Az Ujság, 1906. július (4. évfolyam, 193-208. szám)
1906-07-16 / 193. szám
4 T" ' "ív" — ■ ■ ------- Goluchowski gróf külügyminiszter édesanyja vasárnap éjjel skálái birtokán elhunyt. — Elitélt őrnagy, Boroszlóból jelentik. A Zander szolgálaton kívüli őrnagy és neje, valamint Leitieh földbirtokos ellen indított perben az esküdtbíróság Zander őrnagyot a Mollféle tizenötezer márkás csalás kivételével a többi vádak alól felmentette. A Moll-ügyben is tekintetbe vette az enyhítő körülményeket és ezek alapján a törvényszék kétszáz márka pénzbírságra ítélte az őrnagyot. A törvényszék azonnal elrendelte a Zander házaspár szabadon bocsáttatását. — Vihar és jégverés. Privigyéről írják nekünk : Szombaton egész Nyitra megyére kiterjedő jégeső volt, a mely körülbelül nyolcz perczig tartott. Diónagyságu jég esett, a mely óriási károkat okozott a vetésekben. Egy helyütt a villám is beütött. A jégeső után roppant sötétség támadt, óriási felhőszakadás következett, amely három óra hosszat tartott. Csáktornyáról táviratoztak . Az elmúlt éjjel hat óra hosszat tartó erős zivatar és felhőszakadás volt. Barcsról Írják : Daruvár és Postáj között tegnap reggel földcsuszamlás történt. A vonat három óra húsz perczet késett. Raszta és Gyulavácz között is földcsuszamlás volt. Barcsról jelentik : A szombati egy óráig tartó záporeső következtében a víz több pinczelakásba behatolt és károkat okozott. Szántóról jelentik : Vizsoly községben a hónap 12-én Komlósiné nevű asszony négyéves unokájával a hátán a falu mellett folyó Hernádon át akart menni. Midőn az asszony a különben sekély folyó közepére ért, a folyó egy, az északi vidék felett elvonult záporeső következtében megdagadt a nélkül, hogy azt az asszony észrevette volna. Egyszerre az ár elsodorta Komlósinét kis unokájával, és azóta semmi nyomuk. — Párviadal. Jankó Ágoston torontálmegyei alispán — amint Nagybecskerekről jelentik — vasárnap párbajt vívott Sándor Mihály lapszerkesztővel s a mérkőzésnél Sándor Mihály súlyos vágást kapott a fejére. Az affér abból keletkezett, hogy Sándor Mihály azt hirdette, hogy az alispán a Fejérváry-kormánynak ujonczozás esetére felajánlotta a maga és tisztviselőtársai közreműködését. — A munka sírásói. A kormány sajtóirodájának »A munka sírásói« czímű antiszemita czikkét, amelyről a napokban tettünk említést, a »Bajai Függetlenségi Újság« is leközölte. A lap felelős szerkesztője, Valentin Emil dr., kiadója ifjabb Wágner Antal. A »Bajai Független Hírlap« szintén kiadta a czikket, de az inkriminált pontokat némileg megkorrigálta. A »Szepesi Ellenőr« se zárkózott el a kormány bérszolgálatától. Június nyolcadikán közreadta a czikket. A lap szerkesztője Lederer Miksa doktor, akinek társadalmi állása legkevésbé teszi őt alkalmassá a hivatalos antiszemitizmusra, mert hiszen Lederer doktor vezére a lőcsei orthodox zsidó felekezetnek és elnöke a lőcsei Chevra Khadisának. — Megölt katona. Szatmárról írják : Tomán János tisztiszolgát az éjjel a külterületen Belász András kocsis és Kajtár István szatmári napszámos szóváltás után megtámadták és Belász konyhakéssel szivén szúrta Tománt. A csendőrök a bűnösöket elfogták, kik tagadják tettüket, de a bizonyítékok ellenük vallanak. — Megölte az anyját. Békés Csabáról táviratozzék . Pálinkás Menyhértné békésszentandrási asszonyt kedden halva találták a lakásán. Az asszony szive át volt lőve és azt hitték, hogy öngyilkosságot követett el. Az orvosrendőri bonczolás kiderítette a lőseb irányából, hogy gyilkosság esete forog fenn. A gyanú alapján elfogták a meggyilkolt tizenötéves Mari nevű leányát. A szarvasi járásbírósági börtönben a leány ma bevallotta, hogy anyját ő ölte meg Szent Antal parancsára. Az orvosok megállapították, hogy a leány vallási őrjöngésben szenved. — Fiatal gyilkos. Kecskemétről írják: A köncsösi pusztán Palla János tizenöt éves bérestül boszuból egy lőccsel hátulról leütötte Lastyik Pál harmincöt éves lovászt, akit haldokolva vittek a kórházba. A merénylő béres fiát letartóztatták. — Garibaldi Ricioti a szerbekhez. A szerb újságíró egyesület elnökségének Garibaldi Riciotihoz intézett táviratára Garibaldi a következő választ küldötte : — Boldog az a nép, amelynek fiai képesek voltak az emberi szolidaritásnak testvéri emlékeit hagyni hátra, boldogok a mi szabadságért küzdő őseink, akik hozzájárultak ahhoz, hogy Itália neve a nekünk oly szimpatikus Szerbiában is áldassék. Mélyen meghatva mondok köszönetet a megemlékezésért a szerb-török háború harmincadik évfordulója alkalmából. Meg vagyunk arról győződve, hogy nem hiába ontották a mieink vérüket Szerbiáért, különösen ha úgy ezzel, mint a Lengyelországért és Görögországért ontott vérrel megpecsételtük annak az elismerését, ami olyannyira szükséges a balkán népek teljes szabadságának kivívásához. Fogadja még igen tisztelt elnök úr, és az ön kollégái, a szerb újságírók, testvéri üdvözletemet és azt a meleg óhajtásomat, hogy a nekünk oly szimpatikus szerb nemzet a szabadság kivívása terén minden akadályt leküzdjön és hogy igazságos ügyteljes győzelmet arasson. — Pisztóry Mór temetése. Pisztóry Mór országgyűlési képviselőt, a kolozsvári egyetem tanárát, ma délután helyezték örök nyugalomra a Kerepesiúti temetőben. A halottat a délután 1 óra 45 perckor érkező gyorsvonaton szállították a fővárosba Kolozsvárról, ugyanezzel a vonattal jött a gyászoló család, valamint a kolozsvári küldöttség is. Az elhunyt képviselőt a Kerepesi úti halottasházban helyezték díszes ravatalra. Koporsóját tömérdek szebbnél-szebb koszorú borította. A család koszorúin kívül ott díszelegtek az országgyűlés képviselőházának és a függetlenségi pártnak hatalmas babérkoszorúi, továbbá a kolozsvári egyetem tanári karának, ifjúságának, Kolozsvár város közönségének, a kolozsvári első kerület választópolgárságának hatalmas koszorúi. Az országgyűlési függetlenségi párt tagjai a pártkör helyiségében gyülekeztek és innen indultak ki a temetőbe a párt elnökének, Kossuth Ferencznek vezetésével. A gyászszertartás 5 órakor kezdődött. A halottasház környékét akkorra már nagy és előkelő közönség lepte el. Ott voltak : Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter, Josipovich Imre horvát miniszter, Sághy Gyula, Kelemen Samu, Szunyogh Mihály, Nemes Bertalan, Tutsek Sándor és Nagy Dezső képviselők, a kolozsvári egyetem küldöttsége . Kolozsváry Sándor jogi dékán és Kenyeres Balázs orvoskari dékán az egyetem díszjelvényeivel és Kossuthányi Antal egyetemi tanár; Kolozsvár város tanácsának küldöttsége: Bánffy Miklós