Az Ujság, 1904. szeptember/1 (2. évfolyam, 241-255. szám)

1904-09-01 / 241. szám

Csütörtök, szeptember 1. AZ ÚJSÁG A nép könyvei. — A kultuszminiszter rendelete. — A jövő generáczió életére és fejlődésére jelentős az a rendelet, a­melyet ma küldött szét a vallás- és közoktatásügyi miniszter az összes tanfelügyelőségeknek. Szól a rendelet arról, hogy minden népiskola mellé ifjúsági könyvtár állítandó fel, a kisebb iskolákhoz kisebb, a nagyobbakhoz nagyobb, a­hol van rá pénz, az iskola pénzéből, a­hol nincs rá elegendő költség, az állam támogatásával. Hogy a rendelet jelentőségét kellőképp mérje meg mindenki, elmondjuk, hogy a mai napig átlag minden tizenötödik népiskolának volt ifjúsági könyvtára, mosttól kezdve pedig minden egyesnek lesz. A­mi eddig volt, jó­részt selejtes rongyok, a­miket azért adogat­tak ajándékba a könyvtáraknak, mert pénzért senki sem vette meg, a­mi ezután lesz, ko­moly, értékes, gonddal és lelkiismeretesen összeválogatott munkák, történeti, természet­­tudományi, irodalmi művek. Egy-egy kincses­ház lesz minden falusi iskolából, a mikor az igaz szellem bevonulását tartja beléjök s ta­lán már egy évtized tanultabb, világosabb fejű, eszesebb, jobb magyar és jobb hazafi­­ifjúságot ad ez apró rendelet révén az or­szágnak. Mert a könyv nemcsak oktat és ne­mesit, de olvasásra tanít is és szoktat, s az a néhány ezer apró népkönyvtár, a­mi most a rendelet nyomán támad, alapja lesz ezernyi köz- és magánkönyvtárnak, a­mi nyomában keletkezik. Álljon itt maga a rendelet, a mely rideg szárazsággal beszél bár és formátlanul, de sokat mond és még többet igér. Rendelet. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek 1904. évi 2962. évi. számú rendelete a népiskolai ifjúsági könyvtárak könyvjegyzékének közzététele tárgyában. Valamennyi kir. tanfelü­­gyel­őségnek és kirendeltség­nek és a fiumei kormányzónak. A Népiskolai Ifjúsági Könyvtárakat Intéző Bizottság az elemi népiskolai ifjúsági könyvtárak részére alkalmas könyvek jegyzékét, valamint az ifjúsági könyvtárnak típusait immár megállapít­ván, a szóban forgó könyvjegyzékben felsorolt műveket a hivatali elődöm által 1158—1902. évi. sz. a. kelt rendelettel kiadott és a népiskolai ifjúsági iratok megbirálásáról, jegyzékbe iktatásá­ról és használatáról szóló »Szabályzat« második szakasza értelmében a fent említett bizottságnak felelős ajánlatára ezennel a népiskolai ifjúsági könyvtárjegyzékbe iktatom és az ifjúsági könyv­tárnak megszabott típusait jóváhagyom. Ezen könyvjegyzék közzétételének czélja és feladata nem csupán egy hivatalos katalógus meg­állapítása, hanem lényegében és jövendő eredmé­nyeiben mélyrehatóbb és fontosabb, bizonyos tekin­tetben az ifjú nemzedék egész műveltségének irá­nyítása és nemesítése, a számukra megválogatott jó olvasmányok által. Mert azokból a jelenségekből és az egyes iskolai könyvtár-katalógusokból, melyeket a tanfelügyelőségek az elemi népiskolai ifjúsági könyvtár mai állapotának jellemzésére felterjesz­tettek, a Népiskolai Ifjúsági Könyvtárakat Intéző Bizottság beható tanulmányozás után arra az ered­ményre jutott, hogy az ifjúsági könyvtárügy or­szágszerte a kezdet elején áll. Az összes elemi iskolákat számba véve, még csak minden tizen­ötödik iskolában van ifjúsági könyvtár és ezek legtöbbjéből is hiányzik minden tervszerűség, to­vábbá sok ifjúsági könyvtárban aránytalanul nagy a nem magyar nyelvű (német, tót, oláh) művek száma. Ily viszonyok között a most közzétett könyv­­jegyzék csak akkor fog valóban testet ölteni, ha minél előbb és minél nagyobb számban szervez­­tetnek a népiskolai ifjúsági könyvtárak. E végből elrendelem, hogy