Az Est - Pest, 1939. november (30. évfolyam, 249-262. szám - 1. évfolyam, 1-11. szám)

1939-11-02 / 249. szám

: -• -• - £»' - ■■ A ra 10 fillér - Ьг — K­3 Hi , Budapest, * Csütörtök * november 2. X­XX évfolyam * 249» szám. 0/1 kmr a let, Rákóczi.út 5­4 Telefon: */45,159, */46*4/9 Politikai napila IS i ■ i —-—— M­­ E G*H A LT * Mussolini DARÁNYI KÁLMÁN I átalakította kormányát 1iinnirmi‘rmnrmminnniiiiT*nniinninimmii)iiiniinmniiiniiminmnnnminini)niiiiiiinn))iiniiii)iiiim))ii)mii)imi)imM A moszkvai amerikai nagykövet visszahívását követelik Washingtonban a Molotov-beszéd miatt Molotov feltárta a Szovjet külpolitika át a német, finn, török és amerikai kérdésben Moszkva, november 2 A legfőbb szovjettanács ötödik rendkívüli ülésszakát kedden este nyitották meg a Kreml nagytermé­ben. Az első szónok Molotov, a nép­biztosok tanácsának elnöke s a kül­ügyi népbiztosság vezetője volt, aki másfélórás beszédében többek között ezeket mondotta: A nyugati hatalmak háborús céljai —­­A világhelyzetet az utóbbi hó­napokban három fontos tényező mó­dosította: 1. Németországhoz való viszonyunk teljes átállítása, ami Európának e két legnagyobb állama között a maradandó barátság helyre­állítására vezetett. 2. Lengyelország katonai megsemmisítése és a lengyel állam széthullása. 3. A háború foly­tatása egyrészről Németorsz­g, más­részről Anglia és Franciaország kö­zött. A nyugati hatalmak állítólagos há­borús célja a hitlerizmus megsemmi­­sítése, ami bűnös célnak tekintendő. Állameszméket lehet elfogadni vagy elutasítani, háborús oknak tekinteni azonban esztelenség és gonosztett. A nyugati hatalmak hadviselésének igazi okai világuralmuk megtartásá­ban lelhetők fel, hogy továbbra is zavartalanul zsákmányolhassák ki a gyarmati népeket. Szovjet-Oroszország viszonya Né­metországhoz alapjában megjavult. A gyakorlati együttműködést kiegé­szítette a német béketörekvéseknek orosz részről történő politikai támo­gatása. A Szovjet mély megértéssel kíséri Németország harcát a versail­­lesi rendszer ellen, mert véleménye szerint az erős Németország Európa békéjének mellőzhetetlen előfeltétele. A nyugati hatalmak kísérlete, hogy Németországot egy újabb ilyen rend­szerbe kényszerítsék, veszélyes és a nyugati hatalmak számára is rom­lással végződhetik. orosz-finn viszony taglalására és azt fejtegette, hogy Moszkva számára ez álprobléma nem csekélyeb jelentősé­gű, mint a Baltikum kérdése. A leg­jelentősebb orosz kikötővárosnak, Le­­ningrádnak biztonsága függ a megol­dástól. A tárgyalások még nem értek véget, de árnyékot vet rájuk az a tény, hogy Finnországban harmadik hatalmak részéről más irányú, külső befolyások játszanak szerepet. A Szovjetuniónak nincsenek sem Viborgra, sem az Aaland szigetekre vonatkozó aspirációi, nem akar nyo­mást gyakorolni sem Svédországra, sem Norvégiára, amint azt egyes hí­resztelések állítják. Az orosz javas­latok olyan intézkedésekre szorítkoz­nak, amelyek a Szovjet biztonságára és a Finnországgal való igazi barát­ságos viszony helyreállítására szük­ségesek. Eredetileg a balti államokkal kö­tött szerződéshez hasonló segélynyúj­tási egyezményt javasolt Moszkva Helsinkinek. Később a szovjet kor­mány javaslatait a finn tengeröböl néhány szigetének átadására, vala­mint arra korlátozta javaslatait, hogy Leningrádtól északra az országhatár pár tucat kilométerrel északabbra le­gyen, mint most. Cserébe Szovjet- Karélia területén kétszer akkora te­rületet ajánlottak fel Finnországnak. Ezenfelül egy kis finn területet tengerészeti bázis céljára bérbe akar venni a Szovjet Finnország­tól. Ugyanekkor Moszkva visszavonta az Aaland-szigetek megerősítése el­len többször kifejtett elvi kifogásait, csupán azt kötötte ki, hogy Finn­ország egymaga hajtsa végre az erő­dítési munkálatokat és Moszkva meg­ígérte határerődeinek eltüntetését. — Tartani lehet tőle, — fejezte be erre vonatkozó fejtegetéseit Molotov külügyi népbiztos — hogy az erre vonatkozó szovjetorosz tervek eluta­sítása Finnországra komoly hátrá-­­nyokkal járna. Megemlítette még, hogy Roosevelt­­nek Kalininhoz intézett üzenete Moszkvában megütközést keltett. egy ménztár, hirdet itt*, e t в f I я e* iá ii», az а г ás I • Ga к 6 ny v о * ж t Л ly • VII., Eг ж 14 b et körút I в *2 О Washington, november 2 I Havas ügynökségi Hull külügyminiszter egy újságíró kérdésére megjegyezte, hogy M­o­­lotov beszéde nem tesz szükségessé magyarázatot, de álta­lában elfogadott dolog baráti nemzet részéről, hogy közbelépjen más nemze­teknél a béke fentartása érdekében. A külügyminiszter a beszéd többi részé­ről nem volt hajlandó megjegyzést tenni. McCormack demokrata képviselő azt a kérést intézte az Egyesült Államok kormányához, hogy hívják vissza Steinhardt moszkvai nagykövetet tiltakozásul Molotov bírálata ellen, amellyel Roosevelt elnöknek a finn-szovjet viszályban tett lépését illette. A Szovjet politikája a Baltikumban A külügyi népbiztos ezután meg­emlékezett a Szovjetunió és Német­ország közötti gazdasági kapcsolatok felújulásáról és arról, hogy megte­remtették a két ország árucseréjének széles alapját. Beszámolt a szovjet­orosz haderő lengyelországi művele­teiről, majd a balti eseményekre tért át.­­ A balti államok úgyszólván a Szovjetunió keleti tengeri bejáratát alkották, a Szovjetnek tehát ezen a téren biztosítani kellett érdekeit. A segélynyújtási szerződésbe tisztán és határozottan belefoglalták a balti ál­lamok szuverenitásának sérthetetlen­ségét és azt az elvet, hogy az államok belső viszonyaiba nem történik be­avatkozás. Molotov ezután áttért a szovjet­ Az orosz-török viszony kiéhezéslése — A Szovjetuniónak — tért át új témára Molotov — eredetileg az volt a szándéka, hogy a Fekete-tengerre és a tengerszorosokra korlátozott se­gélynyújtási szerződést kössön Tö­rökországgal. A Szovjet a német bi­rodalommal szemben követett barát­sági politikájának megfelelően azt javasolta, hogy Törökország a Fekete tenger parti államait kivéve, minden hatalom hadihajói elöl zárja el a szorosokat. Törökország a nyugati hatalmak irányában már elvállalt kötelezettségeire hivatkozva, ezeket a javaslatokat elutasította, a lefolyta­tott eszmecsere mégis elősegítette a

Next