Az Ujság, 1907. augusztus (5. évfolyam, 182-207. szám)
1907-08-01 / 182. szám
ROVÁS té a Istennek, megszűnt a kvóta-exlex, ályi rendelet hivatalos közlésével. Azelőtt, még nem a kormánypártiság, hanem az enzékiség volt a hazafias misszió, megkívánvolna a teljes törvényességhez, hogy a ályi döntést az országgyűlés tudomásulye, de mire való az ilyen skrupulizálását ? Akkor a hazafiak eszeltek ki ilyen kiogásokat, most a nemzet ellenségei. Aztán mi ez a kis formai kifogás a lényeghez képest, hogy parlamentáris kormány, parlamenti teljes munkaképesség mellett, egy nagyfontosságú ület egy teljes hónapon át törvényes renézés nélkül hagyott, az ez idő alatt eszközölt fizetéseket törvény nélkül eszközölte, minden látható és érthető ok nélkül, pusztán slendriánságból, no meg azért, mert neki minden szabad. Hiszen az is dologilag egészen helyes, hogy a vasutasok fizetését augusztus 1-ére kifizettetik, akár leér a szentesítés, akár nem. De azért mégis csak azt mondják vele a törvényesség őrei, hogy őket a törvény hiánya és az alkotmány parancsa nem gátolja semmiben, s ha egy Tiszai-kormány tette volna magát túl a vasutasok érdekében a törvényességen, vájjon helyeselték volna-e ők úgy ez elhatározást, ahogy mi helyeseljük ? * A horvát bán megalkotja új kormányát, természetesen a hazaáruló nemzeti pártiak bevonásával. Amikor szorul a kapcra, a hazát a hazaárulókkal is meg lehet menteni. Avagy nem is voltak hazaárulók, csak szükség volt arra, hogy hazaárulók legyenek, most pedig szükség van arra, hogy derék emberek legyenek. A politikában, koalíciós politikában ilyen az erkölcs, s a bántól természetesen nem kívánhatjuk meg, hogy válogatottabb erkölcscsel politizáljon odalent, mint megbízói idefönt. * Szegény Wekerle, akinek a rovására footballoznak Majos Károly darabonttal! A szatmári forradalmat lecsendesítette azzal, hogy Majost nem oda, hanem Budapestre nevezte ki. De mért legyenek a ferenczvárosi függetlenségiek türelmesebbek, mint a szatmáriak ? Lám, ezek imponáltak tiltakozásukkal, s a ferenczvárosiak átengedjék nekik e dicsőséget, sők tűrjenek darabontot, mikor a szatmáriak nem tűrik ? Ráírták, mint a német czímzésű levélre: Vissza! De az emberük, még ha darabont is, mégsem megy. Ennélfogva csak tiltakoznak Wekerlénél, aki szívesen átutalná a párthívek tiltakozását Kossuth Ferenczhez, ha ilyen dolgokban a népszerűtlenség viselésében nem ő volna a soros. Mert úgy van az beosztva, igazságosan : a függetlenségi Kossuthnak jut a házszabályrevízió, s az alkotmánypárti Wekerlének a darabontellátás. Olasz jegyzetek. Irta Quintus. (Garibaldi.) A nagy nemzeti hősök haláluk után is »élnek«, valameddig egyéniségük a nemzetet nyugtalanítja. Garibaldi sem költözött be még egészen a történet nagy temetőjébe. Az olasz egység megvan ugyan, de a Vatikán még politikai hatalom és a nemzeti demokráczia még félig sincs végrehajtva. Július elején belekeveredtem a nagy olasz eroe (hérosz) születésének százéves jubileumába és azt láttam, hogy az egészet a papok nyakába kötötték. Minden szónoklat, vers, ujságczikk, utczai kiáltozás a papok rovására ment. És ami érdekes, a szoczialisták is együtt ünnepelték az »urakkal« a nagy nemzeti eszméket. A falakon azonban a hősnek ezt a két mondását plakátozták : Ben altra Italia sognavo nella mia vita. Másforma Itáliáról álmodtam én életemben.11 Vaticano è un coltelle nel cuore dell' Italia. A Vatikán kés Itália szivében. A lelkesedéstől és utczai pompától ragyogó napon egyetlen papot sem lehetett látni az utczán. Pedig van bőven. Ellenben — vigyázat ! — III. Vittorio Emanuele királynak aznap valamennyi katonatisztje teljes díszben jelent meg mindenütt. Általában hihetetlen az, hogy Olaszországban mennyiféle ellentmondásból van összeegyensúlyozva minden. Egész állami életük is ilyen. A királyságnak halálos ellenségei a papok is, a szoczialisták is. Bizony az olasz állam és H. királyi ház — a mennyire az egyházi köz --------- " 1 . Hl. ■■ • "!, .HJ.I.P»»' I "I A-'M I vetítéstől függ — nem részesül semmiféle isteni kegyelemben. Igen , csakhogy a papok és szoczialisták az egymás torkát fogják és a királyság — virágzik. Palermótól Veneziáig béke dühöng, a jólét szemmel láthatólag emelkedik és az olasz katonaság kézzelfoghatólag javul. Az ilyen tanulságot is berakja az ember a tarisznyába . . . Viszontláttam végre az én első gyerekkori üngömet is, amire tudniillik visszaemlékezni tudok. A hatvanas évek elején mi gyerekek vörös Garibaldi-üngöt viseltünk, hol kék, hol zöld