Az Ujság, 1904. január/1 (2. évfolyam, 1-15. szám)
1904-01-01 / 1. szám
1904. január 1. AZ ÚJSÁG_________ kal, a primadonnák virágoskertjével és a frakkerlovaik kifogásával immár nem lehet pillanatnyi hatásnál többet elérni. És ez áll különösen a hazai daraboknál. Szegény Makai Emil mondotta egy darabjának fájdalmas bukása közben: — A jó barátok zajosan tapsolnak és hívnak. Tehát megbuktam. A siker, ha összefont karokkal ülnek a függöny legördültekor. És hogy a jó fiúnak mennyire igaza volt, bizonyítja a színházak statisztikájában nem egy darab, melyről most a bemutató előadás nagy sikere után is kiderül, hogy olyan kevésszer került színre, hogy kiállításának költségeit se hozta be. De ez a tétel csak az állami színházakra áll: az Opera és Nemzeti Színházra, mely műnyelven szólva, nem fut a siker után. Megbukott, megbukott. Pont. A következő jobb lesz talán. A magánszínházak kevésbé ridegek nem csak a szerző, deegy kicsit a színház iránt érzett érdekük folytán. Amióta az en suite előadások rendszerét űzik, hát nem oly könnyen mondanak le egy darabról és húzzák, nyújtják néha 150—200 forintos házak mellett legalább a huszonötödik előadásig. Ez a rendszer egyébként kitűnően bevált, sőt néha a direkczió ellenére is. Emlékezetes például a Bob herczeg esete, melyet a tizedik előadás után már le akartak venni a műsorról és még a kilenczvenkilenczediken is zsúfolt ház nézte. Ezek aztán egy színház életében azok a kivételes és nem remélt örömök, melyekért a többi fizet. De hát ma nekem, holnap neked. És minden év meghozza valamelyik színháznak ezt a kedves meglepetést, hívják az előadandó darabot akár Sötétségnek, Loutenak, Bob herczegnek, Drótostótnak vagy legutóbb Arany virágnak. És ami a lefolyt esztendő színházi krónikájának további örvendetes ténye, hogy immár minden színháznak meg van, vagy volt a magyar slágere és nem kell minden drámai sikerért Párisba, muzsikáért ugyáíte®, Wienbe, Londonba, sőt Amerikába rándulni. És sok estélye volt a színházi évnek, melyen az összes színházakban magyar darabot játszottak, és ha ez a nap ünnepre esett, hát mindenütt szorongásig megtelt a nézőtér. Nagy dolog ez, melyért teljes elismerés illeti a színházdirektorokat, akik az eredeti darabokkal járó kockázattól már nem félnek annyira. Különösen amióta egy csomó jó külföldi is elbukik. E sörök szűk keretében lehetetlen a színházak minden eseményét megbeszélni, melyek a statisztikába burkolva ime itt következnek: Magy. Mr. Operaház. Az esztendő 201 estéjén játszottak az Operában. Nagy dolgok nem történtek, a kilencz újdonság közül 3 ballet volt s 3 egyfelvonásos opera. Marad tehát egész estét betöltő zenemű szintén 3. Ezek között első helyen magyar operát illik említenünk: Hubay Jenő Moharózsáját, melyet a legszélesebb jóindulat fogadott. Nagy szüksége is volt rá, csakúgy, mint ifj. Ábrányi Emilnek a Ködkirály czímű egyfelvonásosához. Jobban sikerült ezeknél a harmadik magyarnak a műve: Szikla Adolf karmesteré, aki kis hallétjével, A törpe gránátossal, ha szabad e kifejezést használnom, csinos tetszést aratott. A további újdonságok : Verdi Requimje, A csavargó és királyleány, Tosca és a Szomszédasszony, dal- és zeneművek és a Velenczei karnevál és Művészfurfang czímű kis balletek. Vendégjárás az volt fölös számban ez évben is. Szántó Lili, Rédey Szidi, Révy Aurélia, Szörényiné, Stoll Gizella, Szamosi Elza és Zádor Dezső több-kevesebb, de inkább kevesebb sikerrel produkálták magukat. De mindnyájan legalább magyarul. Ellenben Cuemi, Scomparini Mary, Brezel Fülöp, Waldmann, Dippel, Orelio, Bond, Davidov, Anthes és Lucini a saját hazájuk nyelvén énekeltek és így kiválóbb tehetségükön kívül már ez is nagyobb, sőt jelentékeny sikerre predesztinálta őket. Meg is volt. De reméljük, hogy lesz mz opera-est, ahol az összes szereplők nemcsak magyarul, de jól is fognak énekelni. Az opera hálás közönsége ezt megérdemelné zenei újéval. Nemzeti Színház. Kétszázkilencven esti