Az Ujság, 1905. július/1 (3. évfolyam, 181-195. szám)
1905-07-01 / 181. szám
természetesen úgy, hogy az uralkodói auktoritás csorbát ne szenvedjen. Akik így gondolkodnak, azt hiszik, hogy a kormányelnöknek mostani lépése nem lesz sikertelen. A bizottság más része azonban ma is görcsösen ragaszkodik az eddigi követelményekhez és semmiféle kibontakozási lehetőséget nem vár a konferencziától, hacsak Fejérváry báró a vezényszóra nézve világos, határidőhöz kötött koncessziót nem hozott. Ezek azt is kifogásolják, hogy a kormányelnök nem a huszonkéttagú vezérlőbizottsággal, hanem az ellenzéki pártok elnökeivel és vezéreivel tanácskozik s itt megrótják Kossuthot is, hogy miért vállalta el a meghívások közvetítését. Az eltérő felfogások mellett is valószínű azonban, hogy a vezérlőbizottság, amely hétfőn vagy kedden konferál, a pártvezetők részéről köthető megállapodásokat magáévá fogja tenni. (A főispánok.) A szövetkezett ellenzék a kormány működésének megakasztását a főispánok lemondásától várta, egészbizonyosra vevén, hogy a főispáni karnak csak valamelyes hányada marad meg állásán. Amint értesülünk, ez a várakozás eredménytelennek bizonyult: a főispáni kar, három tagjának kivételével, ideiglenesen helyén maradt s tovább vezeti a megyei kormányzat ügyeit. Az előbb említett három tag se hagyta el egyelőre állását, csak hosszabb szabadságra ment, amit a kormány készséggel meg is adott. (Kormány és törvény.) A törvényhatóságok bizalmatlansági és tilalmi határozataira vonatkozólag olyan helyről, ahol a kormány idevágó álláspontjával teljesen tisztában lehetnek, a következőket jelentik : A törvényhatóságoknak általában joguk van a kormánynyal szemben bizalmatlanságot szavazni és nemcsak joguk, de kötelességük is a meg nem szavazott adók és ujonczok behajtását kormányrendelettel szemben is megtagadniok. Az 1886. évi XXI. törvényczikk igy rendeli. De az önként felajánlott adókat nem utasíthatják vissza és pedig három okból nem: 1. Mert az idézett §. azt mondja, hogy a kormány törvénytelen rendszabályai ellen léphet föl, de nem a polgárok önkénytes akaratnyilvánulásával szemben. 2. Mert az önkényt fizetőknek magánjogát sértenék, ha akadályoznák, hogy ő adóját előre kifizethesse. Eddig is megtörtént, hogy valaki ritka, együtt sietett Borcsa és Máté oda, ahová a rendőrség parancsolta. Máténak nem volt bátorsága arra a valamire ránézni, amire a hatósági ember mutatott. De azért nem eresztette el Borcsa remegő kezét. Borcsa kérlelhetetlen kötelességérzetből megerősítette szivét s ránézett a halottra. — Az, a Marcsa! a Marosa! — sikolta s Máté karjaiba rogyott. Most már a legény kötelességérzete ébredt fel az élő leány iránt. Erőteljesen, gyöngéden, mintegy szivének minden jóságát a karjaiba sugároztatva, fogta át Borosát s vitte ki a rettenetes helyről. Künn egymásra borultak, összefolytak forró záporként szakadó könyeik. S a kimondhatatlan fájdalom önkívületében ők maguk észre sem vették, hogy kölcsönös vigasztalásul csókolják, ölelik, simogatják egymást a meghatott rendőrtisztviselők szeme láttára. De miután felocsúdtak s elvégezték a borzasztó eset hivatalos részét, immár öntudatosan karolták át egymás vállát. S igy távoztak összefonódva, lassú, szomorú léptekkel. IC S igy mentek szótlanul, csöndesen sirdogálva az utczán is, hazáig. Mikor végre megjött a szavuk, csak azt beszélték meg,hogy tisztességes temetést rendeznek szegény szerencsétlen halottjuknak. E beszéd közben, minden előzetes megegyezés nélkül, természetesnek találták, hogy ők kölcsönösen tegezzék egymást. S minden további szerelemvallás nélkül, mindegyik oly bizonyos volt benne, mintha ez már rég így volna, hogy a másik az ő szerelmes párja az egész életre, külföldre utazván és helyettessel itt nem bírván, hosszabb időre kifizette az adóját, nehogy végrehajtsák. 