Az Ujság, 1908. június (6. évfolyam, 132-156. szám)

1908-06-25 / 152. szám

Csütörtök, jútnius 25. ________AZ U­JSA_________ — Sikkasztó pénztáros. Nagy becskerekről táv­iratoztak . Az itteni munkásbetegsegélyző pénztár­nál nagy visszaélésnek jöttek a nyomára. Az eset­ről jelentést tettek az országos pénztárnál, a­mely­nek kiküldöttei vizsgálatot indítottak s több ezer korona hiányt fedeztek fel. Delfel, a betegsegélyző pénztár pénztárosa beismerte, hogy ő követte el a sikkasztást s lemondott állásáról. A titkár szin­tén lemondott. A vizsgálat tovább folyik. — Halálozások. Popper Katalin báróné, született Lőwenstein, Popper Berthold báró nagyiparos felesége ma a Bécs melletti Gainfahrn-szanatóriumban hosszú kínos betegeskedés után 44 éves korában meghalt. Székelyudvarhelyi Kováts Zoltán dr. élete 25-ik évében június hó 22-én Zsolnán meghalt. Ungár Ignácz nagyváradi bírósági hivatalnok 64 éves korában hirtelen meghalt. Ungárt, a­ki egyik közbecsülésben és közszeretetben álló polgára volt Nagy­váradnak, fürdés közben szélütés érte és csak épp annyi ideje volt, hogy kivánszorgott a vízből, összeesett és meghalt. Temetése kedden volt nagy részvét mellett. Koporsója mellett Kecskeméti Lipót főrabbi mondott emelkedett hangú gyászbeszédet. — Embertörő villamosvezeték. Velenczéből táviratoztak lapunknak, hogy Lambuchetto hely­ségben egy erőátvitelre használt villamosvezeték sodronya elszakadt s három egymás mellett­ ha­ladó asszonyra eset, a­kiket az erős áram egy pillanat alatt megölt. *1 ' — Két revolver-merénylet. Tegnap délután két revolveres merénylet történt a fővárosban. Az egyik színhelye a Tavasz-utcza nyolczadik száma alatt volt. Itt lakik Murszky Ede esztergályos. Murszky leányának udvarolt Eberlin Károly vasesztergályos, a­kivel azon­ban az apa ellenséges viszonyban van. Murszky tegnap, a­mikor hazament, a lakásban találta Eberlint. Ez annyira felbőszítette, hogy revolvert fogott a legényre. Eberlin kifutott a dühöngő ember elől, Murszky azonban négy­szer utána lőtt. A golyók nem találtak, de Murszky annyira megijedt, hogy elbujdosott.­­­ Ma reggel Kiss János lámpagyujtogató a Gyep­ utcza 45. számú ház előtt összeveszett Mészáros József napszámossal. Kiss dühé­ben revolvert rántott és Mészárosra lőtt. A golyó a nap­számost mellén érte. Mészárost az István-kórházba vitték, Kisst pedig letartóztatták. — A vetélytárs, Zsombolyáról jelentik : Szerb­­csanád községben Peszkár Dömjén vetélytársát, Donyán Pétert tegnap egy konyhakéssel össze­szurkálta ; Donyán rögtön meghalt. A gyilkost elfogták. — Amerikai Park — Ősbudavára. A remek családi mulatóhely esténkint tündéries fényárban úszik. A sétá­nyon a magy. kir. honvédzenekar monstre-hangversenye és a bersaglieri zenekar hangjai mellett szórakozik az a nagyszámú közönség, a­mely ered a friss levegő után. A varieté-szinpadon csak néhány napig látható még a szenzácziós júniusi programra, úgyszintén a csodaszép Tabarin-Monin-Rou­geban is, a­hol pikáns, de a mellett szigorúan diszkrét tánc­mutatványokat látni reggeli 4 óráig. A parkhoz a legjobb közlekedés visz. A közönség kényelme szempontjából mától kezdve a földalatti villa­mos végállomásától egy »Amerikai Park« jelzésű nagy társaskocsi ingyen viszi a vendégeket a parkba, a­hol esténkint Klecker híres vendéglőjében polgári árak mel­lett kitűnően lehet vacsorázni. — Féltékenységi