és 45 délutáni előadása volt a Nemzeti Színháznak, azonkívül tagjai négyszer játszottak az Operában és 48-szor a Várszínházban. Újdonság 10 került bemutatóra és pedig ezek közt eredeti: Gárdonyi Géza — Annuska (január 9.), Martos Ferencz — Simonyi óbester (február 26.), ifj. Hegedűs Sándor — Élve temetkező (márczius 24.), Prém József — Léha világ (április 17.), Szemere György — Egyéniség (április 24.), dr. Molnár Gyula — Nyári zivatar (május 8.), Tardos (Krenner) Viktor — Nero anyja (május 22.), Ruttkai György —Sötétség (október 16.), Teleki Sándor grófné — Tépett lánczok, Káprázat .(deczember 10.), dr. Fényes Samu — Messiás (deczember 20.). A sikereket klasszifikálni talán felesleges. Igazán csak az Annuska és a Sötétség tetszett, melyek minden előadása telt ház előtt folyt le. A többi csak közepes sikert ért, sőt akadt olyan is, melynél tekintetbe kellett venni azokat az okokat, amelyek az előadást Somló igazgató úrra állítólag kötelezővé tették. Nem baj. Magyar darabbal ha megbukik a Nemzeti Színház, helyes. De az már igazán helytelen, hogy egy csomó külföldi darabnak is alig volt maradandóbb sikere. Pedig adtak eleget. íme: Idegenek : Moliére — Scapia furfangjai (január 24.), Wilde Oszkár — Lady Windermere legyezője (január 30.), ifj. Dumas Sándor — Első látogatás, Verga Giovanni — Parasztbecsület (márczius 24.), Rostand Edmond — Regényesek (április 3.), Wolff Pierre — A titok (május 29.), Brieux Eugen — Patyolat kisasszony |Blanchette] (szeptember 25.), Calderon - Két szék közt a pad alatt (október 2.), Donnay Maurice — Újabb veszedelem (november 6.), Mirbeau Octave,— Üzlet — üzlet (november 21.). Ki emlékszik ezekre? Talán a Titok és Lady Windermere kivételével már egy sincs repertoáron. A felújított darabok se. A Nemzeti Színház 290 előadásán 135 eredeti és 155 idegen mű került színre. A Comédie, Française, mely szintén jó színház, Shaksperet is franczia átdolgozásban adja. Vígszínház. Kiadós sikere a Vígszínháznak sem volt. Pedig elég sokat játszottak, számszerűit 360-at. A 360 estén 33 darabot: 10 magyart, 16 francziát, 4 németet, 2 angolt és 1 oroszt. Az újdonságok közül a legnagyobb sikere Herczeg Ferencz »Kéz kezet mos« czimű színművének volt, mely 26 előadást ért. Ezenkívül csak idegen darabokat, melyek a legtöbb előadást ért újdonságok között, szerepelnek és pedig: Miczi herczegnő (41), Csodagyermek (38), Dr. Nebántsvirág (29), Forgószél k. a. (25), Aranylad (20), Kis fészek (20), Dupont (17), Bacsányi (13), Korbács (12), Herbelin papa (11)-szer ment. A régiek közül: Lente (10), Doktor úr (10), Őrnagy úr (8), Teknősbóka (6), Osztrigás Miczi (5)-ször vonzottak közönséget. Népszínház. A derék Porzsolt Kálmánt, aki a Katalin és Bob herczeg rendkívüli sikerei óta a magyar darabok kultuszát tűzte ki czélul, a lefolyt évben tartós öröm érte. Kulturális programmja, az ő hősies bátorsága és bőkezűsége a magyar szerzőkkel szemben végre kárpótolta sok csalódásáért és száz telt házzal szolgált maga a Bob herczeg, mely igaz ugyan, hogy még tavaly deczemberben került színre, de folytatólagos előadásai eltartottak tavaszig. Az őszi szezon nagy magyar sikere Dankó Pista Czigányélet czímű népszínműve volt, mely 25 előadást, sőt többet is ért. Egyébként 340 előadás keretében 224 magyar és 116 idegen darab került színre. A magyar szerzők közül, mint már mondottam, Huszita, Martos és Bakonyi operettje dominált a műsoron, amennyiben a Bob herczeg 116-szor került színre. Nevezetes esemény volt Dankó Pista népszínművének, a Czigányélet-nek keretében rendezett országos czigányzene-verseny. Faragó Jenő és Barna Izsó operettje, a Casanova, Pásztor Árpád és Stoll operettje, a Niobe, Erkel Jenő operettje, a Hasinka és Bokor József Huszárkisasszonya voltak az elmúlt esztendő eredeti operett-újdonságai, míg Béldi Izor Bonaparte czímű látványos drámáján kívül a színház összes régi népszínművei is előadásra kerültek. Az idegen színpadi termékek közül az Izé, a