3. A tételes, tehát jogérvényes adótörvények egyenesen nemcsak megengedik az adónak előre való befizetését, hanem jogkedvezményekkel is látják el. Idevehetni negyedik pontképpen azt is, hogy itt tulajdonképpen már rés judicata-ról van szó,, amennyiben Széll, Kimen és Tisza kormányelnöksége alatt egyaránt elfogadták az önkénytes adófizetést. Sőt ha egyes vármegyék, mint pl. Hajdú és Szilágy , megyék határozatot hoztak is ez ellen, a kormánnyok nemcsak megsemmisítették a szóban forgó megyei határozatokat, de még a parlament utólagos helybenhagyását is kinyerték. Legklasszikusabb tanú lehet mindezekre Gitner Gyula volt belügyi államtitkár, aki maga is részt vett annak idején ilyen törvényhatósági határozat megsemmisítésében. A szóban forgó 1886. évi XXI. törvénycikk rendelkezései, amelyekre a kormány a maga álláspontját alapítja, a többek között ezeket tartalmazzák . A törvényhatóság jelen törvény korlátai között felírhat egyes kormányrendelet ellen a végrehajtás előtt, ha azt törvénybe ütközőnek vagy a helyi viszonyok miatt czélszerűtlennek tartja. De ha a miniszter a felhozott indokok ellenére a végrehajtást követeli, vagy ha a törvényhatóságot hozott határozatának foganatosításától másodízben eltiltja, a kormányrendelet azonnal és feltétlenül teljesítendő és végrehajtandó. (19. §.) A minisztérium felhatalmazhatja a főispánt, hogy a törvényhatóság mindazon tisztviselőivel és közegeivel, kikre a végre nem hajtott rendelet végrehajtásánál szüksége van, közvetlenül rendelkezhessék. Ezen esetben a tisztviselők és közegek a főispánnak a végrehajtásra vonatkozó rendeleteit azonnal és feltétlenül teljesíteni kötelesek s e miatt a törvényhatóság által feleletre nem vonathatnak. (64. §.) A főispán a nem engedelmeskedő tisztviselőket s közegeket vizsgálat alá vonhatja, hivataluktól felfüggesztheti vagy elmozdithatja, mely utóbbi esetben másokkal véglegesen helyettesítheti. Az eleként helyettesített tisztviselők és közegek a következő általános tisztújításig megmaradnak állásaikon s jogok és kötelezettségek tekintetében a többi tisztviselőkkel teljesen egyenlők. Az elmozdított tisztviselővel szemben a nyugdíjigényre nézve ugyanazon eljárás követendő, amelyet az illető törvényhatóság szabályrendelete a fegyelmi után elmozdított tisztviselő nyugdíj-igényére nézve megállapított. (65. §.) . A függetlenségi pártkörben, ahol ma este Kossuth Ferencz, Polónyi Géza, Batthyány Tivadar gróf, Zichy Jenő gróf és Kaas Ivor báró beszélgettek a dologról, nagyon háborogtak a törvénynek a képviselőházi határozattal szemben való érvényesíthetése miatt s azt hangoztatták, hogy a koalíczió egyetlen tagja sem állhat szóba többé a kormány tagjaival, ha a kormány a törvényhatósági határozatokat megsemmisíti. Mint értesülést adták tovább, hogy a belügyminiszter Pestmegye alispánját az önkéntes belépési bizonyítványok kiadására kibocsátott tiltó rendelete miatt felfüggesztette, de a hír nem nyert megerősítést. (Ex lexes tanácsnok.) Az egyik fővárosi tanácsnok ma fel akarta venni havi fizetését és a nyugtát bélyeg nélkül küldte fel a számfejtőségbe. — A magyar országgyűlés képviselőházának határozata folytán bélyegmentes — ezt írta a tanácsnok a bélyeg helyére. A számfejtőség azonban e miatt megtagadta a nyugta számfejtését. A tanácsnok bement a számfejtőségi osztályba és kijelentette a hivatali főnöknek, hogy a törvényhatósági bizottságközgyűlésének határozata következtében, amely különben is a képviselőház határozatán alapszik, a számfejtőségnek nincsen joga adó- vagy illetéklerovást követelni. Az ország most törvényen kívüli állapotban van s csak akkor rója le a bélyegilletéket, ha ennek az állapotnak vége lesz. Addig azonban ragaszkodik a közgyűlés határozatához. A számfejtőség főnöke erre megkérte a tanácsnokot, hogy addig, amíg ez ügyben utasítást nem kap, legyen türelemmel. A tanácsnok erre kijelentette, hogy ha huszonnégy órán belül a fizetését ki nem