Az Est, 1939. július (30. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-01 / 147. szám

c, oldal. „Anglia Lengyelország oldalán harcolna" írja a Times London, június 30 (Az Est és a United Press tudósítójától) A ma reggeli sajtó nagy jelentősé­gének megfelelően első helyen közli lord Halifax külügyminiszter beszé­dét, amelyről azt írja, hogy komoly intelem volt Németország­hoz. Figyelemreméltó a Times vezető cik­ke s annak különösen a következő része: — Ha egy ország a támadás szelle­mét testesíti meg, akkor Anglia szembeszáll azzal a nemzettel, de egyébként nem. Danzig szabad állam mostani közjogi állása és nemzetközi igazgatása a mai világrendben nem adhat okot nemzetközi háborúra, ha azonban a német birodalom erőszak­kal akarná azt megváltoztatni és ez­zel Lengyelország függetlenségét veszélyeztetné, akkor Anglia habozás nélkül Lengyelor­szág oldalán harcolna. A nagyon határozott hangú cikk a továbbiakban így szól: — Anglia azoknak az élére áll, akik hisznek az országok és az egyének szabadságában s az az egy bizonyos, hogy erről a helyről nem fog tágí­tani. Német nyilatkozat a danzigi helyzetről Danzig, június 30 (Az Est és a United Press tudósítójától) Egy magasállású német po­litikai személyiség szíves volt fogadni tudósítójukat és nyilat­kozatában elismerte, hogy Danzig szabadállamban Lengyel­­ország részéről várható tá­madás ellen nagyszabású védelmi intézkedések van­nak folyamatban, egyidejű­leg azonban határozottan megcáfolta azt a külföldön terjesztett híresztelést, hogy fegyverbíró németek ezrével özönlenek Danzigba és szabadcsapatokat alakí­tanak. Mindössze annyi történt, hogy német birodalmi ifjak te­kintélyes számban jöttek Danzigba, de a szabad város ha­­tárain kívül helyezkedtek el a most épült kaszárnyákban. — Lengyel részről értésünkre adták, hogy ha német csapatok vonul­nának be Danzigba, az háborús ok volna — folytatta a német politikai szemé­lyiség. — közölte a lengyel kor­mány, hogy ha a danzigi szenátus olyasféle határozatot hozna, amely azt jelentené, hogy a szabadállam csatlakozik a Német Birodalomhoz, az szintén casus belli. Érthető ilyen körülmények között, hogy D­a­n­­zig védekezésre készül és megszervezi a haderejét, mint volt a XVIII. században. Eddig azonban az egyetlen egyenruhás csapat Danzigban a rendőrség. Képtelen mesebeszéd az a híreszte­lés, amelyet Párisban terjesztenek, hogy a jövő hét végén várható a Német Birodalom elhatáro­zó lépése Danzig ellen. A né­met nemzeti szocialista uralom tisz­tában van azzal, hogy Danzig vér­ontás nélkül fog visszatér­ni Németország kebelébe. A mi politikánk mindent kerülni fog, ami háborút idézhetne elő. A világ demokratikus sajtója egy idő óta sokat foglalkozik Danziggal és a­ mi malmunkra hajtja a vizet, mert meggyőzi a világot arról a tényről, hogy Danzig német és helye a Német Birodalom kötelékében van. Molotov pénteken vagy szombaton tárgyal újra az angolokkal London, június 30 A Manchester Guardian úgy tudja, hogy Moszkvában pénteken újabb meg­beszélésre kerül sor Molotov, a brit és a francia nagy­követ között. A brit és a francia nagykövet, valamint Strang külön­megbízott ekkor közölnék Molotov­ wwwwMwwwtmwAHww- val legújabb utasításaikat. Londonban azt hiszik, hogy a leg­közelebbi moszkvai megbeszélések