gróf főispán, Dobál Antal ügyvédi kamarai elnök, Tamás József és Hevessy József ; Kolozsvár első kerületi választópolgárainak küldöttsége: a kolozsvári egyetemi ifjúság küldöttsége : Melha Armand elnök, Bencze József és Zsilbérik Sándor ; a kalazantium küldöttsége Russel Károly igazgató vezetésével, továbbá Fekete Nagy Béla, Novotny Károly, Kreutzer Lipót, Palkovics József, Vikol Kálmán és Dedovics György. A gyászszertartást Bakács Dániel belvárosi plébános végezte, fényes segédlettel. A sírnál az országgyűlési függetlenségi párt nevében Kelemen Samu mondott búcsúztató beszédet. — Aratás idején, — úgymond — amikor peng a kasza és a maggal telt kalászból gazdag rendet vág, a nagy kaszás igy szólott magában : Az aratásból nekem is rész kell. És felemelvén kaszáját, egy arany maggal telt kalászt vágott le. Mert az a kalász, melyhez még az élet tartott igényt, de a melyet a halál vágott le, aranymaggal volt tele. Kemény jellem és gyöngéd szív, az elmének nagy tudása, mely a hazafias lélek tüzében olvadt fel, hogy az életnek hideg levegőjén formálódjon szilárddá : ez volt Pisztóry Mór. Mindenkit szeretett és a sorsnak gazdag ajándéka, hogy mindenki szerette őt. De különösen az ifjúságot szerette. Szereté ifjan, a fiatal léleknek rajongásával, szerette férfikorban a tapasztalatokban megedzett férfiléleknek megértésével és szerette életének korán végződött őszén, amikor az alkonyat borongó szürkeségében vágyó lélekkel hívjuk, keressük, imádjuk az életet adó napsugarat. Egész életét visszavonultságban a tudomány igazságainak kutatásában töltötte. De mikor jött a nemzeti küzdelemnek korszaka, az eszmében rejlő igazság őt is odahívta csöndes műhelyéből és résztvett a vértelen harczban, melynek veszedelme a véres harczokénál nem kisebb, mert a megfojtás halálá- val fenyegette a nemzetet. A küzdelemnek harcz-tere ma a békés munkának pályájává lett. És Pisztóry Mór harmonikus életébe mint éles diszharmónia süvít bele a halál kaszájának suhintása, mely őt, a munka emberét, a most megnyíló munka elől szólítja el. Úgy érezzük, mintha igazságtalanság történt volna, vele, aki mindig az igazság embere volt. Az országnak második fővárosa, Kolozsvár csak nemrégiben nyújtotta az élőnek az elismerésnek és bizalomnak virágait, amikor őt ismételten az ország törvényhozó tanácsába küldötte. És ma, alig egy évnegyed után az országgyűlési függetlenségi pártnak megbízásából a halottnak ravatalára helyezem ezeket a virágokat, amelyek nemcsak a párt hálájának és kegyeletének, hanem mindnyájunk szeretetének virágai is. Pisztóry Mór, Isten veled! Ezután Kossuthányi Antal egyetemi tanár lépett a koporsó elé és tanítványai, valamint tanártársai nevében mondott megható búcsúztatót. — Halálozások. Gömöri Havas Imre közigazgatási biró, a vaskoronarend és a porosz koronarend lovagja, e hónap 14-én szívszélhüdés következtében hatvanegy éves korában meghalt. Halálát özvegyén, Szalay Zsófián, Szalay Mihály történetíró leányán kívül leánya, Rudas Amadé dr. miniszteri titkár neje és nagy rokonság gyászolja. Hűlt tetemét kedden, e hónap tizenhetedikén négy órakor szentelik be a szentlőrinczi nyaralóban, honnan a kerepesi-uti temetőbe kísérik utolsó útjára. Hűvös Károly curiai biró hűlt tetemét tegnap délután