Kínai mézeshetek, Hektor kisasszony és Eyslernek a kontinensen mindenütt nagy diadalt aratott operettje, a Vándorlegény értek meg számos előadást. Felelevenítésre kerültek: Ripp, a Kis herczeg és a San Toy, Magyar Színház. A drámai téren tett dalsikert kirándulás után a Magyar Színház visszatért eredeti műsorához és jelentékeny sikert aratott mindjárt első új operettjével, A bajusszal, melynek szövegét is, zenéjét is Verő György írta. A franczia Szobalány (Nelly Rozier) volt ezután a legvonzóbb műsordarab, majd a Kleines Theater vendégszereplése következett az Éjjeli menedékhellyel. A németek után az osztrákok kerültek sorra a Magyar Színházban nagyon bölcsen, mert például Lehár operettje, A drótostót, egyfolytában száztizenhét előadást ért. Lehárt követte Strauss József Tavasz czimü operettjével, mely szintén jubilált.. . . Az eredeti ..darabokkal, A bajusztól eltekintve, kevésbé volt szerencsés a színház. Fálk Rilárd és Sztojanovits Jenő együttes műve, .A. kis kofa, nem hódított új hiveket sem az ügyes librettists- nak, sem a kitűnő zeneszerzőnek, akik azonban legközelebbi darabjukkal , kétségkívül megérdemelt sikerhez jutnak. Verő György pedig oly sok szép dolgot írt, hogy a közönség nem tudott reája haragudni még a Doktorkisasszonyokért sem, a Magyar Színház évzáró darabjáért, mely nagyon gyenge hajtás. 1903. év tavaszán kezdődtek meg az ifjúsági előadások a Magyar Színházban. Ezeknek során a Grant kapitány gyermekei czimü látványos színmű, a gyermekek körében is kedvert Drótostól és Mórei Adolfnak Toldi czimü verses színműve tetszettek. Király Színház. Statisztikája egyelőre nincs. A november 6-án megnyílt színházban két operett és egy dráma került eddig színre. Az Aranyvirág, Martos és Huszka operettje nagyon tetszett. Ellenben a Ghetto czímű dráma, daczára a pompás előadásnak megbukott. Az eset nem találta készületlenül a direkcziót, mert már készenlétben tartotta a német Lincke Pál Makranczos hölgyek czimü operettjét, melynek telt ház tapsol esténkint. Szomory Emil. Ir TUDOMÁNY, IRODALOM. © A Kisfaludy-Társaság ülései 1904-ben. A Kisfaludy-Társaság üléseinek sorrendje az 1904-ik esztendőben a következő lesz: Rendes havi tíhíd szerdán, január 27. Közgyűlés február 2., 3. és 7-ikén. Előzetes közülés február 2-ikán. Tagválasztó 5. közülés szerdán, február 3-ikán. Ünnepélyes közülés február 7-ikén, vasárnap. Ezentúl rendes havi ülések lesznek február 24, márczius30, április 27, május 25, szeptember 28, október 26, november 30 és deczember 14-ikén. Az üléseket ezentúl is a Magyar Tudományos Akadémia termeibentartja meg a társaság.■ : Széchenyi István gróf munkái. A Magyar Tudományos Akadémia elhatározta, hogy nagynevű alapítójának, Széchenyi István grófnak összes munkáit újból kiadja, miután azok közül úgyszólván már egyik sem szerezhető meg. A munkákat Szily Kálmán főtitkár rendezi kiadás alá s az első kötet még január hóban elhagyja a sajtót s a könyvpiaczra kerül. Az első kötet magában fogja foglalni Széchenyi »Hitel« és »A világ« czimü munkáit. A »Hitel« 1830-ban jelent meg először Budapesten s azóta négy kiadást ért meg. Ez lesz a munka ötödik kiadása. Az előszót Gyulai Pál irta, a melyben Széchenyit mint irót ismerteti meg az olvasóközönséggel. A bevezetés Kautz Gyula tollából ered s abban Széchenyiről mint nemzetgazdászról emlékezik meg. KÉPZŐMŰVÉSZET. Az iparművészeti aranyérem nyertese. Az iparművészeti aranyérem-zsűri tegnap ülést tartott, hogy az Iparművészeti Társulat karácsonyi kiállításán a legkiválóbb magyar iparművésznek megítélje az állami aranyérmet. A zsűri döntése ez alkalommal egy szerény, de lángoló buzgalommal dolgozó vidéki rajztanárt emel ki a homályból, aki a magyar szellem kifejezését nagy sikerrel kísérelte meg. Dékáni Árpád halasi rajztanár ugyanis az idei kiállításon a halasi parasztlányokkal csipkét veretett, finom kézimunkát, melynekrajzát magyaros szellemben ő csinálta, mégpedig a csipkeszövés technikája