Az Ujság, 1906. május (4. évfolyam, 133-148. szám)

1906-05-16 / 133. szám

Szerda­ május 16. AZ ÚJSÁG a mentelmi törvény módosításait követeli, hogy a képviselők mentelmi joga a jövőben rövidséget ne szenvedjen. Popovics Dusán képviselő meg­okolta az indítvány sürgősségét, miközben az ellenzék többször aposztrofálta a nemzeti pártot. A sürgősséget egyhangúlag elfogadták. A nemzeti párt részéről Ava­oumovics szólalt­­ fel, ki imparlamentárisnak nevezte az indítványt. Vinkovics dr. felkiált: íme a parlamentariz­mus őrei! (Derültség.) Rudisavljevics izgatottan felugrik és ököllel fenyegeti a nemzeti pártot. Elegovics Starcsevics-párti és Pribicsevics és Potocsnyák rezolu­zionista beszélt ezután. — A törökök a vérünket itták, — így szólott Potocsnyák — de az urak (a nemzeti pártra mu­tat) az agyunkat és a lelkünket mérgezték meg. Ennek a pestisnek véget kell vetni. Ki kell vív­nunk a nép szabadságát. (Viharos tetszés.) A szavazásnál az egész ellenzék együtt sza­vazott. Rauch Pál báró és Nikolics volt főispán az ellenzék soraiban volt. Az indítványt végül nagy szótöbbséggel el­fogadták. (Választások.) A Nemzeti Lovarda igazgatósága a lovardát nem engedte át a józsefvárosi pótválasztás czéljaira. A választás a József-utcza és Német­ utcza sarkán lévő elemi iskola épületében lesz. Madary pártja tegnap este a Tulipánkert vendéglőben tartott értekezletet, ma este pedig a Szigetvári­ kávéházban és a Stökl-féle vendéglőben. Csákován, Szekszárdon, Bégaszentgyörgyön és Törökkanizsán ma volt a pótválasztás. Csákován az általános választáson legtöbb szavazatot nyert Dobroszlav Péter dr. független­ségi és Brebán György román nemzetiségi jelölt mérkőztek. A nemzetiségi jelölt pártja reggel nyolc­ órakor a Gotterhalte hangjai mellett vonult a választási helyiség elé. Dobroszláv győzött 222 szótöbbséggel. Szekszárdon Boda Vilmos, volt országgyűlési képviselő és Szabó Károly alsónyéki református pap között volt a pótválasztás, mind a kettő füg­getlenségi. A rendet száz lovas, száz gyalogos katona és harminczkét csendőr tartotta fönn. Boda 1032 szavazatával szemben Szabó Károly 1215 szavazattal győzött. Törökkanizsán Tallián Béla pártonkivüli és Ilics Brankó nemzetiségi jelölt állottak szemben. Tallián Béla 1061, Ilics 777 szavazatot kapott s igy Tallián lett a győztes. A szövetkezett szerb, román és alldeutsch izgatók a lakosságot hihe­tetlen mérvben fanatizálták. A nemzetiségi és felekezeti szenvedélyeket a legmagasabbra kor­bácsolták. Tallián választóit gyújtogatással és agyonütéssel fenyegették; az óhitű választókat a feszületre megeskették, hogy a magyar jelölt ellen szavaznak. Bégaszentgyörgyön Papp Géza pártonkívüli és Kardos Samu függetlenségi jelölt mérkőztek meg. A választás igen heves volt. Kardos Samut 235 szótöbbséggel választották meg. (Az első peticziók.) A békéscsabai és békési mandátumot a ki­sebbségben maradt pártok peticzióval készülnek megtámadni. Csaba mandátumát 270 szavazat­­többséggel Achim L. András parasztszoczialista nyerte el az egyesült pártok jelöltjével, Bakos Mátyással szemben. Békésen Kecskeméti Fe­­renczet 46 szótöbbséggel választották meg Hoyos- Wenckheim Fülöp gróf ellen. (A vidék.) Pestmegye főispánját, Gulner Gyulát, Zagyva­­rékas község képviselőtestülete díszpolgárrá vá­lasztotta s a díszpolgári oklevelet ma Bálint József községi jegyző vezetésével küldöttség adta át a főispánnak. Aradmegye és Arad város ma iktatta be Károlyi Gyula gróf főispánt. A város szélén fel­állított diadalkapunál Institoris Kálmán polgár­­mester üdvözölte a főispánt. Ünnepi mise volt ezután a minoriták templomában s következett a két installáczió. Sáros megye új főispánját, Semsey Boldizsárt ma iktatták be nagy ünnepségek között a főispáni székbe. A megye határáig, Abos állomásig Pillér Dezső főszolgabíró küldöttséggel ment eléje. Az eperjesi pályaudvaron Krayzer Aladár polgár­­mester üdvözölte. A katolikus templomban ünnepi mise volt, ezután a főispán a megyeházára