utalványozzák, beperli a várost. Hogy a tanácsnok elment-e a polgármesterhez s megmondta-e azt, amit a számfejtőség főnökének mondott, arról nem szól a krónika. Itt említjük meg, hogy Márkus József főpolgármester és Halmos .Tános polgármester ma kijelentették, hogy a csütörtöktől befolyt adókat már nem adják át a kormánynak, hanem takarékpiszterban helyezik el. (Pest megyében tilos az önkéntesség.) Beniczky Lajos pest megyei alispán az összes járási főszolgabirákhoz a következő rendeletet intézte. Minthogy a f. évi ujonczjutalékok mindezideig megszavazva nincsenek, minthogy a honvédelmi miniszter úr i. é. 1300 és 43.377. szám alatt erre való tekintettel az előző évi ujonczállításokról elmaradt, tehát a már megszavazott és megállapított ujonczjutalékok zárszámai szerint kezelendő védőkötelesek utóállíttatását is megtiltotta és a póttartalékosok jogczim igazolási ügyeit fölfüggesztette, minthogy továbbá a törvényhatóság által i. é. 13.373—923. szám alatt határozattá emelt indítvány harmadik pontja a törvényhatósági tisztviselőket eltiltja attól, hogy a meg nem szavazott ujonczok előállításában bárminemű részt vegyenek és minthogy végül a védtörvényi utasítás I. része 124. §-ának 3. és 6. pontjai szerint a hadsereg kötelékébe önkéntes belépés folytán besorozottak a 1. évi, tehát meg nem szavazott ujonczjutalók javára számíttatnának be és igy az önkéntesek számára szükséges belépési bizonyítvány kiállítása az ujonczok előállításában való részvétel jellegével bir. a védtörv. utasítás I. része 146. §-ának 1. a) pontja elllenben kiállítandó belépési bizonyítvány lesz.vigálttitása, mindaddig, amíg a folyó évi újonczjutalékok a törvényhozás által meg nem szavaztatnak, tilos. Miről alkalmazkodás végett értesítem. (Németország és a magyarod . A Berliner Tageblatt mai száma a cziliket közöl Bánffy Dezső bárótól, Németországnak a magyarországi válsággal szemben való magatartásáról. Nagy sajnálkozással látom, — írja Bánffy -— hogy a német közvélemény a magyar törekvéseket kedvezőtlenül ítéli meg s az alkotmányválságban ellenünk foglal állást. De ezen nem nagyon csodálkozom. Mivel mindenütt azt a véleményt terjesztik, hogy a magyar nemzeti törekvések szétrobbantják a hadsereget s a monarchiát veszedelembe sodorják, nagyon értem, hogy a németek a magyar törekvések sikerét Németországra nézve hátrányosnak tartják, mert e szerint a hármas szövetséget a magyar törekvések érvényesülése gyengítené s az európai egyensúlyt fenyegetné. S mivel a magyarok a német vezényszó korlátozását követelik, Németországban mindenütt azt a hitet keltik, hogy a magyarok németellenes indulatának nagy szerepe van a mai válságban. Pedig mindenki megértheti, hogy a magyar vezényszó követelésének semmi köze a németséghez. Kétségtelen, hogy a német érdekek szempontjából is helytelen a magyar nemzeti törekvések elítélése, mert ha a magyar-osztrák monarchia fentartása és erős volt a német érdek, úgy a németországi közvéleménynek a magyar nemzeti törekvéseket feltétlenül csak helyeselnie lehet.* Az osztrák Reichsrath vámügyi bizottsága ma tartott ülésén foglalkozott a Németországgal kötendő kereskedelmi szerződés kérdésével. Erről az ülésről tudósítónk a következőket jelenti nekünk telefonon: Bécs, június 30. A vámügyi bizottság mai ülésén, amelyen a német kereskedelmi szerződést tárgyalták, éles válsághangulattal volt telítve a levegő. A vita folyamán a legtöbb szónok nyilatkozatot kívánt a kormánytól arra nézve, hogy ha a magyar országgyűlés nem járulna hozzá a német kereskedelmi szerződéshez, hajlandó lesz-e Ausztria nevében külön kereskedelmi szerződést kötni a német birodalommal. Marcnét tanár reichsratti képviselő határozati javaslatot nyújtott be, amely szerint a kormány utasíttassék, hogy ha a magyar országgyűlés december végéig nem járulna hozzá a német kereskedelmi szerződéshez haladéktalanul AZ ÚJ^A68-Szombat, Július 1