Az Ojság, 1935 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1935-01-06 / 1. szám

i­i 44 1 1 ■4 4 v 4 4 ◄ 4 4 4. urnák. Ifi év Megint egy év és megint egy éve Mint egy gyászmenetben a fekete sorok, úgy mennek az évek egymás nyomában, a Semmiből jönnek és elvesznek a Sokában, mint egy gyászmenetben a fekete sorok. Ahonnan jönnek az is temető és az is temető, ahova fáradtan mennek, mosolyt nagy néha csak úgy lopkodva csennek, s ahol percre megállnak, az is temető. Megint egy év és megint egy év. Görnyedt hátunkon visszük őket s az újakba sóhajtunk álmot, vágyat, és megöntözzük, mint a virágágyat, hátha ebből nő uj virágunk, uj világunk. Nagy Imre ÉRTEM hogy a havat a főváros utcáiról sürgősen el kell takarítani, de Nem értem hogy egy ilyen hóeltakarítónak miért kell előzőleg évekig egyetemre járni. Értem hogy Fedák Sári Arizonában egy cowboy-jal kezdett flörtöt, de Nem értem hogy az a cowboy mér kezdett flörtöt Fedák Sárival. Értem hogy az Operaház előadta a Strauss Richard Arabelláját, de Nem értem hogy annyian mér nem értik, hogy én értem. Értem hogy Alpár is, Jeritza is válnak férjeiktől, de Nem értem hogy ezek a férjek miért vették őket egyáltalán el fa. Az öreg Kohn egy úgynevezett nagy sresszer, a gyomra a mindene. A minap például ezt a tanácsot adta egyik barátjának: — Auf Frühstück sollste gespickte Leber mit Tee essen. Wenn aber dein Magen verdorben ist, kannst du den Tee weglassen. @ Kohn diadalmas arccal állít be a kávéházba. — Hallgassatok ide, — meséli — egy csuda történt. — Na halljuk. — Otthon ülök és azt mondom a feleségemnek, hogy nagyon poro­sak, az utcák, jó volna, ha egy kis eső esne. Erre mi történik, két percre rá elkezd zuhogni az eső. — Ez nem olyan nagy csuda, — mondja erre Grün — az olyan e­m­berekért, mint te, egyszer már vízözön is volt a világon m­ egint ide? mi kívánni a fogalmazó T­ARC­A A szeánszon A gazdag lipótvárosi bankámé, aki a nya­kában hatalmas, brilliánsokkal kirakott ke­resztet hord, újév napján első ízben vett részt egy szeánszon. — Kit idézzünk meg, méltóságos asszo­nyom? — kérdezte a szeánsz-vezető. — A boldogult mamát, — felelte a ban­kámé. A médium transzba esett, pupillái kitágul­tak, majd hirtelen felragadott egy ceruzát és írni kezdett. — Jézus, Mária, — suttogta a bankámé — a mama üzen. Aztán a médium fáradtan hanyatlott hát­ra, a ceruzát kiejtette a kezéből és a papír­lapot átadta a méltóságos asszonynak. A bankámé ránézett a cédulára, halkan sikoltott és azonnal eltávozott. A papíron ugyanis ez állt: „Lesono tajvu tikoszénu...“ A népszerű Szomory Szomory Dezső találkozik egyik barátjá­val és mellét kidüllesztve kérdi: — Tudod-e, hogy milyen népszerű ember vagyok az Operában? — Hogyne tudnám, az első sorban adnak neked helyet. — Az semmi. • * — Az igazgató lejön hozzád és üdvözöl. — Az semmi. — Az énekesnők direkt rád mosolyognak a színpadról. , — Az semmi. Ennél én sokkal népszerűbb vagyok. — Na, erre kiváncsi vagyok. — Hát kérlek, a minap szünet közben rám jött valami és oda kellett sietnem, ahova Lo­hengrin is gyalog jár. De pechem volt, telt ház fogadott, mire a nénike az egyik fülkén bekopogott és igy szólt: — Tessék sietni, mert a költő úr nagyon türelmetlenül vár. Nagy Endre és a fekete két konkurrens kávéház egymással szem­ben. Nagy Endre beül az egyikbe és feketét rendel. A fekete rossz. — Kérem a főnököt, — kiáltja Nagy Endre. — Mi tetszik? — Kérem, azonnal ho­zasson nekem a másik ká­véházból egy feketét. — De kérem, — mond­ja a főnök, — ha Nagy úr­onnan akar feketét, miért nem megy oda? — Nem mehetek, — válaszolta Nagy Endre — nem vagyok úgy öltözve. © Ganet “Pest Egyik belvárosi kereskedő fia, hogy apja cégén segítsen, elvett egy csúnya, de dús­gazdag lányt. Az esküvő másnapján bement valaki az üzletbe és a fiatalurat kereste. — Nincs itthon, — mondta egyik segéd. — Hát hol van? — Párnaszaton van. © Vasárnapi minikaszünet A kis Pali, aki első elemista a vasárnapi szünet örömeit élvezi otthon, de szegényt ezen a napon sem hagyják nyugton és a papája AZ ÚJSAG 1935 január 6. megkérdi tőle: — Na, Palika, mondd meg, mennyi 2+2. Palika gondolkodik egy kicsit, aztán így szól: — Erre nem felelek, mert vasárnap az is­kolák zárva vannak. A bűnös leány — Vidám sanzon — A lányerkölcsöt védő egylet elé minap egy lány került, aki a bűnös csábításnak már épen háromszor bedült. A mék­sás elnökasszony kedden vallatja: Lányom, hogy esett, háromszor elbukni, angyalkám, érthetetlen az eset. Pirulva szól a kis leányzó, az első nem volt szerelem, egy gonosz ember kihasználta, hogy nincs lakásom, kenyerem. Na ja, na ja, szól az erkölcsnő, a balga lány így rászokik, na és mondd csak, te elveszett lány és ki volt aztán a második? A második az szörnyű éj volt, a házigazdám volt a gaz, úgy rontott rám, mint bősz vadállat, megesküszöm, hogy igy igaz. Na jó, na jó, de harmadszor? a lányka arca most kigyul s hogy elmeséli lassan, szeméből sürű könnye hull. A harmadik az édes volt és tüzesszamu­, magas, deli, esküszöm, a mék­sás asszony szintén bedült volna neki.

Next