temették el nagy részvét mellett. A végtisztességen ott voltak: Polónyi Géza igazságügyminiszter, Antal Gyula egyetemi tanár, Debreczeni Miklós curiai biró, számos curiai, kir. táblai biró és ügyvéd. Búcsúztatót Petii Elek református lelkész mondott. — A munkás sorsa. Fiuméból jelentik. A törvényszék épülete előtt folyó útszabályozási munkálatoknál, ahol több méter emelkedést egyenesítenek ki, Miletics Ferencz munkás kövekkel megrakott kocsit tolt, amely vele együtt lezuhant az emelkedésről a mélységbe és Mileticset maga alá temette. A közelben levő munkások utána ugrottak és megszabadították a ráomlott kőtömegtől Mileticset, akit azután súlyos sérülésekkel kórházba szállítottak. Miletics a kórházban rövid szenvedés után meghalt. A háztartási kiállítást vasárnap igen sokan tekintették meg a várbeli felső leányiskolában. A kiállítás vezetősége tájékozódásul ez után tudatja a közönséggel, hogy a kiállítás mindennap reggel kilenc órától este hét óráig tekinthető meg, mégpedig : hétfőn és kedden az angolkisasszonyok intézetében; szerdán, csütörtökön és pénteken az Andrássy úti állami felsőbb leányiskolában ; szombaton és vasárnap a várbeli felsőbb leányiskolában. Belépődíj tanulóknak tíz fillér, másoknak húsz fillér. Az egész jövedelem a Tulipán Szövetséget illeti. — Hegyi Antal a Csillagbörtönben. Szegedről jelentik: Hegyi Antalt, a csongrádiak egykori plébánosát, pénteken éjjel hozták Szegedre. A hatalmas testalkatú ember egészen meg van törve, amihez a kiállott izgalmakon kívül az is hozzájárul, hogy jelenleg éppen beteges. A szegedi királyi ügyészség hét hónapi börtön, illetve három hónapi államfogház büntetés miatt tartóztatta le, amelyekről Hegyi nyilván megfeledkezett, mert különben aligha merészelt volna visszatérni Magyarországba. Ez a büntetése még abból az időből származott, mikor a misepénzek szabálytalan kezelése miatt fölöttes egyházi hatósága, a váczi püspök, felfüggesztette plébánosi állásától és adminisztrátort rendelt Csongrádra. Hegyi föllebbezett a római szentszékhez, itt feloldották a váczi határozatot, amennyiben Canossára utasították. A politikai küzdelmek folytán ekkor már nem normális Hegyinek kötelessége volt teljes ünnepélyességgel bocsánatot kérni Schuszter Konstantin püspöktől. Penitencziát tartott tehát és jóságot fogadott, vissza lett helyezve állásába. Mint olyan ember azonban, akinek minden ügye balul üt ki, itt sem volt szerencséje. Ez ugyanis előbb érkezett meg Csongrádra, mint a visszahelyező végzés, s nyomban át is akarta venni a plébániát. Az adminisztrátor ebbe nem egyezett bele, mire Hegyi néhány híve segítségével megostromolta a házat, a helyettes plébánost egyszerűen kidobta és átvette régi uralmát. A szegedi királyi törvényszék magánlaksértést és személyes szabadság megsértését látta a dologban és Hegyit két hónapi fogházra ítélte. A szegedi Ítélőtábla más álláspontra helyezkedett és igazat adva Hegyinek — amennyiben a kérdéses alkalommal már tényleg ő volt, még ha a végzés meg sem érkezett is, a csongrádi plébános — fölmentette a vád és büntetés alól. Főügyészi föllebbezés folytán fölkerült az ügy a Curiára, ahol az alapbüntetést hagyták jóvá. Hegyi ezt már nem várta be, mert még a tábla ítélete után AZ ÚJSÁG Hétfő, július 16.