Az Ujság, 1904. szeptember/1 (2. évfolyam, 241-255. szám)
1904-09-01 / 241. szám
Csütörtök, szeptember 1. AZ ÚJSÁG A nép könyvei. — A kultuszminiszter rendelete. — A jövő generáczió életére és fejlődésére jelentős az a rendelet, amelyet ma küldött szét a vallás- és közoktatásügyi miniszter az összes tanfelügyelőségeknek. Szól a rendelet arról, hogy minden népiskola mellé ifjúsági könyvtár állítandó fel, a kisebb iskolákhoz kisebb, a nagyobbakhoz nagyobb, ahol van rá pénz, az iskola pénzéből, ahol nincs rá elegendő költség, az állam támogatásával. Hogy a rendelet jelentőségét kellőképp mérje meg mindenki, elmondjuk, hogy a mai napig átlag minden tizenötödik népiskolának volt ifjúsági könyvtára, mosttól kezdve pedig minden egyesnek lesz. Ami eddig volt, jórészt selejtes rongyok, amiket azért adogattak ajándékba a könyvtáraknak, mert pénzért senki sem vette meg, ami ezután lesz, komoly, értékes, gonddal és lelkiismeretesen összeválogatott munkák, történeti, természettudományi, irodalmi művek. Egy-egy kincsesház lesz minden falusi iskolából, a mikor az igaz szellem bevonulását tartja beléjök s talán már egy évtized tanultabb, világosabb fejű, eszesebb, jobb magyar és jobb hazafiifjúságot ad ez apró rendelet révén az országnak. Mert a könyv nemcsak oktat és nemesit, de olvasásra tanít is és szoktat, s az a néhány ezer apró népkönyvtár, ami most a rendelet nyomán támad, alapja lesz ezernyi köz- és magánkönyvtárnak, ami nyomában keletkezik. Álljon itt maga a rendelet, a mely rideg szárazsággal beszél bár és formátlanul, de sokat mond és még többet igér. Rendelet. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek 1904. évi 2962. évi. számú rendelete a népiskolai ifjúsági könyvtárak könyvjegyzékének közzététele tárgyában. Valamennyi kir. tanfelügyelőségnek és kirendeltségnek és a fiumei kormányzónak. A Népiskolai Ifjúsági Könyvtárakat Intéző Bizottság az elemi népiskolai ifjúsági könyvtárak részére alkalmas könyvek jegyzékét, valamint az ifjúsági könyvtárnak típusait immár megállapítván, a szóban forgó könyvjegyzékben felsorolt műveket a hivatali elődöm által 1158—1902. évi. sz. a. kelt rendelettel kiadott és a népiskolai ifjúsági iratok megbirálásáról, jegyzékbe iktatásáról és használatáról szóló »Szabályzat« második szakasza értelmében a fent említett bizottságnak felelős ajánlatára ezennel a népiskolai ifjúsági könyvtárjegyzékbe iktatom és az ifjúsági könyvtárnak megszabott típusait jóváhagyom. Ezen könyvjegyzék közzétételének czélja és feladata nem csupán egy hivatalos katalógus megállapítása, hanem lényegében és jövendő eredményeiben mélyrehatóbb és fontosabb, bizonyos tekintetben az ifjú nemzedék egész műveltségének irányítása és nemesítése, a számukra megválogatott jó olvasmányok által. Mert azokból a jelenségekből és az egyes iskolai könyvtár-katalógusokból, melyeket a tanfelügyelőségek az elemi népiskolai ifjúsági könyvtár mai állapotának jellemzésére felterjesztettek, a Népiskolai Ifjúsági Könyvtárakat Intéző Bizottság beható tanulmányozás után arra az eredményre jutott, hogy az ifjúsági könyvtárügy országszerte a kezdet elején áll. Az összes elemi iskolákat számba véve, még csak minden tizenötödik iskolában van ifjúsági könyvtár és ezek legtöbbjéből is hiányzik minden tervszerűség, továbbá sok ifjúsági könyvtárban aránytalanul nagy a nem magyar nyelvű (német, tót, oláh) művek száma. Ily viszonyok között a most közzétett könyvjegyzék csak akkor fog valóban testet ölteni, ha minél előbb és minél nagyobb számban szerveztetnek a népiskolai ifjúsági könyvtárak. E végből elrendelem, hogy