ment, a­hol Tahy József alispán üdvözölte. A közgyűlé­sen Bánó Aladár főjegyző olvasta fel az esküt. Az eskütétel után a megyebizottsági tagok a vállukra emelték Semseyt és éljenezték. Korányi Antal főesperes üdvözölte végül a főispánt, a törvényható­ság nevében. Beszterczebányán ma délelőtt iktatták be Osztroluczky főispánt. R Ungvárott is ma installálták Sztáray Gábor grófot a főispáni hivatalba. A közgyűlést Lőrinczy Jenő alispán nyitotta meg, a­kinek indítványára Firczák püspök vezetésével küldöttség ment a főispánért. Az ünnepi eskütétel után a törvény­­hatósági bizottság nevében Bánóczy Béla főjegyző üdvözölte a főispánt. Selmeczbányán ma iktatták be Lits Gyula főispánt. Szitnyay József polgármester üdvözölte. Zala megye törvényhatósága ma iktatta be új főispánját, Batthyány Pál grófot. Árvay Lajos alispán-helyettes főjegyző nyitotta meg a közgyű­lést. Azután a főispán letette az esküt s Bosnyák Géza üdvözölte. Hohenlohe programmja. — Az osztrák képviselőház ülése. — Hohenlohe herczeg, az uj osztrák minisz­terelnök ma mutatkozott be az osztrák kép­viselőházban. Az érdeklődés igen nagy volt, mert feszülten várták, mi mondanivalója lesz Gautsch utódának, a­ki Gautsch változatlan programmjával jön. A várakozásoknak nem felelt meg a mai bemutatkozó. A jövendő kormánypolitikára nézve nincs Hohenlohe be­szédében semmi tájékoztató. Általánosságok­ban beszélt a választójog reformjáról, a­melyet épp úgy programmjának vall, mint elődje, de hogy miképpen akarja azt az ellenző több­ség daczára megcsinálni, arról csak annyit mondott, hogy a kormány mindent el fog követni. A kormány parlamentizálásáról sem tájékoztatta a képviselőházat. Az egyetlen, a­mit ki lehet venni beszédéből, az, hogy a választói reformmal kapcsolatban újabb nem­zeti engedményeket nem tesz. Nagy érdeklő­déssel várták nyilatkozatait a magyar gazda­­­sági ügyekről. Hohenlohe herczeg itt is csak általánosságokat mondott ugyan, de bizonyos erélylyel, a­mely sejteti, hogy osztrák részről kemény ellentállást fognak tanúsítani a ma­gyar kormány bizonyos óhajaival szemben. A beszédnek erre vonatkozó részét lapunk más helyén méltatjuk jelentőségéhez mérten. Bécs, május 15. (Saját tudósitónk telefonjelentése.) (Képviselőház.) Az ülést Vetter gróf elnök 11 órakor nyitotta meg. A megnyitás után nyomban felemelkedett Hohenlohe herczeg miniszterelnök s felolvasta a kormány programmnyilatkozatát. A programm első pontjának a választási rend­szer reformját jelöli meg. — Arról van szó, — úgymond — hogy az osztrák reichsrathi választójogot az általános és egyenlő választói jog alapjára fektessük és hogy ezen a téren is érvényt szerezzünk annak az alap­elvnek, hogy egyenlő kötelességeknek egyenlő jo­gok felelnek meg. (Helyeslés.) Ausztria állami ön­tudatát és az osztrák parlamentarizmust ezen re­form hatalmasan fel fogja lendíteni. Az összes osztrákok politikai egyenjogúsítása Ausztria ön­tudatát csak erősítheti. Természetes, hogy ezen nagyfontosságú reformjavaslatot alaposan kell tár­gyalnunk. A kormány az összes kívánságokat és esetleges aggodalmakat gondosan meg fogja vizs­gálni, előítélet nélkül fogja az összes követeléseket tárgyalni és oda fog törekedni, hogy az összes pártok érdeklődését a nagy mi­re terelje. Ezután a Magyarországgal való viszonyról szól. Örömmel és rokonszenvvel fogadja a Magyarorszá­gon helyreállott parlamentáris viszonyokat. (Köz­beszólások.) Igen élénken sajnálja, hogy az idők során nem sikerült a monarchia két állama kö­zötti viszonyt olyképpen rendezni, a­mint azok­nak két gazdaságilag és politikailag annyira egy­másra utalt, évszázados történeti múlt által egy­máshoz csatolt és egy uralkodóval bíró állam kö­zött lenniök kellene. Az ez idő szerint fennálló jogi helyzetről hivatali elődje ez év április 27-én szólott. A miniszterelnök azt hiszi, hogy mindkét részre nézve felette hasznos volna, ha az ez idő szerinti viszony szempontjából, fennálló bizonyta­lanság eltűnne és a folytonos rendeletek