a tárgyalásokat döntő lépéssel hozzák közelebb a megegyezéshez, sőt lehetséges, hogy teljes sikerre vezetnek. Nyilttér E rovatban kö2öítekért nem vállal felelősséget вея Ш szerkesztőség, sem a kiadóhivatal. Ebben a rovatban a hirdetések ára millm­éter, soronként hétköznap 70, vasárnap 80 fillér. A legkisebb hirdetés ára 7, illetve 8 pengő. Ülőfoglalkozású egyének, akik idült székrekedésben és aranyeres bántal­­makban szenvednek, vegyék a termé­szetes »Ferenc József« keserűvizet egy pohárnyi napi adagokban, eset­leg kissé felmelegítve, de lehetőleg mindig reggel éhgyomorra. Kérdezze meg orvosát! &BRAZI& HOTEL ADGDSZTI, felvilágosítást nyújt Auguszt cukrászda, I., Krisz­­tina­ tér 3., délutánnál 7 óráig, telefon: 153-047 Lesújtottan jelentjük, hogy édesapánk König Lajos az Erzsébet Gőzmalom ny. igazgatója, a Hermes Magyar Általános Váltóüzlet R. T. felügyelőbizottsági tagja érettünk folytatott munkás életének 86. évében, június 29-én reggel,rövid szenvedés után meghalt. Pátriárka volt a szó bibliai értelmében, egy el­tűnő világ gránitgerincű, tisztalelkű egyénisége. Érző és odaadó szívének szeretetét nemcsak 42 éven át mellette élt Édesanyánkra, gyermekeire, uno­káira, testvéreire és barátaira árasztotta, mert mindenekelőtt ember volt, töretlenül egész, puritán és magasrendű ember. Vasárnap d. e. fél 12-kor temetjük a rákoskeresz­túri izr. temetőben, ott pihenő Édesanyánk mellé. Friedmann Ernőné szül. König Stefánia, Szécsi Károly­né szül. Kön­ig Margit, dr. Katona László­­né szül. König Alice, König Géza gyermekei. König Gézáné szül. Hecht Stefánia, Friedmann Ernő, Szécsi Károly, dr. Katona László menye és vejei,özv. Major Arnóné sz. König Ida testvére. Schlesinger Jakab sógora. Dr. Fábián László, Fábián Ilonka, Brügler Ferenc, Weisz Pálné sz. Brügler Erzsi, Brügler Béla, dr. Váti Pálné szül. Katona Zsuzsi, Katona Péter, König György unokái, Weisz Tamás dédunokája. Szombat, 1939. július /. NEM AKARJUK BEKERÍTENI NÉMETORSZÁGOT mondja a Berlinben átadott angol jegyzék London, június 30 Az angol külügyi hivatal közzétette annak az emlékiratnak szövegét, amely az, angol-német haditengerészeti egyez­mény Németország által való felmondá­sára vonatkozik és amelyet a berlini angol nagykövetség szerdán este a né­met külügyi hivatalban átnyújtott. Anglia — mondja az emlékirat — csak akkor ellenséges Németország­gal szemben, ha Németország támadó cselek­ményt követne el más ország ellen. Indokolatlan és téves továbbá a német kormánynak az a kijelentése, amely bekerítési politikának minő­síti az angol politikát. A német kor­mánynak az az újabb eljárása, hogy bizonyos területeket a német biroda­lomba bekebelezett, kétségkívül sok helyen súlyos aggodalmat okozott. Az angol kormány eljárásának csak az a célja, hogy előmozdítsa ennek az aggodalom­nak kiküszöbölését a kisnemzetek biztonságérzetének és független­ségének elősegítésével, amihez ezeknek éppen olyan joguk van, mint Angliának vagy Németor­­szágnak. Az Anglia által e célból vállalt korlátolt kötelezettségek csak akkor lépnének hatályba, ha az illető or­szágot támadás érné. Az angol kor­mánynak nem szándéka a német ke­reskedelmi fejlődést korlátozni, ami­nek legjobb bizonyítéka a legutóbb kötött angol-német fizetési egyezmény. Az angol