dráma papok közt. Offagná­­ban, Ancona mellett Angeloni harminczöt éves káplán a szép papszakácsné miatt féltékeny volt a plébánosára. Tegnapelőtt rátámadt a plébánosra s két golyóval halálosan megsebesítette. Az elősiető csendőrökre is tüzelt a dühöngő káplán, azután pedig agyonlőtte magát. — Rendőri krónika. Életuntak. Az Erzsébet-híd budai hídfőjénél az éjszaka egy jól öltözött férfi a Dunába ugrott, s elmerült a hullámokban. A hídon egy fekete kabátot, sárga szalmakalapot és több írást hagyott hátra. Ezek közt egy Szénássy-féle üzleti elszámolási tömb volt. — Aigner Jakabné, született Steiner Vilma huszon­hat éves magánzónő az éjszaka a Peterdi­ utcza 3. számú ház második emeletéről az udvarra ugrott. Súlyos sérülé­sekkel a Rókus-kórházba vitték. Tettének okát nem tudják. —­ Eltűntek. A rendőrségen bejelentették, hogy Simon József gárdonyi születésű harminc­három éves hajómunkás a napokban eltávozott a Fő­ utc­a 70. számú lakásáról, s azóta nyoma veszett. Valószínű, hogy a Dunába ugrott.­­ Az eszéki rendőrség jelenti, hogy Eger Károly harminc­öt éves ember, a­ki valószínűleg leánykereskedő, Eszékről megszöktette Hauzer Lujza tizennyolcz éves házileányt. Az a gyanú, hogy erkölcs­telen életre csábítja. — Eltűnt Cser Gyula brassói szüle­tésű huszonegy éves írnok a Rákóczi-ut 82. számú laká­sáról. — Szobatűz. Ma este a Felső-erdősor 2. számú házának egy földszinti lakásában a cseléd vigyázatlan­sága közvetkeztében szobatűz támadt. Egy függöny meggyuladt s a tűz gyorsan tovaterjedve, a szoba bútorzatának egyik részét is lángba borította. Telefonál­tak a tűzoltókért, de mire ezek megérkeztek, az utcza közönsége betörte az ablakot s elfojtotta a tüzet. "­­ Mindenki tudja, hogy a legfájdalmasabb meg­hű­lési bántalmaknál, fog- és szájápolásnál, az emész­tés elősegítésére és mint étvágygerjesztő kizárólag a Diana-sósborszesz használható. Csak­ akkor valódi, ha a külső sárgaburkolatu papiroson látható a kát s­zó: »Diana-sósborszesz«. (40 filléres, 1 és 2 koronás üvegekben az egész világon kapható.) — Matróz ingek, sport- és utazóingek speciális üzlete Sigmund József Bpest, IV., Váczi-utcza 28. Munkaszerződési tárgyalások a gázgyárban. — Saját tudósítónktól. — , A budapesti légszeszgyárak igazgatósága és a légszeszgyári munkások között 1905 július 15-én három évre kötött szerződés a munkások fölmon­dása folytán ez év július hó 1-én lejár, minélfogva megindultak a tárgyalások az új szerződés meg­kötése iránt. Az írásbeli tárgyalások már odáig fejlődtek, hogy az érdekelt felek ma együttes ta­nácskozásra gyűltek össze. A tanácskozást ma délelőtt tíz órakor kezdték meg a légszeszgyár igazgatósági épületében Radó­­cza János, a gázgyárak elnökigazgatójának el­nöklésével. A tanácskozáson megjelentek az igaz­gatóság tagjai teljes számban, a munkások kikül­döttei tizenheten, a kereskedelmi minisztérium részéről Téglássy István miniszteri tanácsos, Ma­gyaríts Ágost ipari főfelügyelő, a főváros részéről Vosits Károly tanácsnok, Kajlinger Mihály víz­vezetéki igazgató, Kalmár Dezső főmérnök, Szabó Imre dr. tiszti ügyész, az államrendőrség képvise­letében Andréka Károly fogalmazó. A tanácskozást Radocza János nyitotta meg. Üdvözölte a hatóságok képviselőit és kijelentette, hogy a kormány és a hatóságok képviseltetésében meleg érdeklődést lát a munkaadó és a munkások közötti jogviszony lehetőleg