helyére állandó rend, lépne. Bejelentheti a háznak, hogy eb­ben a tekintetben a két kormány között megegye­zés áll fenn. Készek vagyunk — úgymond — tár­gyalásokba bocsátkozni, hogy mindama kérdések­ben, a­melyek a helyzetre való tekintettel még nyílt kérdéseknek tekintendők, megegyezést hoz­zunk létre és így megteremtsük az Ausztria és Magyarország között a jövőben fennálló viszony­nak a kölcsönös érdekek szempontjából megfelelő alapját. Szilárdan meg vagyok arról győződve, hogy ha mindkét részről becsületes és komoly szán­dékkal lépünk a kiegyezés útjára, a siker nem maradhat el. Áldás volna úgy Ausztriára, mint Magyarországra nézve, ha sikerülne az eddigi hely­zet helyett bizalmas, időszakos megrázkódtatásoktól ment tartós viszonyt teremteni. A megegyezésnek azonban az egész vonalra kell kiterjednie, mert a fennálló viszonynak a mi kárunkra semmi szín alatt sem szabad módosulnia. A kormány mind­ezen kérdésekben a Reichsrathtal állandó érint­kezésben fog állani. A Reichsrath mindenkor abban a helyzetben lesz, hogy törvényes befolyását gyako­rolhassa. A Reichsrath hozzájárulása nélkül semmi­nemű változás nem fog megtörténni. Biztosíthatom az urakat, hogy a kormány ezen tárgyalások fo­lyamán Ausztria érdekeit a legnagyobb tetterővel képviselni fogja. Az, vájjon a kormány becsületes szándékát siker fogja-e koronázni, lényegesen függ a t. ház abbeli készségétől, hogy a kormánynak támaszt nyújtson. Minden körülmények között a legerősebb támasz kifelé, hogyha az országban az összes erők egyesülnek. Végül újból a választói jog kérdésének jelen­tőségét hangsúlyozva, röviden befejezte beszédét. Herzog indítványára ezután elhatározták, hogy a miniszterelnök nyilatkozatai fölött meg­nyitják a vitát. Elsőnek Sternberg gróf képviselő emelkedik szólásra és hangsúlyozza, hogy most a magyar kérdés a választójog kérdésénél sokkalta fonto­sabb. Magyar politikánk főhibája abban rejlik, hogy a magyarokkal mindenkor mint ellenségeink­kel bántunk. A történelemből kitűnik, hogy a magyarok a monarchia legválságosabb időszaká­ban is mindenkor híven és becsületesen Ausztria pártjára állottak és azt támogatták, daczára annak, hogy az osztrák kabinet­politika és Ausztria kül­ügyi politikája a legsúlyosabb szenvedéseket hozta rájuk s a legnagyobb károkat okozta nekik. Szónok éles szavakkal bírálja a kabinetirodát és Ausztriá­nak Magyarországgal szemben követett politikáját, a­mely a monarchia, szétdarabolását fogja maga után vonni. A jelen viszonyok között a választó­jog reformja a helyzetet nem orvosolhatja. A kato­likus szlávok nem képzelhetnek siralmasabb be­vonulást az új miniszterelnökénél, a­ki nyíltan Adlerre szavazott. Az ő vezetésében szónok nem bízik.Stein képviselő rövid zárószava után a javas­lat sürgősségét elvetik. Azután a napirenden álló mentelmi ügyeket intézik el, többek között a Sternberg gróf ellen felségsértés miatt indított kiadatási eljárást. Sternberg gróf kiadását a vá­lasztmány indítványa értelmében megtagadják. A legközelebbi ülés pénteken lesz. A beérkezett irományok között van Hoffer János és társainak a miniszterelnökhöz és a keres­kedelmi miniszterhez intézett s az osztrák áruknak magyarországi bojkottjára vonatkozó, továbbá Licht képviselőnek és társainak ugyanebben az ügyben a kormányhoz intézett interpellác­iója, a­mely utóbbiban azt kérdezik, mit szándékozik az osztrák kormány az ausztriai áruk magyar­­országi bojkottja ellen tenni. KÜLFÖLD. Angol-német barátkozás. Az angol-német ba­rátság helyreállítását c­élzó akc­ió egyik neveze­tes mozzanata az a lakoma, a­melyet az angolok tegnap a német nagyvárosok Londonban időző képviselőinek tiszteletére rendeztek. A fényes lakomáról itt következő londoni táviratunk szá­mol be : Frigyes Károly herczeg nejének halála miatt a német nagykövetség részéről senki sem jelent meg. Haldane hadügyminiszter német nyelven mondott felköszöntőjében a német császári párt éltette és a német birodalomnak az utolsó év­­ e

Next