Az Ujság, 1908. március/2 (6. évfolyam, 67-79. szám)
1908-03-17 / 67. szám
i viselőházi elnököt, a kerület országgyűlési képzelőjét. A párt nevében Nagy Károly pártelnök beszélt s Justh Gyula engedelmét kért, hogy ne ünnepi beszédet, hanem rövid beszámoló beszédet mondjon. — Tavaly a makói függetlenségi párt ülésén nyiltan kimondtam, hogy a mai helyzetből más kivezető utat nem látok, mint a házszabályok szigorítását, különösen akkor, mikor ma már közel van a választói jog reformja. Nagyon óvatosaknak kell itt lennünk. Nemzeti ünnepünkön ma is láttam egy nagy magyar városban, Szegeden, hogy a munkások nem nemzeti lobogóval, nemzeti dalokkal, hanem vörös zászló alatt s a marseillaise-t énekelve ünnepeltek. Pedig ha Magyarországon megbukik a nemzeti eszme, akkor Magyarország elveszett. A Kristóffy-féle bankét újabb fölkínálkozás. Láttuk a múltban is, hogy midőn a függetlenségi eszme már-már győzelemre jutott, a hazaellenes törekvések megakasztották a nemzeti eszme érvényesülését. Nekünk kötelességünk a házszabályokat szigorítani. H ha a házszabályok csak úgy alkotmánybiztosítékok, hogy naponként csak négy-öt órát dolgozhatunk, akkor azok nem alkotmánybiztosítékok. Hiszen a magyar ember aratás idején tizennyolc órát is dolgozik. Az alkotmánybiztosítékok lényege az, hogy a házszabályokat mindenkivel szemben, minden körülmények között megtartsuk. Mint a képviselőház elnöke a Házban nem politizálok. Előttem mindegy, akár miniszter, akár bármely párthoz tartozó képviselőről legyen is szó, egyformán kezelem a házszabályokat mindenkivel szemben. Itthon azonban képviselő vagyok és mint ilyennek ki kell jelentenem, hogy a javaslattal állok vagy bukom, mert az ország létérdeke követeli a javaslat megszavazását. A szólásszabadság korlátozásáról szó sincs, mi egyébiránt sohasem elleneztük a házszabályok szigorítását, sőt ezt Tiszának fel is ajánlottuk. Tisza nem azért vesztette el a többségét, mi nem azért csináltuk december tizenharmadikát, mert a házszabályokat szigorítani akarták, hanem azért, mert holmi zsebkendő lobogtatással durván megsértették a létező házszabályok szentségét. Sokat és sűrűn halljuk a nemzetiségiek, disszidensek és szocialisták részéről, hogy a függetlenségi párt programmjának megvalósítása érdekében nem csinál semmit. Ez nem igaz. Ha a függetlenségi párt nem tud programmja megvalósítása felé oly gyors tempóban közeledni, annak két oka van. Az első ok az, hogy a Kristóffy-féle ellenkoalíció folytonos felkínálkozásaival a hatalmat még mindig azzal a reménynyel áltatja, hogy Magyarországon lehetséges még úgy kormányozni, ahogy ők kormányoztak. A második ok pedig az, amit önöknek megválasztásomkor programmbeszédemben is elmondottam, hogy mikor a koalíció kormányra jutott, e kormányzásra kötött marsrutával vállalkozott. Ettől eltérni nem lehet. Sajnos, ez az átmeneti állapot tovább tart, mint sem gondoltuk. Az obstrukció folytán nem juthatunk hozzá, hogy az átmeneti program út utolsó pontját, a választói jog reformját ilyen rövid idő alatt megvalósíthattuk volna. De azért nem lehet azt állítani, hogy nem haladtunk előre. Itt van mindjárt az, hogy a külügyminiszter a magyar hatóságokkal magyarul levelez, eddigelé a képviselőház elnökével is németül levelezett. Itt vannak a kereskedelmi szerződések, itt vannak a szociális javaslatok, amelyekkel felülemelkedtünk jóval a külföld szociális törvényein. Itt vannak a kulturális javaslatok, amelyek a magyarosodás érdekeit vannak hivatva szolgálni. Mi a feladatainkat végezni fogjuk és a helyünkön maradunk, amíg el nem végeztük, amire vállalkoztunk. A korona nem fog beleegyezni abba, hogy a koalíczió szétmenjen, mielőtt feladatait el nem végezte. Utána Návay Tamás főispán és Dózsa Sámuel dr. megyei főjegyző beszélt. Az ünnepélyt banket rekesztette be. (Barabás Béla Nagykőrösön.) Nagykőrösön