Az Ojság, 1923 (4. évfolyam, 2-28. szám)

1923-01-20 / 2. szám

80805 ft» F81YÍISIT8* Ara: 30 korona Budapest, 1923. 1/20 Szerkeszti: NAGY IMRE Szerkesztőség: Budapest, VI., Liszt Ferenc-tér 10. Telefon 42—50 * 1% '­­ / ♦ * ~ I / 2. szánt. TŐZSDEI VIGASZKÖZLÖNY magyarnak 30 korona osztráknak 000 korona jugoszlávnak 12 ing. korona csehszlováknak 2 cseh korona zsidónak S­iókel Kiadóhivatal, Budapest, VI., Ó­ utca 12. Telefon 22—14 Salját fajelmélet Salját fajelmélet Van valami a zsidóban ami inkább alkalmassá teszi a ke­reskedelemre, mint minden más fajtájú embert. Mi ez a valami? — kérdeztük a bölcs Rabitól, aki vá­laszképpen a következő történetet mesélte el: — Még a régi jó világban volt egy grófnak egy nagyszerű lova, amiért a zsidó lókupecek kerek százötvenezer koronát ígértek, de a gróf nem akarta odaadni. Egy na­pon éppen távozott tőle egy ku­­pec, amikor a lovász hírül hozta, hogy a ló sántít. Rögtön a zsi­dó után küldött és eladta neki a lovat potom harmincezer koronáért. — A zsidó boldogan lefizette a vételárat, de mire lement az istálló­ba, a ló már megidögített. Ыя, most mit csináljon? Elsietett abba a ká­véházba, ahol a lókupecek szoktak összejönni és ott kihirdette, hogy a lovat ki fogja sorsolni. Tiz reflek­­táris akadt és mindegyik vett­ egy tizenötezer koronás jegyet.­­ — Az egyik megnyerte, mire a ba­rátunk elvezette az istállóba, ahol egy döglött lovat találtak. Ne kiabálj, szólj a barátunk, itt van a tizenötezer koronád, visz­­szaadom­. Na és mit fog szólni a többi? — szólt a pasas. Hát nyertek azok ? — mondta a barátunk, aki ezen a rossz üzle­ten kerek százharmincötezer ko­ronát vágott zsebre. — Nos, — tette hozzá a bölcs Rabi, — ha majd a faj­védő urak így tudnak lebo­nyolítani egy üzletet, akor nyu­godtan átvehetik ők is a leg­­zsírosabb közgazdasági pozíciót. Kis vers alá Szinházer Lerin Találkoznak majd Itáliában Friedrich István s Mussolini, Friedrich István sokat fog majd Mussolininak smuzol­ni. — Sa­ját megjegyzelemtett tudósítónktól — A budapesti villamosok otthagyták végre a forradalmi, októbrista és szabadkőműves politikát és a legkonstruktivabb kezekbe kerül­tek. Az uj vezetőség mindjárt a következő rendeletet bocsátotta ki: A mai naptól kezdve a villamoskocsik a Baross-ut­­cát, Üllői-utat, Kálvin-teret és Ferenc-körutat keresztezni, ezzel szemben a Király-utcát, Dob-utcát és Klauzál-teret metszeni fogják. A rendeletet úgy a sárga, mint a barna villamoskocsik örömmel vették tudomásul és örömüknek a város több pontján több órás megállással adtak kifejezést. öt zsidó megy át egy hídon. Mindkettő sóher, egy vasuk sincs. Egyszerre csak megállnak egy hirdetési tábla előtt. Olvassák, hogy aki egy embert kiment, az kap 10.000 koronát. — Nu, Adolf, — mondja az egyik, — te beugrál a vízbe, én kimentelek, kapok tízezer koronát, azon megosz­tozunk. Adolf egy pillanat múlva már ugrott is és amint leért a vízbe, se­gítségért kiabált. De a társa meg se moccant. Adolf egyre kiabált és a társa egyre egykedvű­bben nézte, mire az, mit tehetett mást, kiúszott a partra és nekitámadt a h­avernak: — Hát, miért nem mentettél ki? — Azért, Adolfkám, mert aztán tovább olvastam a hirdetést és azon az állt, hogy aki pedig egy hullát fog ki, az húszezer koronát kap. Kis vers alá Szinházer Lélin Csicsónénak három lánya. Hárman jártak egy szoknyába. De felment a búza ára — Én nem értem, se Adolf, honnan veszik a Segyjármost—három szoknyába gajok azt a sok pénzt, amit mi keresünk rajtuk ? Fás ember Liebe Az Orsky ! Két úr találkozik az utcán. Az egyik rendezett, a másik rendezetlen vallású. Utóbbin ez a sajnálatos körülmény abban is megnyilvánul, hogy a faji jelleg letagadhatatlanul meglátszik az orrán. Egyszer csak az egyik odaszól a másikhoz : — Tudja kérem, mi a különbség a Vigszinház és maga között ? — Na? — A Vigszirfiáznak zsidó direktora, magának pedig direkt zsidó orra van. . — Mikor fognak a politikus urakra is egy cédulát ragasztani, hogy: Javítás alatt? A konstruktív villangostársaság első intézkedése

Next

/
Thumbnails
Contents