kormánynak korántsem szándéka a Németországgal való há­ború előmozdítása, hanem ellenkező­leg, az angol-német viszonylat ápo­lása mindkét ország szükségletei köl­csönös lemérésének alapján más nemzetek jogainak figylembevéte­­lével. Az emlékirat hosszasan fejtegeti, hogy az egyezmények nem mondhatók fel egy­oldalúan s kijelenti, hogy az angol kor­mány hajlandó a német kormánnyal új megegyezés lehetőségeiről tárgyalni, de saint jövendő építési terveire vonatkozó eddigi közléseit hatálytalanoknak tekinti és az iránt érdeklődik, hogy mi legyen a német kormány nézete szerint az új egyezmény köre és célja. Szemfényvesztésről van szó, válaszolja a „Deutscher Dienst" Berlin, június 30 (Német Távirati irodát A Berlinben átnyújtott angol emlék­irattal kapcsolatosan a »Deutscher Dienst« ezeket írja: "Az angol okmány tipikus példája az angol szemfényvesztésnek. 1. Az okmányban megkísérlik annak beiga­zolását, hogy a német flotta 35 százalékos korlátozása nem az Anglia és Németország kö­zötti minden háborús lehetőség ki­zárásának feltevését jelenti, hanem azt a szándékot, hogy ezzel hozzá­járuljanak a fegyverkezés korláto­zásához. Ez nemcsak tárgyilag helytelen, hanem lényegében érthetetlen is. Tárgyilag helytelen annyiban, minthogy Hitler kancellár 1935. évi május­­ hó 2-iki birodalmi gyűlési beszédében első ízben kifejezetten hivatkozva a szándékra és a meg­győződésre, hogy Anglia és Német­ország között örök időkre lehetet­lenné tegyék a háborút és azt le­hetetlennek tekintve, felajánlotta a 35 százalékos korlátozást, mint e német-angol megegyezéshez való német hozzájárulást. 2. Valamennyi megbeszélésben, amelyeket részben Hitler kancellár személyesen folytatott már­­ Sir John Simon angol miniszter ber­lini látogatása alkalmával, kifeje­zésre juttatták, hogy ez az egyedüli oka annak, hogy Németország hozzájárul tengeri haderejének 35 százalékos kor­látozásához. 3. Az az angol állítás, hogy ez csupán a fegyverkezés korlátozásá­hoz való hozzájárulásnak tekinten­dő, értelmetlenség. Mi késztethette volna Németországot arra, hogy tengeri haderejét önként korlátozza a brit tengeri haderők 35 százalé­kára, ha ezzel szemben ellenszolgálta­tásként nem nyílt volna kilá­tása a valódi angol—német ba­rátságra. A többi hatalmakkal létrejött más tengerészeti megállapodások is a fegyverkezés korlátozását célozták anélkül, hogy valamely hatalom a 35 százalékot lerögzítette volna. Igenis, be akarnak keríteni! Az az angol kísérlet tehát, amely a tengerészeti egyezmény megköté­sének előfeltételeit tagadni igyek­szik, éppoly érthetetlen, mint célta­lan. A brit kormány a továbbiakban egyáltalában tagadni igyekszik be­kerítési szándékait. Az angol kormány politikája tel­jesen megfelel a világháború előtti brit politikának. Az akkori brit kormányok is tagad­ták a bekerítési szándékot. Ha a brit kormány most egyszerre kétségbe vonja, hogy bekerítési politikát foly­tat az angol és francia napilapok számtalan kommentárjából be lehet bizonyítani az ellenkezőjét. Ezek a lapok ugyanis a külügyi hivatal bi­zonyára tevékeny igazgatása ellené­re is egész leplezetlenül bekerítési po­litikának mondják a mostani po­litikát Az angol jegyzék meghatározása az angol bekerítési politika szándé­kairól valósággal naivitást feltétel

Next