délután három órakor a városház előtt lévő Kossuth-szobornál volt a március tizenötödiki ünnepély, amelyen Barabás Béla, a város országgyűlési képviselője mondta el az ünnepi beszédet. — Az a hely, h igy szólott Barabás, — ahol a legutóbb az ország törvényhozásának bizalmából járt, a magyarokra nézve nemcsak idegen, hanem ellenséges terület. A kis időt, amit ott töltött, felhasználta arra, hogy belenézzen az ellenség kártyájába, hogy megismerje annak terveit és törekvéseit és okulva azokból, levonja a tanulságokat, a jövőnek szent és nagy kötelességeit. Minden magyar embernek aggódó lelke elszorul, ha látja azt az ádáz küzdelmet, amely nemcsak kívülről tör be ellenünk Magyarország jogai és törvényei ellen, hanem idebenn is dúl, tudniillik az ádáz gyűlöletet, izgatást, a nemzetiségi és társadalmi felforgatásnak törekvését. Midőn ezeket látja, szeretné, ha úgy, mint ezelőtt hatvan esztendővel, a magyar nemzet egy egységes, lelkes, hatalmas tábort alkotna, amelyben a magyar embereknek érzése, fájdalma, keserűsége, jövője, hite és reménye, akarata, munkára törekvése és becsületes érzése összeforrjon és tömörüljön. 1848 márczius 15-én a szabadság, testvériség és egyenlőség volt a jelszó, most ehhez hozzá kell tenni az összetartás, munkálkodás és hazaszeretet jelszavát. A magyar nemzet csak jogait kívánja érvényesíteni és mindaddig, míg különösen a katonai kérdések terén a nemzetnek törvényben lefektetett jogai végre nem hajtatnak, újabb áldozatok hozatalába belemenni nem szabad. Mert éppen a kényszerűség helyzete az, ami biztosíthatja a magyar nemzet jogainak érvényesítését. Midőn egy táborban szeretné látni a magyar nemzetet, nem elvek változtatásáról van szó, csak a taktikának, a módszernek a változtatásáról. Talán tévedett a múltban, nem az elvekben, hanem az eljárásban és ha e tévedést beismeri az ember, akkor a jövő új eredménynyel biztat. A beszéd után a polgárság ováczióban részesítette Barabást. Szép Lajos, Szüts János, Horváth József, Bakó József beszéltek ezután. Barabás tegnap este visszatért a fővárosba. AZ ÚJSÁG Kedd, márcsum 17. A honna válság. — A bán és az országgyűlés. — A horvát országgyűlés rögtönös elnapolásának okát találgatják most magyar és horvát politikai körökben egyaránt. _______ Az egyik oldalon azt mondják, hogy a magyar kormány azért rendezte ezt így, megakadályozva a magyar országgyűlésbe való választások megkísérlését is, hogy a horvát koalíció a magyar képviselőházban az idők során megfogyott eddigi létszámmal maradjon és ne egészíthesse azt ki negyvenre. Más oldalon — a kormány körében — azt halljuk, hogy a választás megkísérlésének megakasztása azért történt, mert attól trrtottak, hogy a koalíciós többség kimondja, hogy a magyar országgyűlésbe képviselőket nem választ, a magyar országgyűlést ennélfogva csonkának tekinti, amely Horvátországra kötelező intézkedéseket nem tehet. (A bán és az országgyűlés.) Zágrábi koalíciós lapok felvetik azt a kérdést, miért nem jelent meg a bán személyesen a tartománygyűlés elnapolásánál. Illetékes helyen ennek okát a következőkben adják. Rauch bán el volt határozva, hogy az elnapoló kéziratot maga viszi el és olvassa fel a tartománygyűlésen. Az utolsó pereben azonban a koalíczió köréből az a hír szivárgott ki, hogy a horvát-szerb koalíczió néhány képviselője elhatározta, hogy a tartománygyűlés elnapolása után a bánt, Crnkovics osztályfőnököt és Gavranics főispánt tettleg inzultálják. Nem lehet tudni, váljon ezen hírek alaposak-e, a bán azonban elhatározta, hogy elejti eredeti tervét, mert elkerülni akarta azokat a következményeket, amelyekkel az esetleges inzultáczió járt volna az illető képviselőkre nézve. Rauch Pál báró bán ma délután matrianeczi birtokára utazott. (»Nemzet vívmány.