az állami és államilag segélyezett községi elemi népiskolákban egyszerre állíttassanak fel a megfelelő könyvtár­típusok. Minthogy pedig éppen azokon a pontokon, a­hol nemzeti, közművelődési szempontból legfőbb szükség lenne ily ifjúsági könyvtárak felállítására, az erre rendelt behatási díjak oly csekély összegre rúgnak, hogy egyáltalában nem elégségesek a könyvtáralapítás és gyarapítás c­éljaira, meg­engedem, hogy az ifjúsági könyvtár költségei az iskola költségvetésébe állíttassanak be. Sőt a­mennyiben ezekből az ifjúsági könyvtárak egy­szerre megvalósíthatók nem volnának, azon leszek, hogy ha a törvényhozás a szükséges fedezetet rendelkezésemre bocsátja, lehetőleg állami segítség­gel is létesüljenek ifjúsági könyvtárak. Figyelemmel a kisebb s nagyobb iskolák kü­lönböző s fokozódó szükségleteire, a könyvjegy­zékben három könyvtár­típus található. Mindenik típusnak két fokozata van, az első az elemi isko­lások, a második az ismétlő­ iskolák s az ifjúsági egyletek nagyobb tanulóinak ajánlott művekből áll. Az első típus 72 kötet könyvből áll s áruk 130 korona 46 fillér. A második és harmadik típus az elsőnek fokozatos és tervszerű kiegészítése. A második típus kiegészíti az elsőt 81 kötettel, 144 korona 46 fill. értékben. A második típusban van tehát 153 kötet, ára (részben kötetlenül) 274 korona 92 fillér, a harmadik típus kiegészíti a két előbbit 101 kötettel 209 korona 97 fillér értékben. A harmadik típusban van tehát összesen 254 kötet ma, ára (részben kötetlenül) 484 korona 89 fillér. E fokozatokat az állami és államilag segé­lyezett községi iskolák — már a könyvtár belső értékének szempontjából is — a bevásárlásoknál figyelembe tartoznak venni, oly értelemben, hogy a) az 1 — 2 tanerős iskola az első típus; b) a 3 — 5 tanerős iskola az első és második típus; e) A 6 és több tanerős iskola mind a három típus könyveit tartozik beszerezni, illetőleg a meglevőket ennek figyelembe vételével kiegészí­teni. Mindaddig nem vehetnek a második típus­ból, míg az első típus valamennyi könyve be nem szereztetett, nem a harmadikból, mignem vala­mennyi második típusbéli. A hatnál kevesebb tanerős állami és állami­lag segélyezett községi iskolákban is, a­hol oly jövedelem áll rendelkezésre, a­melylyel mind­három könyv­tár-típus egyszerre beszerezhető, a három típus egyszerre rendelendő meg. A könyvkiadók alkalmi egyesülete a meg­rendelendő ifjúsági könyvtárak összegének kifize­tésére vonatkozólag a következő kedvezményeket ajánlotta fel: 1. Azon iskolák, melyek az ifjúsági könyvtár összegét egyszerre nem fizethetik ki, a megren­delési összeget 6 éven át törleszthetik. 2. Azon iskolák azonban, melyek az ifjúsági könyvtár összegét egyszerre és pedig a szállítás­tól számított 3 hónapon belül teljes összegben kifizetik, a bolti ár után számított 10 százalék kedvezményben részesülnek. 3. Minden könyvtár számára megfelelő mennyi­ségű könyvjegyzéket és a könyvtár kezelésére szolgáló segédnyomtatványokat díjmentesen szállítja. 4. A könyvjegyzékben kötetlen állapotban szereplő könyveket megfelelő módon saját költsé­gén bekötteti. Olyan helyeken, a­hol már vannak ifjúsági könyvtárak, a kiadott könyvjegyzék alapján az összes könyvek pontos revízió alá veendők és belőlük mindazon könyvek, melyek az alapjegyzék­­ben nem foglaltatnak bent, a tanítói könyvtár külön kezelendő osztálya számára kiselejtezendők s a használatból kivonandó!