Az Ujság, 1907. december (5. évfolyam, 298-309. szám)
1907-12-17 / 298. szám
Kedd, deczember 17. _____________AZ ÚJSÁG____________ azonos szövegben azzal, amelyet Wekerle kapott. Esterházy Pál gróf külügyi osztályfőnök ma a képviselőházban fölkereste Wekerle Sándor miniszterelnököt s átadta neki a külügyminiszter üzenetét a delegáczió dolgáról. Az országos függetlenségi párt holnap délután hat órakor értekezletet tart a delegáczióba való jelölések tárgyában. Holnap este értekezik a koalíczió többi pártja is. Az elnökségre Hoitsy Pál, Holló Lajos, Barabás Béla és Batthyány Tivadar gróf a jelöltek s a függetlenségi pártban erős a korteskedés az elnökjelöltek mellett. Ke tudja, Sziklay Ottó, Pozsony város első kerületének képviselője tegnap csekélyszámú választóközönség előtt beszámolót mondott. A pozsony—bécsi villamos vasútra vonatkozólag kijelentette, hogy az ügy még nem került le végleg a napirendről s mihelyt a viszonyok kedvezőbbek lesznek, a képviselőház haladék nélkül le fogja azt tárgyalni. Ő tudja. a Gazdátlan kerület. Csikmegye törvényhatósági bizottsága ma délelőtt Györgypál Domokost, a Csíkszeredai kerület országgyűlési képviselőjét vármegyei tiszti főügyészévé választotta. Györgypál főügyész szó történt megválasztása miatt le fog mondani mandátumáról. — A gernyeszegi kerületben az a hír terjedt el, hogy Désy Zoltán államtitkár a megyei tisztújítás után leteszi képviselői mandátumát. Már küldöttséget is menesztettek Malonyay Dezső után, hogy vállalja el a jelöltséget, de ne alkotmánypárti programmal, mint legutóbb, hanem függetlenségivel. A közjegyző-helyettesek. Vasárnap délelőtt a budapesti törvényszék első emeleti tanácstermében a közjegyző-helyettesek országos értekezletet tartottak, hogy tiltakozzanak a sérelmek ellen, amelyek a közjegyző-helyetteseket a közjegyzők kinevezése terén érik. Megalakították a közjegyző-helyettesek egyesületét is, amelynek elnökévé Hedry Aladárt választották, aki az új egyesület feladatát ismertetvén, a többek között ezeket mondotta : " A közjegyzői állás ismét közjegyzői gyakorlathoz kötött állás legyen ; addig is az inkompatibilitási törvény olyképpen egészíttessék ki, hogy országgyűlési képviselő ebbeli minőségének megszűnte után csak egy év múlva nevezhető ki királyi közjegyzővé s hogy gyakorló ügyvéd, jelenésmód, az epikai és lírai műalkat felel meg. Hozzá kell tennem, hogy a kétféle stílust, az epikait és a lírait ő nem különiti el egymástól, hanem villámszerű fordulatossággal az egyikből a másikba csap át. Például megteszi azt, hogy önönmagát tisztán epikailag állítja be és csak miután így epikai hőssé tette meg önmagát, lírai verset ír magáról; avagy pedig fordított eljárással balladaszerűen beállított alakjait hirtelen a legérzelmesebb lírai világításba helyezi. Ezzel a kettős módszerrel, melyet ő maga teremtett meg magának, éri el azokat a fölöttébb finom, majd meg rendkívül erős hatásokat, melyeket a mai írói nemzedék az »artisztikus« műszóval szokott megjelölni. Kiss József igazi nagymestere egyrészt a festői beállításnak, másrészt a lírai megvilágításnak és mert egy percz alatt egyikből a másikba csap át, káprázatosan színes és érzelmes hatásokat tud elérni, melyek azelőtt ismeretlenek voltak költészetünkben. Aki figyelemmel kiséri újabb lírai költészetünk fejlődését, az észreveheti, hogy menynyire elsokasodnak benne az újszerű színes jelzők és festői hatású helyzetképek. Sokan bizonyára már nem is tudják, hogy ezeknek az erős színes effektusoknak első tanítója a verses költészetben Kiss József volt. A lírai és epikai hatás titkainak nincsen irodalmunkban oly nagy ismerője, mint ő. Amit róla elvontan kifejtettem, most már néhány jellemzetes példán akarom szemlélhetővé tenni. Itt van például »Az én imádságom« czímű gyönyörű lírai költeménye, melyben azt akarja kifejezni, hogy nem is él már egyéb lelkében, mint az ihlet perczei