Az Ujság, 1908. október/1 (6. évfolyam, 235-247. szám)

1908-10-01 / 235. szám

Budapest, 1908. II. évfolyam. 235. szám. Csütörtök, október 1. Előfizetési árak ! Egész évre _ 28 k. — 1. félévre____... 14 » — » Negyedévre „ _ 7 » — » Egy tóra ..__2 » 40 » Egyes szám ára helyben és vidéken 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Budapest, Rákóczi-út 54.8% Telefon 86—16. KIADÓHIVATAL: Budapest, Rákóczi­ út 54. ss. Telefon 61—01—02—03. Meszjelen hétfő kivételével minden nap, ünnep után is. ROVÁS: A világon semmi sem egyenlő! Ezt az aranyigazságot vágta ki ma Andrássy Gyula a függetlenségi párt körben, ama politika utódai előtt, a­kik a szabadság, testvériség és egyenlő­ség jelszavával rohantak a halálba, a már­­tiriumba és a történelembe. És két szál gyufa sem egyenlő, véli Kossuth Ferencz is és a tömeg helyesel és tapsol, mert valóban igaz, hogy két szál gyufa sem egyenlő és semmi sem egyenlő. Az augurok a zárt körben igy mondják meg egymásnak az igazságokat, míg odakint a nagy tömegekre azzal hatnak, a­mit a négyszemközti igazság lec­áfol. A világon semmi sem egyenlő ! Ki hallotta a vezérektől és csatlósoktól ezt a bölcseséget, mikor be­járták az országot szavazatokat gyűjteni ? S hány szavazatot gyűjtöttek volna, ha ezt az igazságot odakint hirdetik ? * A pluralitás le van nyelve. Andrássynak, a grófnak és hatvanhetesnek csak meg kellett jelennie a függetlenségi klubban, csak úgy kellett tenni, mintha a jelen voltak egyenlők volnának vele s máris elcsitult a nagy ellen­kezés, összezsugorodtak a fogadkozások, a sohá­k és a semmi esetré­k. Andrássy ismeri az egyenlőtlenség varázsát s különösen azokat, a kikkel nem egyenlő. A pártvezérnek még kapaczitálnia kellett őket, a gróf azonban csak mutatja magát s a haza meg van mentve. * Üdvöz legyen Rauch ur, a bán. Hát meg­jött ? Hát távol is volt ? Persze, a spanyol királyt fogadni kell s ez Rauch báró nélkül nem lehetséges. A horvátok közjogi aspirá­czióit teljesíteni kell: mikor a spanyol ural­kodó a magyar királyt meglátogatja, ki kell domborítani a horvát királyság jellegét is. Ezt Rauch bán úr sok szerencsével fogja meg­csinálni, nem kell hozzá egyéb, mint egy huszár a bakra és egy kegyelmes úr a hintóba. A madridi udvar. írta Bauer Árpád. Egy udvarban sem találhatjuk manapság a történelmi idők pompakedvelő szertartásos­ságát olyan mértékben, mint a madridiban, bárha e tradíc­iók fentartása a demokratikus hajlandóságú királyra súlyos teherként nehe­zedik. De azért ez már legkevésbé sem az a vakító, pompás színjáték, mint a­mely Fer­­dinánd vagy Izabella uralkodása alatt a ki­rályi palotában naponta lejátszódott. Rezignáltan beszélnek ma már a spanyol grandok a spanyol udvar egykori fényének hervadásáról és a karmazsinbélésű menték ro­hamos megfagyásáról. Maga az öreg anyakirályné sem rokon­szenvez többé az ó-spanyol fényűzés folyta­tásával. És ez természetes is ! Hisz Mária Krisztina fiatal éveit egy prágai zárdában töl­tötte, a­hol ugyancsak kevés alkalma lehetett a fejedelmi udvar pompájának és szertartásai­nak kultiválására. Egy jó háziasszony polgári erényeivel felszerelve jött Spanyolországba, a­hol XII. Alfonzzal boldog házaséletet élt, legkevésbé se járulva a királyi udvartartás fényéhez. Mai napig is az a komoly, szenvedély nélküli királyné maradt, a­ki egy negyed­századon át volt. Talán akarata ellen is tartják fenn még mindig a régi fényűzés egy részét. XII. Alfonz 1885-ben halt meg és még ma is beszélik Madridban, milyen hallatlan pompával kisérték őt utolsó útjára. Lassan vonult a végtelen menet a pályaudvarról a Pantheon felé és mikor a Nekropolis zárt ka­puja elé ért, a főszertartásmester kopogtatott rajta és bebocsátást kért. — Ki akarja a királyi sírbolt küszöbét átlépni ? — kérde egy hang belülről. — Ő felsége a király ! — felelt a ka­marás. A kapuk azonnal megnyíltak és lobogó fáklyákkal lépett be a menet a koporsóval a sírboltba. Mialatt a gyászmisét czelebrálták, megkondultak a városban a harangok és mind­untalan ágyukat sütögettek el. Mikor pedig a misét befejezték, a főszertartásmester a ko­porsó fölé hajolt, felnyitotta a halott szem­pilláit és erős hangon váltott a király fülébe : — Senor ! Senor! Senor ! Egy ideig csönd támadt, majd így szólt a főszertartásmester : — Nem felel! A mi királyunk halott! Káprázatos c­eremóniával kisérték XII. Alfonzot őseihez. Hogy a királynénak meny­nyire nem volt kedve szerint való ez a borzal­mas c­eremónia, kitűnik már csak abból is, hogy annyi év óta, mióta férje meghalt, egyetlenegyszer sem kereste fel annak sírját. De nemcsak haláluk, hanem születésük alkalmából sem kerülhetik el a spanyol ki­rályok házuknak történelmi