­. A kiselejtezés alkalmával megmaradt köny­vek mellett is mindenkor az egész könyvtár­típus rendelendő meg, mert a könyvtárnak csak előnyére válik, ha duplumok vannak a könyvtárban. Felhívom a czímet, hogy a mellékelt kimu­tatás felhaszná­­sával 30 nap alatt készítse el és terjeszsze fel a tankerületében levő minden egyes állami és államilag segélyezett községi elemi nép­iskola hiteles jegyzékét, a­mely iskolák szá­mára az ifjúsági könyvtár-típusok megrendelendők lesznek. Ezen jegyzékben kimutatandó, hány tanerős az illető iskola, mennyi volt a 6—12 éves (min­dennapi) iskolába járó növendékek múlt tanévi létszáma, mennyi beiratási pénz folyt be, van-e az iskolának már most is ifjúsági könyvtára, s hány művet tartalmaz, melyik könyvtár­típus ren­delendő most meg az iskola számára ? Ennek költségeire mennyi fordítható a beiratási díjakból s mennyit kellene államsegélylyel fedezni ? Ezen kimutatások beérkezése után az ország összes állami és államilag segélyezett községi iskolái számára, a könyvkiadók alkalmi szövetke­zetének ajánlata alapján egyszerre fogom az ifjú­sági könyvtárakat megrendelni. Az ifjúsági könyvjegyzéket, továbbá az ifjú­sági könyvtárak kezeléséről szóló utasítás-terve­zetet azzal küldöm meg Czimnek, hogy annak használatát, úgyszintén a kezelés ellenőrzésére szükséges mintát az állami és községi elemi nép­iskolákban ezennel kötelezően elrendelem. Végül különösen hangsúlyozom, hogy a nép­iskolai ifjúsági könyvtárak nagyfontosságú ügyé­ben első­sorban az állami és községi iskolák tanítótestü­leteinek ügyszeretetére és lelkes közre­működésére számítok ; elvárom, hogy minden egyes tanítótestület egész odaadással és buzgósággal mindent meg fog tenni, hogy az ifjúság művelő­désének ezen leghatékonyabb eszköze a hozzáfűzött várakozásoknak megfeleljen. A hazafias, buzgó tanítóknak az ifjúsági könyvtár körül szerzett érdemeit a jutalmazásoknál méltányolni fogom. Budapest, 1904. évi julius hó 8-án. Berzeviczy Albert s. k. KÜLFÖLD. Murad ex-szultán halála. Murád ex­­szultán halála, bár hónapok óta várták, mély benyomást tett a Jildiz köreiben, mert rövid­del augusztus Sl­ike, vagyis detronizácziójá­­nak, illetőleg Abdul Hamid trónralépésének évfordulója előtt következett be. Murad halála megszilárdítja a szultán helyzetét az izlám világban, mert az ifjú­ törökök és a szultán más ellenségei Murádnak a tróntól való meg­fosztását törvénytelennek tekintették és két­ségbe vonták a szultánnak, mint kalifának legitimitását. A halál az állami tisztviselőkre és a népre kevesebb hatást tett. Murad ex­­szultánt, a­kihez ugyan nagy reményeket fűz­tek, de a­kinek rövid uralkodási ideje nem hagyott hátra eredményeket, 28 éves fogsága alatt elfelejtették. Csak fogságának tényére vezethetők vissza azok az alaptalan legendák, a­melyek képességeiről és czéljairól keletkez­tek. Az elhunyt nem­ természetes haláláról el­terjedt hírek teljesen alaptalanok. A szultán Murad elhunyta alkalmából részvéttáviratokat kapott az összes uralkodóktól. A politikai missziók fejei első hragománjaik által fejez­ték ki részvétüket. Konstantinápoly, augusztus 31. (Saját tudó­sítónk távirata.) Megbízható oldalról hírlik, hogy Abdul Hamid szultán Murad fivérének halálát kö­zönynyel fogadta. Sem a szultán maga, sem más családtag nem volt ott Murad halálos ágyánál. A temetést is, a­mely ma volt, oly egy­szerűen és minden pompa nélkül rendez­ték, mintha valami kishivatalnokot temettek volna. Katonai kísérete egyáltalán nem volt, csak néhány tisztviselő vett részt a temetésen. Ezzel szemben a Boszporusban fekvő osztrák, magyar és angol hajók a gyász jeléül félárbóczra eresztették lobogóikat. Hir szerint a szultán udvara nem is fog gyászolni Murádért. Egyházi körökben egye­nesen megütközést keltett a temetésnek e czinikus egyszerűsége, különösen az a rendszabály, hogy a­ z

Next