Az Est, 1939. április (30. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-01 / 75. szám

EIS fizetési árt egy hónapra . .................3­0 és* Egyes szám ára 10 fillér. TeJefem *145-559, *146-419 Politikai napilap FŐSZERKESZTŐ: MIKLÓS JÁNDOR 1910—1933 Szerkesztőség és kladihivata­­t Ult. b­er.. Rákóczi út 54. Jegypénztár, hirdettél., etLihet­té.l.. utaeátl., te könyaa­xtollyt UH., Erzsébet körút II.70. Gróf Károlyi Gyula lemondólevelének szószerinti szövege еч "Az Est tudósítójától —­ A magyar politikai élet nagy ese­ménye, gróf Károlyi Gyulának felső­házi tagságáról való Lemondása és a politikai élettől való visszavonulása, változatlanul áll a politikai élet ér­deklődésének középpontjában. A le­mondás okairól a legkülönbözőbb kombinációk láttak napvilágot, sőt sokan már azt is tudni vélték, hogy Károlyi vidéki birtokára utazott. A híresztelésekkel szemben Az Est munkatársának sikerült gróf Károlyi Gyula elhatározásáról a valóságot megállapítani. Sikerült megszereznünk a nagy esemény legfontosabb okmányát, azt a levelet, amelyet gróf Károlyi, Gyula felsőházi híveinek csoportjához inté­zett s amelyben teljes és valóban drá­mai magyarázatát adja lépésének, íme a levél szószerinti szövege: egyeztethetőnek nem tartom, ép­pen ezért nem tartom magamat alkalmasnak arra, hogy a javas­lattal szemben akár irányt adó, akár­ csak véleménynyilvánító sze­repet játsszak. Gróf Károlyi Gyula:« Érthető megdöbbenést keltett a felsőház tagjai között a lemondás indokolása. A felsőház elnöksége tegnap egy­órás tanácskozást folytatott a mi­niszterelnökkel, melyen Károlyi le­mondásával előállott helyzetet vi­tatták meg s megbeszélték a felső­ház munkarendjét. Tegnap délután gróf Károlyi Gyu­la meghallgatta Teleki miniszter­­­elnök beszédét az OMGE-ban. Az OMGE gyűlése után a miniszter­­elnök és Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter felkeresték Keviczky­utcai lakásán gróf Károlyi Gyulát és közel kétórás bizalmas tanácskozást folyt Ы1ак, amelybe bekapcsolódott gróf Esterházy Móric is. Gróf Károlyi Gyula lemondása egy­előre véglegesnek tekinthető, azonban remélik, hogy később valami módon újra tevékenyen részt vesz a politikai életben, ahol egyéniségének súlya, te­kintélye, hatalmas tudása és tapasz­­taltsága, mint cselekvő erkölcsi erő, szinte nélkülözhetetlen. (M. S. J.) A lemondó levél •Tisztelt értekezlet! Barátaimmal számtalan megbe­szélésen keresztül igyekeztem a benyújtott zsidótörvénynek az or­szág egyetemes érdekét a legjob­ban sértő intézkedéseit kiküszö­bölni. Mivel a kormányzat elgondolá­saimat nem tette magáévá, elha­tároztam felsőházi tagságomról való lemondásomat, mert a felső­háznak a zsidótörvénnyel szemben való esetleges állásfoglalása olyan súlyos kormányzati zavarokat idézhet elő, melynek következmé­nyeit képtelen vagyok lemérni. A jelenlegi súlyos bel- és kül­politikai helyzetben nem tartom célszerűnek ilyen kormányzati za­varok előidézését, viszont a ja­vaslatot jelen formájában elfo­gadni lelkiismeretemmel össze­ Mit akar változtatni a felsőház a zsidójavaslaton Az egyesített bizottságok ma megkezdték a javaslat tárgyalását • Az Est tudósítójától­­A felsőház egyesített bizottságai ma délelőtt tíz órakor rendkívüli érdeklődés mellett megkezdték a zsidótörvényjavaslat tárgyalását. Négy bizottság, a felsőház igazság­ügyi, közjogi, közigazgatási és köz­­oktatásügyi bizottsága ült össze a nagy bizottsági teremben. Az egyesített bizottságnak közel kétszáz, pontosan százkilencvenhét tagja van Aki csak tehette, eljött a bizottsági ülésre, úgyhogy tíz óra előtt már több mint százötvenen vol­tak együtt a bizottsági teremben. Feszült hangulat uralkodott, ami­nek legfőbb oka: gróf Károlyi Gyulának felsőházi tagságáról való lemondása és a politikai élet­től való visszavonulása. A felsőházi tagok sorozatos tanács­kozásokat folytattak, az elmúlt na­pokban. A megbeszélések kezdetén még gróf Károlyi Gyu­la játszotta az irányítószerepet. Az ő vezetésével vitatták meg a felsőházi tagok mind­azokat a módosításokat, amelyeket feltétlenül szükségesnek ítéltek. A felsőház tagjai ezeken a bizalmas megbeszéléseken állandóan kifejezés­re juttatták azt a felfogásukat, hogy tökéletesen látják ezt a szükségszerű­séget, amely a zsidótörvényjavaslatot hozta és sok tekintetben megértik azokat a szempontokat, amelyek a kormányt arra kényszerítik, hogy a zsidójavaslat alapelveihez ragaszkod­jék. Lehetetlennek tartották azonban, hogy a kormány elzárkózzék olyan módosítások ,olyan változtatások elől, amelyek a törvény alapvető elgende.

Next