c­eremóniáját. Hat hónappal e komor temetés után Mária Krisztinának fia született. Példátlanul áll bármely nép történelmé­ben (I. János franczia király kivételével, a­ki azonban csak néhány nappal élte túl szüle­tését), hogy egy herczeget néhány hónapos korában már királylyá proklamáljanak. Ha a posthumus gyermek véletlenül leánynak szü­letett volna, Spanyolország talán már régen köztársaság lenne. Az udvarnál a herczeg születését mesés módon ünnepelték. Még most is emlékeznek rá, a­mint az újszülött felséget egy nagy arany A tálon a legnagyobb lovagterembe vitték, a­hol az összes méltóságok összegyülekeztek. A leg­idősebb herczegnők egyike a kis királyt a herczegek, grandok és az idegen hatalmak képviselőinek üdvrivalgása közben a levegőbe emelte, miközben Canovas és Martos minisz­terek az újszülöttre dicsőítő beszédeket mon­dottak. Sagasta igazságügyminiszter felolvasta a születési jelentést. Míg ezek az események lejátszódtak, ő felsége vígan rugkapálózott és tele torokkal kiabált. Ez volt az első tapasztalata, Ízelítője azoknak a c­eremóniáknak, a­melyekben ezután egész életében bőven lesz része. Egy héttel később, a kereszteléskor, az anyakirályné kis­fiát a »Fekete szűz«, Madrid védszentjének szobra elé tartotta és az Ég kegyeibe ajánlotta. Battenbergi Ena királynéban első ízben nyer Spanyolország angol vérből való ural­kodónál. Új, még egészen idegen népet talált maga körül az új királyné. Ő maga kerekded formáival, barátságosan mosolygó szemeivel és szőkeségével inkább egy hamisítatlan német háziasszony hatását teszi. Legjobb igyekezete, hogy magát népével és környezetével meg­­kedveltesse. A madridi királyi palotából az egész várost át lehet látni. Az egészen fehér palota gránitból és márványból van építve. Öt óriási kapuja a Place de Orient-re nyílik. Végtelen hosszú márványlépcső vezet a palotában levő harminc­öt terembe, melyeknek ajtói por­­firból és achátból vannak készítve. Itt látni többek között III. Károly hires kék termét, sűrü ezüst dekoráczióval. Ezzel szemközt van a kö­vetségek szalonja, a melynek falai gar­­ájtán­­ aranyozott vörös bársonynyal van­ Bosznia annektálása. — A létszámemelés ürügye. — (Saját tudósítónktól.) Az a paktum, a melynek föltételeit a korona megállapitotta, a koaliczió pedig el­fogadta és a melynek alapján harmadfél évvel ezelőtt Kossuthék átvették a kormányzást, tudvalévően öt pontból áll. A paktum tartalma jórészt ismeretes, de az eredeti német szöveget szóról-szóra sehol sem közölték eddig. Hogy ez miért nem történt meg, jóformán érthetetlen. Módunkban van, hogy szó szerint közzé tegyük a paktum első két pontjának, köztük a létszámemelésre vo­natkozó­­pontnak hiteles német szövegét. Meg­jegyezzük, hogy a mi reprodukc­iónkban ren­des betűvel szedett szöveg a paktum alap­vázlata, az aláhúzott szöveg pedig, mely az eredeti kéziratban vörös tentával van alá­húzva, a tárgyalások során mint részletező magyarázat került az alap­szöveg mellé. Az annyira titkolt német szöveg első két pontja itt következik : I. Sícgieruitg.1. ÍBoÜfontmene? 2íu§fcf)alten bet gragc bér Sfomntaitbo* uttb ©ienjijpraclje. 2)amit iit 2krbinbmig eine (StKärnng bér ^Regierung, in bér bie üerfajjungsmnjjigen IRedjte bér -Ration jum 9íu»bru<f Kommen; Beyigíicf) bie­­jer (Srftörung íjat bér $u ernennenbe 3iegierung§= prüjibcnt ©r. DJtajeftät Sortrag ju erftatten, 2. Snbemnität uttb bal normale jReíruten* íontingent pro 1905/1906. Sejügíiif) be§ erí)öljten 9íefrutenfontingenté erlernten bie öeríjanbelttben Teile bejjen 9íotmenbig= leit an, erad)ten jebod), baß biefe 2íngelegení)eit erjt bánit jeiíettS bér erjten ober yueitcn 9íegie= rung ju SBorte gebrad)t uttb bér iíegi?-latiue bor­­getegt toerbett joű, toenn bereit unbebingte 9tot« toenbigleit eintritt. Magyar fordításban ez a két pont így szól: I. Kormány. 1. A vezényleti és szolgálati nyelv kérdésé­nek teljes kikapcsolása. Ezzel kapcsolatban kormánynyilatkozat, melyben kifejezésre jutnak a nemzet alkot­mányos jogai; ennek a nyilatkozatnak dolgá­ban a kinevezendő kormányelnök előterjesztést tartozik tenni ő felségének. 2. Indemnitás és az 1905/1906-ik évi ren­des ujoncz jutalék. A fölemelt ujonczjutalékra vonatkozóan a tárgyaló felek elismerik ennek szükségességét, de úgy vélik, hogy ezt az ügyet az első vagy a második kormány részéről csak akkor kell szóba hozni és a törvényhozás elé terjeszteni, ha bekövetkezett ennek föltétlen szükségessége. (Első vagy második kormányról itt azért van szó, mert hiszen a mostani kormány csak átmeneti jellegűnek volt tervezve. A szerte.) Az a föltétlen szükségesség, a­melyhez a paktum a létszámemelésnek a magyar tér- Lapunk mai száma 32 oldal.

Next