értelmében zsidónak nem tekintendő nővel 1938. évi január hó 1. napja előtt kötött házasságot, ha szülei közül csak egyik, vagy nagyszülei közül csak legfeljebb kettő tagja, vagy volt tagja az izraelita hitfelekezetnek, ő maga pedig nem tagja az izraelita felekezetnek. Azt a nőt, aki a jelen törvény értelmében zsidónak nem tekinthető férfival az 1938. évi január 1. napja előtt kötött házasságot, ha, már a házasságkötés előtt az izraelita hit felehetett el valamely keresztény hitfelekezetbe tért át és azontúl is keresztény hitfelekezet, tagja maradt, vagy ha az előző bekezdés 2. vagy 3. pontja értelmében nem lehet a házasságból született egyik gyermekét sem zsidónak tekinteni. Ebben az előadói módosító indítványban foglaltatik a kormánynak az az elhatározása is, amelynek alapjain Makray Lajos, illetve a kereszténypárt indítványait ilyen módon elfogadva viszi keresztül a törvényjavaslat szövegében. A Makray-féle indítványok közül még megfontolás tárgya az a módosító javaslat, amely szerint nem tekintendő zsidónak az a megkeresztelkedett zsidó, akinek mindkét szülője valamely keresztény hitfelekezet tagja vagy tagja volt, ha már csecsemőkorában megkeresztelték és teljesen keresztény nevelésben részesült. Az első szakaszhoz benyújtott többi módosításokhoz, mint értesülünk, a kormány eddig nem járult hozzá. Ki tekinthető zsidónak ? Az első szakad« harmadik bekezdése helyébe, amely arról szól, hogy ki tekinthető a törvény végrehajtása szempontjából zsidónak. Nagy vitát várnak Zsitvay módosítása körül Nagy vita várható Zsitvay Tibornak az első szakaszhoz benyújtott módosításával kapcsolatban, mely szerintnem lehet zsidónak tekinteni azt a születése óta magyar állampolgárt, aki maga vagy atyja, atyai nagyatyja, dédatyja, illetőleg szépapja 1818 január 1. előtt a magyar Szent Korona országai területén született és ettől az időtől fogva atyai férfi felmenői magyar állampolgárként ugyanitt születtek, de legalább 1939 január elseje óta valamely törvényesen bevett keresztény egyház tagjai. A Zsitvay-féle javaslatot támogatja az egész ellenzék és a kereszténypártban is több híve van ennek a módosító indítványnak, amely fölött való szavazás ilyen módon igen érdekesen fog alakulni. A kivételek és a frontharcosok A javaslat második szakaszához, amely a kivételekről intézkedik, új nyolcadik pontot javasol Mokkai előadó, amely szerint a törvényjavaslat intézkedései nem terjednek ki a keresztény hitfelekezetek felszentelt, tényleges és nyugdíjas lelkipásztoraira. A frontharcos pontokhoz egész sereg módosító indítványt, terjesztettek elő gróf Apponyi György, Arvátfalvi Nagy István, Cseh-Szombathy László, Drózdy Győző, Dulig