után való sóvárgás, a művészetnek önmagáért való égő szeretete, úgy hogy istenhez való fohászkodásában alkotójától már egyebet se tud kérni, mint hogy adjon neki erőt költői hivatásának méltó betöltésére : Nincs nagyravágyás bennem, ó uram ! Hogy tündököljem magas polcmon, könnyű kedélylyel, játszi gondtalan Viselem én koklus-daróczom, Madárként, melynek két hazája van, Alom s való közt himbálódzom — Agyagot gyúrni mesterségem , A többihez mi közöm nékem ? Mily egyszerű és mégis milyen színesen, mennyi élezettséggel és mégis mennyi bájjal fejezi itt ki a költő, hogy neki bizony, ha jól meggondolja, a világon semmi egyébhez sincs köze, mint a költészethez. Igen ám, de mielőtt imájába fogna, hogy költői feladatainak megoldásához erőt kérjen az egek urától, a következő epikai versszakkal nyitja meg lírai fohászkodását : Mikor ledobta papi bíborát S minden hivalgó földi éket, A főpap öltött tiszta lenruhát S a legbensőbb szentélybe lépett, Meghozni az Urnak az áldozatát , feloldani bűntől a népet, Követve régi gyakorlatot, Elsőbb magáért imádkozott. Nyolcz sorban mily pompás kis festmény ! Nos, úgy mint ez a főpap, úgy akar a költő is előbb önmagáért imádkozni. Vagyis a főpap képében voltaképpen önmagát állítja be epikai módszerrel és csak miután egy hatásos festményben mutatta be magát, fog hozzá lírai imájához. Ez a Kiss József egyéni módszere: senkitől sem tanulta, de ne is próbálja ám senki tőle eltanulni. Hogy mily csodás játékot tud űzni a lírai és epikai elemek összekeverésével, arról fényes tanúságot tesz »A czigány vajda elégiája« czímű költeménye, mely újabb lírai költészetünknek egyik legkiválóbb remeke. Epikailag indul meg a következő pompás, humoros zamatu strófákkal: Meghalt a vajda — oda lett a vajda, Megesett a szörnyű baleset rajta, Busul a czigányság, egyre azt hajtja: Ne neked, dádé ! benne vagy a bajba! A mikor megérté közelgő végét, Egybshivá hét sátoraija népét, S halkan — a szélsők alig-alig érték, Elhaló-haldoklón szólt ilyeténképp: Nem fogján a szusz már a futtatóba, Pihenni tér a sátorok lakója, Pihenését csönd s áldott béke óta, Vihar nem lesz, se szél a bolygatója. Aludni vágyom, hűséges vajdátok, Még búcsúszóra végszavam halljátok, Örökül mást én úgy sem hagyok rátok, Meg egy rossz üllőt s horpadt kalapácsot. Itt már tiszta lilába csapott át a költő, hogy kifejtse előttünk az írói czigányélet filozófiáját : A boldogságból én kivettem részem ! Egy szál hegedű — egy pár tüzes szép szem(Ah, végórámban is még rá emlékszem.) Álom, oly édes, hogy túltesz a mézen — Egy pipa dohány — egy ital víz — mi kell Még több ? Ki be nem érheti ennyivel, Sátraink alól az sompolyogjon el, Vándor szabadságot az nem érdemel! Hát ezt minden bohém lélek kellő közepéből irta ki a mester; ez már a bohémvallásnak igazi kis katekizmusa. De érdekes, hogy mily sajátos hunczui fordulatot vesz a merően lírai költemény. Olyan színeket kezd fölrakni a költő, mintha nem is magáról, hanem valóságos czigány vajdáról beszélne. Oda vigyetek hű véreim, népem! Hol a nap leszáll füzes Olt vizében. 4 bíró vagy jogtanár is csak egyévi megelőző közjegyzői gyakorlat után legyen közjegyzővé kinevezhető, mert tarthatatlan állapot, hogy száz gondtalan megélhetést nyújtó közjegyzői állásra a száz főnyi helyettesi kar a parlament százhuszonhat ügyvéd tagjával találja magát szemben. Az egyesület alapszabály tervezetét Hajós Béla dolgozta ki. Az egyesületi intézőbizottság rendes tagjaivá Orosz Endre dr.-t, Hajós Béla Ödön dr.-t, Wagner Béla dr.-t, Holitser Szigfrid dr.-t, Bartha Nándort, Mayer Józsefet, Oltványi Ottó dr.-t, Füzesséry Dezső dr.-t, póttagjaivá Paska Simon dr.-t, Schifiny Lajos dr.-t és Schreiber Miklós dr.