az állami és államilag segélyezett községi elemi népiskolákban egyszerre állíttassanak fel a megfelelő könyvtártípusok. Minthogy pedig éppen azokon a pontokon, ahol nemzeti, közművelődési szempontból legfőbb szükség lenne ily ifjúsági könyvtárak felállítására, az erre rendelt behatási díjak oly csekély összegre rúgnak, hogy egyáltalában nem elégségesek a könyvtáralapítás és gyarapítás céljaira, megengedem, hogy az ifjúsági könyvtár költségei az iskola költségvetésébe állíttassanak be. Sőt amennyiben ezekből az ifjúsági könyvtárak egyszerre megvalósíthatók nem volnának, azon leszek, hogy ha a törvényhozás a szükséges fedezetet rendelkezésemre bocsátja, lehetőleg állami segítséggel is létesüljenek ifjúsági könyvtárak. Figyelemmel a kisebb s nagyobb iskolák különböző s fokozódó szükségleteire, a könyvjegyzékben három könyvtártípus található. Mindenik típusnak két fokozata van, az első az elemi iskolások, a második az ismétlő iskolák s az ifjúsági egyletek nagyobb tanulóinak ajánlott művekből áll. Az első típus 72 kötet könyvből áll s áruk 130 korona 46 fillér. A második és harmadik típus az elsőnek fokozatos és tervszerű kiegészítése. A második típus kiegészíti az elsőt 81 kötettel, 144 korona 46 fill. értékben. A második típusban van tehát 153 kötet, ára (részben kötetlenül) 274 korona 92 fillér, a harmadik típus kiegészíti a két előbbit 101 kötettel 209 korona 97 fillér értékben. A harmadik típusban van tehát összesen 254 kötet ma, ára (részben kötetlenül) 484 korona 89 fillér. E fokozatokat az állami és államilag segélyezett községi iskolák — már a könyvtár belső értékének szempontjából is — a bevásárlásoknál figyelembe tartoznak venni, oly értelemben, hogy a) az 1 — 2 tanerős iskola az első típus; b) a 3 — 5 tanerős iskola az első és második típus; e) A 6 és több tanerős iskola mind a három típus könyveit tartozik beszerezni, illetőleg a meglevőket ennek figyelembe vételével kiegészíteni. Mindaddig nem vehetnek a második típusból, míg az első típus valamennyi könyve be nem szereztetett, nem a harmadikból, mignem valamennyi második típusbéli. A hatnál kevesebb tanerős állami és államilag segélyezett községi iskolákban is, ahol oly jövedelem áll rendelkezésre, amelylyel mindhárom könyvtár-típus egyszerre beszerezhető, a három típus egyszerre rendelendő meg. A könyvkiadók alkalmi egyesülete a megrendelendő ifjúsági könyvtárak összegének kifizetésére vonatkozólag a következő kedvezményeket ajánlotta fel: 1. Azon iskolák, melyek az ifjúsági könyvtár összegét egyszerre nem fizethetik ki, a megrendelési összeget 6 éven át törleszthetik. 2. Azon iskolák azonban, melyek az ifjúsági könyvtár összegét egyszerre és pedig a szállítástól számított 3 hónapon belül teljes összegben kifizetik, a bolti ár után számított 10 százalék kedvezményben részesülnek. 3. Minden könyvtár számára megfelelő mennyiségű könyvjegyzéket és a könyvtár kezelésére szolgáló segédnyomtatványokat díjmentesen szállítja. 4. A könyvjegyzékben kötetlen állapotban szereplő könyveket megfelelő módon saját költségén bekötteti. Olyan helyeken, ahol már vannak ifjúsági könyvtárak, a kiadott könyvjegyzék alapján az összes könyvek pontos revízió alá veendők és belőlük mindazon könyvek, melyek az alapjegyzékben nem foglaltatnak bent, a tanítói könyvtár külön kezelendő osztálya számára kiselejtezendők s a használatból kivonandó!. A kiselejtezés alkalmával megmaradt könyvek mellett is mindenkor az egész könyvtártípus rendelendő meg, mert a könyvtárnak csak előnyére válik, ha duplumok vannak a könyvtárban. Felhívom a czímet, hogy a