Az Est - Pest, 1939. november (30. évfolyam, 249-262. szám - 1. évfolyam, 1-11. szám)
1939-11-02 / 249. szám
: -• -• - £»' - ■■ A ra 10 fillér - Ьг — K3 Hi , Budapest, * Csütörtök * november 2. XXX évfolyam * 249» szám. 0/1 kmr a let, Rákóczi.út 54 Telefon: */45,159, */46*4/9 Politikai napila IS i ■ i —-—— M E G*H A LT * Mussolini DARÁNYI KÁLMÁN I átalakította kormányát 1iinnirmi‘rmnrmminnniiiiT*nniinninimmii)iiiniinmniiiniiminmnnnminini)niiiiiiinn))iiniiii)iiiim))ii)mii)imi)imM A moszkvai amerikai nagykövet visszahívását követelik Washingtonban a Molotov-beszéd miatt Molotov feltárta a Szovjet külpolitika át a német, finn, török és amerikai kérdésben Moszkva, november 2 A legfőbb szovjettanács ötödik rendkívüli ülésszakát kedden este nyitották meg a Kreml nagytermében. Az első szónok Molotov, a népbiztosok tanácsának elnöke s a külügyi népbiztosság vezetője volt, aki másfélórás beszédében többek között ezeket mondotta: A nyugati hatalmak háborús céljai —A világhelyzetet az utóbbi hónapokban három fontos tényező módosította: 1. Németországhoz való viszonyunk teljes átállítása, ami Európának e két legnagyobb állama között a maradandó barátság helyreállítására vezetett. 2. Lengyelország katonai megsemmisítése és a lengyel állam széthullása. 3. A háború folytatása egyrészről Németorszg, másrészről Anglia és Franciaország között. A nyugati hatalmak állítólagos háborús célja a hitlerizmus megsemmisítése, ami bűnös célnak tekintendő. Állameszméket lehet elfogadni vagy elutasítani, háborús oknak tekinteni azonban esztelenség és gonosztett. A nyugati hatalmak hadviselésének igazi okai világuralmuk megtartásában lelhetők fel, hogy továbbra is zavartalanul zsákmányolhassák ki a gyarmati népeket. Szovjet-Oroszország viszonya Németországhoz alapjában megjavult. A gyakorlati együttműködést kiegészítette a német béketörekvéseknek orosz részről történő politikai támogatása. A Szovjet mély megértéssel kíséri Németország harcát a versaillesi rendszer ellen, mert véleménye szerint az erős Németország Európa békéjének mellőzhetetlen előfeltétele. A nyugati hatalmak kísérlete, hogy Németországot egy újabb ilyen rendszerbe kényszerítsék, veszélyes és a nyugati hatalmak számára is romlással végződhetik. orosz-finn viszony taglalására és azt fejtegette, hogy Moszkva számára ez álprobléma nem csekélyeb jelentőségű, mint a Baltikum kérdése. A legjelentősebb orosz kikötővárosnak, Leningrádnak biztonsága függ a megoldástól. A tárgyalások még nem értek véget, de árnyékot vet rájuk az a tény, hogy Finnországban harmadik hatalmak részéről más irányú, külső befolyások játszanak szerepet. A Szovjetuniónak nincsenek sem Viborgra, sem az Aaland szigetekre vonatkozó aspirációi, nem akar nyomást gyakorolni sem Svédországra, sem Norvégiára, amint azt egyes híresztelések állítják. Az orosz javaslatok olyan intézkedésekre szorítkoznak, amelyek a Szovjet biztonságára és a Finnországgal való igazi barátságos viszony helyreállítására szükségesek. Eredetileg a balti államokkal kötött szerződéshez hasonló segélynyújtási egyezményt javasolt Moszkva Helsinkinek. Később a szovjet kormány javaslatait a finn tengeröböl néhány szigetének átadására, valamint arra korlátozta javaslatait, hogy Leningrádtól északra az országhatár pár tucat kilométerrel északabbra legyen, mint most. Cserébe Szovjet- Karélia területén kétszer akkora területet ajánlottak fel Finnországnak. Ezenfelül egy kis finn területet tengerészeti bázis céljára bérbe akar venni a Szovjet Finnországtól. Ugyanekkor Moszkva visszavonta az Aaland-szigetek megerősítése ellen többször kifejtett elvi kifogásait, csupán azt kötötte ki, hogy Finnország egymaga hajtsa végre az erődítési munkálatokat és Moszkva megígérte határerődeinek eltüntetését. — Tartani lehet tőle, — fejezte be erre vonatkozó fejtegetéseit Molotov külügyi népbiztos — hogy az erre vonatkozó szovjetorosz tervek elutasítása Finnországra komoly hátrá-nyokkal járna. Megemlítette még, hogy Rooseveltnek Kalininhoz intézett üzenete Moszkvában megütközést keltett. egy ménztár, hirdet itt*, e t в f I я e* iá ii», az а г ás I • Ga к 6 ny v о * ж t Л ly • VII., Eг ж 14 b et körút I в *2 О Washington, november 2 I Havas ügynökségi Hull külügyminiszter egy újságíró kérdésére megjegyezte, hogy Molotov beszéde nem tesz szükségessé magyarázatot, de általában elfogadott dolog baráti nemzet részéről, hogy közbelépjen más nemzeteknél a béke fentartása érdekében. A külügyminiszter a beszéd többi részéről nem volt hajlandó megjegyzést tenni. McCormack demokrata képviselő azt a kérést intézte az Egyesült Államok kormányához, hogy hívják vissza Steinhardt moszkvai nagykövetet tiltakozásul Molotov bírálata ellen, amellyel Roosevelt elnöknek a finn-szovjet viszályban tett lépését illette. A Szovjet politikája a Baltikumban A külügyi népbiztos ezután megemlékezett a Szovjetunió és Németország közötti gazdasági kapcsolatok felújulásáról és arról, hogy megteremtették a két ország árucseréjének széles alapját. Beszámolt a szovjetorosz haderő lengyelországi műveleteiről, majd a balti eseményekre tért át. A balti államok úgyszólván a Szovjetunió keleti tengeri bejáratát alkották, a Szovjetnek tehát ezen a téren biztosítani kellett érdekeit. A segélynyújtási szerződésbe tisztán és határozottan belefoglalták a balti államok szuverenitásának sérthetetlenségét és azt az elvet, hogy az államok belső viszonyaiba nem történik beavatkozás. Molotov ezután áttért a szovjet Az orosz-török viszony kiéhezéslése — A Szovjetuniónak — tért át új témára Molotov — eredetileg az volt a szándéka, hogy a Fekete-tengerre és a tengerszorosokra korlátozott segélynyújtási szerződést kössön Törökországgal. A Szovjet a német birodalommal szemben követett barátsági politikájának megfelelően azt javasolta, hogy Törökország a Fekete tenger parti államait kivéve, minden hatalom hadihajói elöl zárja el a szorosokat. Törökország a nyugati hatalmak irányában már elvállalt kötelezettségeire hivatkozva, ezeket a javaslatokat elutasította, a lefolytatott eszmecsere mégis elősegítette a