-t választották meg. Pártszervezés. A torontálmegyei függetlenségi párt tegnap Nagybecskereken közgyűlést tartott, amelyen vezérlőbizottságot választottak a pártagitáczió intézésére. A bizottság tagjai : Baross János, Bohus Károly, Hódy Gyula, Kardos Samu, Telbisz Alajos, Várady Imre és Várnay Imre orsz. képviselők, továbbá Barkas Géza dr., Gruber László dr., Godenusz Béla, Gyertyánffy László, Hepp Mátyás, Nerr Ödön, Karácsonyi Andor, Keksz Miklós, Kiszely Kálmán dr., Lefer Márton dr., Reiter Imre dr. Riesz Jakab és Zsíros József. — A honvédelmi miniszter lemondása. A bécsi Bremdenblatt azt írta szombaton, hogy Jekelfalussy Lajos honvédelmi miniszter lemond állásáról. — Erről — mondotta ma Jekelfalussy miniszter a Ház folyosóján — csak a Bremdenblatt tud, én nem, mert a hír teljesen alaptalan. Én senkinek még olyan nyilatkozatot se tettem, mintha lemondani szándékoznám. Engem már néhány nappal előbb figyelmeztetett valaki, hogy a bécsi lapok egyikében a lemondásom híre fog megjelenni. Tréfának tartottam a dolgot, de a hírlapi kacsa mégis megjelent. Wekerle Sándor miniszterelnök is megkérdezte tréfásan a minisztert : — Hallom, hogy lemondasz. Miért titkolóztál előttem ? — Sejtelmem sincs, — felelte Jekelfalussy — hogy kinek állott érdekében rólam ilyen valótlanságot világgá röpíteni. A mint mi értesülünk, a hir a közös hadügyminisztériumból röppent Budapestre s innen vissza Bécsbe. — U,j főispán. A király Döry Pál tolnamegyei főispánt kinevezte Békésmegye főispánjává. — A pénzügyminisztérium költségvetése. A pénzügyi bizottság ma délután folytatta a költségvetés tárgyalását. Napirenden a pénzügyminisztérium költségvetése volt. Hoitsy Pál előadó ismertette a budget változásait. Holló Lajos kifogásolja, hogy a magyar kormány éveken keresztül csak egy irányban állott összeköttetésben, a hitelfelkeresés tekintetében. A másik kifogása az, hogy az állam a pénztári készletet csak egy pár fővárosi intézetben helyezte el. Rátkay László a függetlenségi párt programmja szempontjából bírálja a költségvetést. Issekutz Győző aggodalommal látja, hogy az ország évi mérlege nagy fluktuációknak van kitéve, hogy a pénztári kezelés eredménye az előirányzatoktól nagyban eltér. A deficit szélén állunk. Szabó Kálmán óhajtaná, hogy ne csak a fővárosi, de a vidéki intézetekben is helyezzen el az állami feleslegekből egy kis részt a kormány. Buráth Ferencz a pénzügyi helyzetet nem tartja olyan szomorúnak, mint Issekutz. Széll Kálmán szerint a pénzügyi helyzet semmiesetre nem ad aggodalomra okot, de óvatosságra int. Wekerle Sándor : A sóhiány szünőfélben van és a kormánynak gondja lesz arra, hogy ez a jövőben elő ne forduljon. A közteherviselést az adóreformmal akarja csökkenteni. A kis- és nagyközségeken a bus- és boradó átengedése nem segít, hanem azon községeket, ahol a több költség túl magas, a belügyi tárcába felveendő valami dotáczióval kellene segíteni. A boradó leszállítását sohasem szabad abból a szempontból megítélni, hogy egy bizonyos minimum a házifogyasztásra mentesíttessék, hanem, mint azt Francziaországban is tették, inkább a borértékesítés szempontjából. A húsfogyasztási adó rendezését a közélelmezés kérdésének rendezésével kapcsolatban akarjuk megoldani. Egy bizottság foglalkozik már a proviantírozás tanulmányozásával. El is készült már a tanulmány és az kimutatja, hogy a húsfogyasztási adó alig befolyásolja a detailárakat. A cukoradó leszállítását nem ajánlhatja. Az állami pénzek elhelyezésénél, amely a miniszter személyes felelőssége mellett történik, a biztonságon kívül a likviditásra is ügyelni kell. A vidéki intézetek ellen biztonság tekintetében általában nem is lenne kifogás, hanem gyakran a likviditás szempontjából. A jövedelmek szaporítását gazdasági intézkedésekkel kívánja fokozni. A szénakció, ha beüt, rövid időn belül tízezer munkásnak ad kenyeret. A petróleumadóra nem sokat gondol. A szeszadó módosításával foglalkozik, amely módosítástól nagyobb pénzügyi eredményt vár. A bizottság a költségvetést általánosságban elfogadta. A részletes tárgyalás során Holló Lajos a 3