megnyugtató elinté­zése iránt. A munkások megjelent képviselőinek üdvözlése után röviden összefoglalta a szerződés három évi tartama alatt szerzett tapasztalatokat, a­melyek a lehető legkedvezőtlenebbek voltak, mert daczára annak, hogy az igazgatóság a szerző­dést a maga részéről a legteljesebben megtartotta, a munkateljesítmény a minimumra szállt alá és a fegyelem a gyárban teljesen meglazult. A szer­­ződésben foglalt kikötések ellenére a szakszervezet a bizalmi férfiak intézményét állandósította, a­mi foly­tonos villongásokra adott okot, olyannyira, hogy a gyár vezetői a gyárak működésének zavartalan menetéért már felelősséget nem vállalhatnak. Ezért az igazgatóság a munkások követeléseiből egyetlen egy pontot sem fogad el, a­m­ely a gyárak üzemének zavartalan menetét és a fegyelem fentartá­­sát koc­káztathatná. Ellenben a munkabér és a munka feltételek megszabásában a legmesszebb­menő előzékenységet kész tanúsítani. Nem fogadja el az igazgatóság azt a követ­ést, hogy a gyárak­ban csak szervezett munkások legyenek alkalmaz­hatók és pedig csak a szervezet által jelentkező­­lappal ellátott munkások. Nem fogadja el azt a követelést sem, hogy a munkásviszonyból ered­hető vitás kérdések a munkások megbízottai és a szerződést aláíró szövetségek kiküldötteinek közbejöttével döntessenek el. Nem ismeri el az igazgatóság a bizalmiférfi-rendszert sem. Az igaz­gatóság e követelésekkel szemben a következő szerződési alapokat kívánja elismertetni, mint olyanokat, a­melyektől el nem állhat: A légszeszgyárak igazgatósága és a légszesz­gyári munkások között 1905 július 15-én kötött szerződésben kifejezett elv, a­mely a munkások felvétele tekintetében a légszeszgyárak igazgató­sága javára a korlátlan szabadságot, a munkások részére pedig a szervezkedési szabadságot biztosí­totta, továbbra is fentartotta. A szakszervezet­hez tartozó munkásoknak tilos a szakszervezetek­hez nem tartozó munkástársaikat sértegetni vagy bántalmazni. Az igazgatóság minden ilynemű sértést vagy bántalmazást meg fog torolni. Az igazgatóság az úgynevezett bizalmi férfi­rendszert el nem ismeri. A gyárak szolgálati és üzemi rendjét az igazgatóság szabad belátása szerint állapítja meg , ebbe senki beleavatkozását el nem tűri. Szabad belátása szerint állapítja meg tehát azt is, mely munkák végeztessenek a gyárak számára vállalkozók által. A mely munkás azon a czímen, hogy bizalmi férfi, a szolgálati és üzemi rendbe beleavatkozik, a szolgálati elöljárók intézkedését bírálat tár­gyává teszi, magát munkástársa védelmezőjének feltolja, a szolgálatból felmondás nélkül azonnal elbocsáttatik. A gyárak területén gyűlést tartani, a munkás­társakhoz beszédet intézni, pénzt gyűjteni nem szabad. Tilos megkísérleni annak ellenőrzését, vájjon a munkások szakszervezetekhez tartoz­nak-e ? A gyárvezetőség engedélye nélkül a gyár területén nyomtatványt, hirdetményt, fel­hívást kifüggeszteni vagy szétosztani tilos. A­ki ezen szabályok ellen vét, felmondás nélkül azonnal elbocsáttatik. Az igazgatóság javaslata felett hosszú vita indult meg, melyben úgy az igazgatóság részéről, mint a munkások képviselői részéről sokan vettek részt. Megállapodás nem jött létre, mert a munká­sok képviselői az igazgatóság javaslatai felől meg­bízóikkal kívánnak tárgyalni, miért is az igazgató­ság a tárgyalások folytatását kivonatukra péntekre, e hó 26-ára halasztotta. A