mellékelt kimutatás felhasznásával 30 nap alatt készítse el és terjeszsze fel a tankerületében levő minden egyes állami és államilag segélyezett községi elemi népiskola hiteles jegyzékét, amely iskolák számára az ifjúsági könyvtár-típusok megrendelendők lesznek. Ezen jegyzékben kimutatandó, hány tanerős az illető iskola, mennyi volt a 6—12 éves (mindennapi) iskolába járó növendékek múlt tanévi létszáma, mennyi beiratási pénz folyt be, van-e az iskolának már most is ifjúsági könyvtára, s hány művet tartalmaz, melyik könyvtártípus rendelendő most meg az iskola számára ? Ennek költségeire mennyi fordítható a beiratási díjakból s mennyit kellene államsegélylyel fedezni ? Ezen kimutatások beérkezése után az ország összes állami és államilag segélyezett községi iskolái számára, a könyvkiadók alkalmi szövetkezetének ajánlata alapján egyszerre fogom az ifjúsági könyvtárakat megrendelni. Az ifjúsági könyvjegyzéket, továbbá az ifjúsági könyvtárak kezeléséről szóló utasítás-tervezetet azzal küldöm meg Czimnek, hogy annak használatát, úgyszintén a kezelés ellenőrzésére szükséges mintát az állami és községi elemi népiskolákban ezennel kötelezően elrendelem. Végül különösen hangsúlyozom, hogy a népiskolai ifjúsági könyvtárak nagyfontosságú ügyében elsősorban az állami és községi iskolák tanítótestületeinek ügyszeretetére és lelkes közreműködésére számítok ; elvárom, hogy minden egyes tanítótestület egész odaadással és buzgósággal mindent meg fog tenni, hogy az ifjúság művelődésének ezen leghatékonyabb eszköze a hozzáfűzött várakozásoknak megfeleljen. A hazafias, buzgó tanítóknak az ifjúsági könyvtár körül szerzett érdemeit a jutalmazásoknál méltányolni fogom. Budapest, 1904. évi julius hó 8-án. Berzeviczy Albert s. k. KÜLFÖLD. Murad ex-szultán halála. Murád exszultán halála, bár hónapok óta várták, mély benyomást tett a Jildiz köreiben, mert röviddel augusztus Slike, vagyis detronizácziójának, illetőleg Abdul Hamid trónralépésének évfordulója előtt következett be. Murad halála megszilárdítja a szultán helyzetét az izlám világban, mert az ifjú törökök és a szultán más ellenségei Murádnak a tróntól való megfosztását törvénytelennek tekintették és kétségbe vonták a szultánnak, mint kalifának legitimitását. A halál az állami tisztviselőkre és a népre kevesebb hatást tett. Murad exszultánt, akihez ugyan nagy reményeket fűztek, de akinek rövid uralkodási ideje nem hagyott hátra eredményeket, 28 éves fogsága alatt elfelejtették. Csak fogságának tényére vezethetők vissza azok az alaptalan legendák, amelyek képességeiről és czéljairól keletkeztek. Az elhunyt nem természetes haláláról elterjedt hírek teljesen alaptalanok. A szultán Murad elhunyta alkalmából részvéttáviratokat kapott az összes uralkodóktól. A politikai missziók fejei első hragománjaik által fejezték ki részvétüket. Konstantinápoly, augusztus 31. (Saját tudósítónk távirata.) Megbízható oldalról hírlik, hogy Abdul Hamid szultán Murad fivérének halálát közönynyel fogadta. Sem a szultán maga, sem más családtag nem volt ott Murad halálos ágyánál. A temetést is, amely ma volt, oly egyszerűen és minden pompa nélkül rendezték, mintha valami kishivatalnokot temettek volna. Katonai kísérete egyáltalán nem volt, csak néhány tisztviselő vett részt a temetésen. Ezzel szemben a Boszporusban fekvő osztrák, magyar és angol hajók a gyász jeléül félárbóczra eresztették lobogóikat. Hir szerint a szultán udvara nem is fog gyászolni Murádért. Egyházi körökben egyenesen megütközést keltett a temetésnek e czinikus egyszerűsége, különösen az a rendszabály, hogy a z