szegélylyel. A kalapunk is éppen olyan felhajtott, gömbölyűszélű kucsma volt, amilyent az erpe viselt. A nóta is eredetileg Garibaldira szólott így : Galabárdi csárdás kis kalapja. Nemzeti pántlika lobog rajta .. .. Még a pántlika is igaz, mivel az olasz nemzeti szín is vörös-fehér-zöld. Hogy átjön az Adrián hadaival, akkor fanatikusan hittük. Szennyes az én üngöm, Szennyes a gatyám is. . . , Majd hoz Kossuth tisztát, Türi Pista meg puskát, Éljen Galabárdi. A Garibaldi-singet most az ünnepen büszkén viselték a veteránok, a hős egykori katonái. Minden városban van még 40—50 ilyen, csakhogy már őszbe vannak csavarodva és csöndesen iszogatják a romagnoli borocskákat. A régi garibaldinus katonákat különben jól meg kell különböztetni a hires marsalai ezertől, akik testneg is halhatatlanok. Számuk most már 3—4 ezer, de ha így megy, lesz még harminczezer is. Garibaldi-induló is volt bőven. A néplélek még ma is felpezsdül, ha a férfias, szép Garibaldi-csatadalt hallja, amely ezzel a ritornellóval végződik : Va fuora d'Italia, va fuora, eh’ è l'ora Va fuora d’Italia, va fuora o stranier, Takarodj ki Itáliából, mert ütött az óra, Takarodj ki idegen. Van egy olyan is, — a bolognai csatadal — a melyből az 1849. évi szörnyű vérengzések gőze párolog ki még ma is. Colié teste dei tedeschi Alle boccie vogliam gincar 1 Colle gambe dei tedeschi VI tamburo vogliam suorar ! Magyarul így : A németek fejével akarunk tekézni és lábuk szárával verni a dobot. Oh szép idők, oh régi szép idők ! (Egy ártatlan kutya.) A romagnai tengerpartokon szinte minden kis város pompás homokos tengeri fürdő. Rimini, Riccione, Cattolica, Pesero, Fano, Sinigaglia, Falconara. És szinte mindegyikben van néhány magyar fürdővendég. Rimini most már kész magyar fürdőhely, ahol százakra megy a magyar tengeri fókák száma. Ergo : egyre nagyobb lesz a drágaság. Valami Végzet jár velünk, hogy mindenütt mi terjesztjük a drágaságot; szent meggyőződésem, hogy még otthon is. De ez más fejezet. Ide az tartozik, hogy ezeken a közeleső kedves partokon németet (az osztrákot is idegondolom) alig lehet találni, holott a németek most már a Mars-csillagban is építenek hoteleket. . . vv. " V" ■ Budapest, 1007.________________________T. évfolyam, 182. szám. Csütörtök, augusztus 1. Előfizetési árat: _____ ________ SZERKESZTŐSÉG: ~ ivz évre _ 28 k. — f. 113 ||| Budapest, Rákóczi út 54. sz. ______14 » — » ' M Ifi II MM Telefon 56-16. évre ...... |70 - ¡ M M JSr H H 13 0® m tmm KIADÓHIVATAL: * — — — 2»40* Fffitgpwm Ky |||| pH pij Ifil—(Pf Budapest, Rákóczi-út 54. sz. ),és számára helyben I JIT IjL Jj Él Ml A ill B. B Telel°“ ®—1-°a-CS-s vidéken 10 fillér. §j ® Darabofflf-tstánkák. Nem tudjuk, kinek a fejéből, de úgy látszik, Andrássy Gyula gróf vélt érdekében sokat sápitoznak mostanában a darabontok intrikáiról, melyekkel az alkotmánybiztositékos szankczionálását meghiusitani iparkodnak. Beszéltek Kristóffynak Ischlben feltüntéről, Fejérváryval való trafikálásáról, egy memorandumukról, melyet a király egy osztrák exminiszterelnöknek adott ki véleményezés végett s tetejébe arról is tudnak, hogy a kormány résen van s eddigelé még minden ilynemű intrikának sikerült a fejére tiporni. Hogy sorra kisült a legújabb intrika minden egyes állításának az ostoba volta, minket nem érdekel. Sem az, hogy Kristóffy nem volt Ischlben, de még az sem, hogy volt. Ischlben nagyon sok ember elfér, még Kristóffy is, aki azzal, hogy miniszter volt, még nem szűnt meg közönséges embernek lenni. Nem fontos, de jellemző ezekben a költött intrikákban a mérték, melylyel a hívek az ő miniszteróriásaikat taksálják. Az a koalícziós mufti, aki a darabontintrikát kitalálta, nyilván azt gondolta : nini, az idő múlik, már régen túl vagyunk a koronázási jubileumon, melyet Andrássy utolsó terminusnak állapított meg a maga türelme számára s az alkotmánybiztositékokról még szó sincsen. A publikum ebben a kormány gyöngeségét láthatja s még Andrássy Gyulát is türelmes, alázatos szolgának. Segítsünk szegényen. Hadd legyen ez a késedelem alattomos intrika műve, hadd dolgozzanak ellene a darabontok, akkor mindenki sajnálja a mártír Andrássyt, utálja az intrikus darabontokat s tetejébe azt mondja : inkább várjunk ítéletnapig az alkotmánybiztosítékokra, semhogy az intrika győzzön. Hangsúlyozzuk : nem hiszszük Andrássy Gyulát annyira szánalmasnak, hogy e hírek forgalomba hozatalát neki tulajdonítanák, de igenis látjuk, hogy hívei valóban olyan szánalmasnak tartják a hely . XiaBUttk mai száma 24 oldal.