munkások folyó hó 25-én, csütörtökön este 8 órakor tartanak gyűlést az igazgatóság javas­latának megvitatása czéljából. SZÍNHÁZ, zene. * Márkus Emilia ma folytatta vendégszerep­lését a Fővárosi Nyári Színházban »A kaméliás hölgy« czímszerepében. A közönség zsúfolásig megtöltötte a színház nézőterét és sokat tapsolt úgy a kitűnő művésznőnek, mint jeles partnerének, Garamszeghynek, különösen a negyedik felvonás­beli nagy jelenetük után. Dicséretes szép alakítást nyújtott még Mihályit Júlia, Szeghő és Zátony. * Olasz dalszínházak fúziója. Az olasz zenei körök legelőkelőbbjei, szakbeliek és műkedvelők, már régóta törik a fejüket azon, hogyan lehetne az olasz lírai művészetet mai nomád állapotából állandóságra segíteni. Sok kísérletezés és hosszú tanácskozás eredményeképp legközelebb meg­alakul a »Nemzetközi színházi társaság«, a­mely több milliónyi tőkéjével megvásárolja Olaszország legelőkelőbb dalműszínházait, a római Costanzit, a nápolyi San Cariót, a torinói Teatro Regiót, a velenczei Fenicét, s néhány év múlva valószínűleg a milánói Scalát is. A társaság alaptőkéjének egy harmadát az »Olasz argentiniai társaság« fizeti be, mely szintén nemrég alakult meg s Dél-Amerika legnagyobb operaszínházainak tulajdonosa. A két hatalmas társaság közösen fog működni s minthogy sok színházzal rendelkezik, egyszerre sok énekest fog szerződtetni, a­kiknek állandó jövedelmet biz­tosíthat, m ert hiszen felváltva más-más színházai­ban énekeltetheti őket. Tudnivaló ugyanis, hogy az olasz énekeseknek a hazájukban össze-vissza két-három hónapig akad csak dolguk, mert az operai évad ott nem tart tovább. A­mikor azonban az olasz stagione véget ér, rögtön megkezdődik a délamerikai színházi évad. Érthető, ha eddig a leg­híresebb olasz énekesek két kézzel kaptak külföldi ajánlatokon, a­melyek állandó foglalkozást és jövedelmet biztosítottak nekik. Ezeket a híressé­geket, reméli a társaság, ezután lehetséges lesz majd otthon tartani. Művészi tekintetben is nagy előnyöket jelent a fúzió. Lehetővé teszi például azt, hogy egy-egy opera mentőr tökéletesebb előadása czéljából a szerződtetett nagyszámú éne­kesek közül a legkitűnőbbeket és leginkább össze­­valókat szedegessék ki. Ugyanaz a betanult ensem­­semble azután a társaság valamennyi színházában rendre bemutatja majd az operát. Az új társaság működésének központja a római Costanzi-színház lesz, a­melyet még a nyáron gyönyörűen átalakí­tanak. * A Vígszínházban holnap, csütörtökön a Naftalint, Heltai Jenő három felvonásos énekes bohózatát ismétlik. Pénteken a Tatárjárás, Ba­konyi és Kálmán dallamos operettje kerül színre. A szezon utolsó előadását kedden, e hó 30-án tartják meg és azután megkezdődik a színház nyári vakácziója.­­ Somogyi Mór zongoraművész konzervatóriumá­ban tegnap fejezték be az évzáró vizsgálatokat a zon­gora, ének, hegedű, gordonka, czimbalom, drámai elő­adás és az elméleti tanszakokbeli növendékekkel. Az intézet, mely a növendékek haladásáról mintegy tizenegy nyilvános hangversenynyel számolt be, magas művész­­pedagógiai színvonalon áll. A konzervatóriumban, mely már tizennégy év óta áll fenn, négyezernél több növen­dék nyert zenei kiképzést. Az új tanév szeptember elején veszi kezdetét, azonban a beiratások és előjegyzések már most elfogadtatnak naponta 1096-ig az intézet titkári hivatalában. (VII., Erzsébet­ körút 44.) 11

Next