«) Zágrábból jelentik a következőket: Horvátországban teljes a nyugalom. A készenlétben levő karhatalomnak egyetlen alkalma sem volt a beavatkozásra. A horvát pártok nem elégedetlenek, sőt a Starcsevics-párt nemzeti vívmányt lát az elnapoló királyi kéziratban, amely most először beszél horvát nemzet-ről. Supilonak nem tetszik ez az állapot, aki egy intervjúban azt a nézetét nyilvánította, hogy amint a Bach-féle abszolutizmus Magyarország karjaiba v agy a mostani burkolt abszolutizmus * Ausztria kezére játszsza Horvátországot. (Julián-egyesület.) A Janfi*gy*KÜW, amely Horvátországban huszonhárom megyár iskolát tart fenn, vasárnap délelőtt tartotta közgyűlését Széchenyi Béla gróf koronaőr budai palotájában. A közgyűlésen ott voltak Széll Kálmán, Dessewffy Aurél gróf, Tarkovich József nyugalmazott álamtikár, Eötvös Lóránt báró, Beöthy Zsolt, Szily Kálmán, Várady Árpád, Kollányi Ferencz, Varga Gyula stb. Széchenyi Béla gróf elnök felolvastatta az évi jelentést, amely szerint a horvátországi magyar iskolákban 2241 gyermek részesül magyar oktatásban. Ezenkívül a református egyházak és az államvasutak által fentartott iskolákban is magyarul tanítanak összesen mintegy hatodfél ezer gyermeket. A Julian-egyesület nemcsak az iskolái révén tartja fenn a horvátországi magyarságban a nemzeti érzést, hanem más módon is. Tizenegyezer példányban naptárakat terjesztett ingyen s mintegy ezerhatszáz példányban magyar újságokat küld állandóan a szlavóniai magyarságnak. Az egyesület több ezer példányban katolikus és prostestáns imádságos könyveket osztott szét, a katolikus iskolák részére harmóniumot adott, hogy a tanítók vasárnap délután litániákat tartsanak. Az egyesületnek negyvennégy nép- és tizennyolc vándorkönyvtára van. Azután a közgyűlés a választmányi tagok sorába megválasztotta Szeli Kálmánt, Darányi Ignáczot, Sveissics Gyulát, Nagy Ferenczet, Szily Kálmánt és Concha Győzőt. A közgyűlést Széchenyi gróf záróbeszéde fejezte be. A horvát sajtó folyton támadja az egyesületet, s a horvát koalícziós kormány volt közoktatási osztályfőnöke, Boics Milán a Julián-iskoláknál kezdte meg irtó hadjáratát a horvátországi magyarság ellen. Mi akkor ezt a hadjáratot lépésről-lépésre figyelemmel kísértük, Boics osztályfőnök rendeleteit közöltük, sürgetve a magyar »nemzeti« kormány intervenczióját. Ez azonban hallgatott. A kormány »nemzeti« sorén hírlapjai pedig egyszerű ugratásnak minősítették azt a kis leleplezést is, hogy Boics osztályfőnök a »Háromszinű a nemzeti lobogó« kezdetű vers olvastatását, szavaltatását is eltiltotta és hogy egy tanítót pusztán azért üldöztetett, mert az iskolásgyermekek egyike másika ezt a versecskét odahaza megtanulta. (Kezdődik a »rend«.) Zágrábi jelentések szerint Rauch báró bán Halpen Gyulát, Tucskovicsot és Wébert, a hétszemélyes tábla bíráit hivatalból felszólította, hogy adják be nyugdíjazás iránt való kérvényüket. Mind a három bíró ellenzéki magatartása miatt vesztette el a bán bizalmát. AZ ÚJSÁG ELŐFIZETÉSI ÁRA: A magyar korona országaiba, Ausztriába és a megszállott tartományokba: Egy hónapra... 2 kor. 40 fill. Negyedévre ... 7 kör. 1 fill. Félévre .......... 14 kor. — fill. Egész évre „. 28 kor. — fill. A német birodalom államainak területére: Egy hónapra „. ... 3 márka (3.60 kor.) Negyedévre ... .„ 3 márka (IO.10 kor.) Francziaország, Belgium, Svájcz, Spanyolország, Olaszország, Dánia, Skandinávia és a balkán államok területére: Egy hónapra ... 5 frank ( 5 kor.) Negyedévre .. ..... 15 frank (6 kor.) Angliába és az angol gyarmatokba: Egy hónapra ... _ 4 shilling ( 8 kor.) Negyedévre... .. _ 12 chilling (85 kor.) Oroszországba: Egy hónapra Negyedévre.. .... rubel rubel (5 kor.) (15 kor.) KÖLCSÖNKÖNTVTIR. A MODERN KÖNYVTÁR" Budapest, Király utca 70,A. Telefon 82—24. 8lfifizei&B«k Bcdapetteu hfatuz szÁllitja, vidéki» costte Killii a lesz.table maijai, tóméi, franezia la angol könyvékat. Tessék ismertetést kérni ! 12?sj