Az Ujság, 1909. április/2 (7. évfolyam, 90-102. szám)

1909-04-27 / 99. szám

1­2____________________ a nagyvezér egy jelentését tárgyalta, mely sze­rint az összkormány beadta lemondását. A le­mondást huszonnégy órán belül fogják közzé­tenni. A nemzetgyűlés elhatározta, hogy meg­kéri a kormányt, maradna egyelőre hivatalában. Ezután Mahmud Sefket katonai főparancsnok jelentését tárgyalták, mely szerint Konstanti­nápoly megszállása még nincs befejezve,, de ma estig az operác­ió véget ér. Az ügyben a vitát nem fejezték be. Elhatározták, hogy egyelőre megtartják a nemzetgyűlési jelleget. A legköze­lebbi, ugyancsak titkos gyűlés, holnap lesz. Képviselők kijelentése szerint a szultán letéte­lének kérdése még nem ért meg a tárgyalásra. Katonai diktatúra: Konstantinápoly, április 26. Mahmud Sejket pasa, a mac­edón hadsereg főparancsnoka tegnap délután különvonaton nagy vezérkarral ide érkezett és a hadügyminisztérium­ban tartja főhadiszállását. Mahmud Sefket pasa és vezérkara korlátlan katonai diktatúrát gyakorol­nak, a­mely eddig kifogástalanul működik. Konstantinápoly, április 25. (Délután 6 óra.) Marséba!! báró német nagykövet, a diplo­­mácziai kar doyenje értesítette a diplomácziai missziókat, hogy Konstantinápolyban kihirdették az ostromállapotot. A haditörvényszék elnöke Hur­­schid pasa tábornok, főhadvezér Mahmud Sefket pasa. Konstantinápoly, április 25. (Este 6 óra.) Az ostromállapotot elrendelő hivatalos hirdet­mény, a­melyet Chalib ezredes, a konstantinápolyi rendőrség és csendőrség főfelügyelője írt alá, a következőképp hangzik : 1. Ebben a pillanatban, a­midőn a kormány meggyőzte erejéről a forra­dalmárokat és a reakcziósokat, mindenkinek szavá­val és tettével egy­aránt hidegvért kell tanúsítania és el kell kerülnie oly cselekedeteket, a­melyek a lakosságot felizgathatnák. Így izgató kiáltások és beszédek nincsenek megengedve. 2. Miután a rend fentartásával szalonikai csapatok, csendőrök és rendőrök vannak megbízva, mindenki engedel­meskedni tartozik parancsaiknak. Este 8 óra után tilos az utczákon sétálni, vagy kézilámpa nélkül házról-házra járni. Rendkívüli esetekben a rendőr­ség értesítendő. 3. A fegyverviselés tilos. 4. A zavargásban résztvett katonák átadják fegyverei­ket. A rend biztosítására külön intézkedések tör­téntek. A lázadók legnagyobb része el van fogva, a többiek ártalmatlanok. Az üzletek nyitva tart­hatók és mindenki nyugodtan végezheti dolgát. A nemzetgyűlés hozzájárult a megszálló had­seregnek az ostromállapotot kihirdető proklamáczió­­jához, a­mely Konstantinápolyra, ennek külváro­saira, Iszmid, Csataldia helységekre és Prinkipo szigetére terjed ki. Szaloniki, április 25. Mahmud Sefket pasa táviratilag további mac­edón csendőrök és rendőrök Konstantiná­­polyba küldését rendelte el az ottani biztonsági szolgálat szervezése czéljából. Konstant­nápoly, április 26. (Saját tudósítónk távirata.) A hadügyminisztériumban megkezdődtek a bírósági­­tárgyalások a legutóbbi lázadás főkolomposai ellen. A főbűnösök közt van Abdurrámán bég, a pénzügyminisztérium szám­vevőségi főnöke. Holnap reggel, a­mint mond­ják, már megkezdődnek a kivégzések. Berlin, április 26. (Saját tudósítónk távirata.) A Lokalanzeiger nők jelentik Konstanti­nápolyból, hogy a Patih-mecset mellett száz hodzsát agyonlőttek. Izzet basa kijelentette a minisztertanácsban, hogy száz tiszt hollétéről nem tudni. Konstantinápoly, április 26. óráról­ órára nagyszámú letartóztatott kato­nákat hoznak. A főczinkosokat és azokat, kik­re- AZ ÚJSÁG _____ Kedd, 1909. április 27. vesebb ellenállást fejtettek ki, megkötözik. A többiekkel elég jól bánnak és megvédik őket a bevonuláskor szenvedett veszteségek miatt igen elkeseredett ifjú-török katonák boszúja elől.­ ­ Sakir bej öngyilkossága, Konstantinápoly, április 26. A La Turquie értesülése szerint Sakir tábornagy, a szultán első főhadsegéde ön­gyilkossá lett. Sakir a proskripcziós listán is szerepelt. Angol-orosz érdeklődés, Konstantinápoly, április 26. Angol és orosz részről rendkívül érdek­lődnek a boszporusi erődítmények őrségének magatartása iránt, valamint a dardanellai erősségek és egyáltalán az egész helyzet iránt, melyet nyugtalanítónak tekintenek, már azért is, mert egyes ottani vidékek lakossága szultán­­hit és ellenzője a mostani uralomnak és még inkább a trónváltozásnak. A hangulat Mac­edóniában. Szaloniki, április 25. A konstantinápolyi helyőrség és Yildiz-őrség megadásáról szóló konstantinápolyi hírek mély és részben megrendítő benyomást tesznek. Különö­sen a katonai körök öröme leírhatatlan. Itt minden nyugodt. Csak a florinai kerületből jelentik egy görög banda felbukkanását. Üszkük, április 26. A perui kaszárnyák ostromáról ide érkezett Ilitek folytán a hangulat a szultán ellen az összes itteni körökben nagyon kiélesedést. A szultánt tekintik a vérontás okozójának. Itt és­­egész Albániá­ban nyugalom van. A vasúti forgalom tegnap óta ismét szabad, A kisázsiai vérengzés. Konstantinápoly, április 26. Bejruthból érkezett konzuli távirat sze­rint Latakiehből táviratozzák, hogy tegnap óta hosszabb örmény község lángokban áll. A lakosok egy részét felkonczolták. Latakieh környékét nagy veszély fetryegeti. Franczia és angol czirkálók járnak a szír partok mentén. Egy angol és franczia hadihajó Beyruthba érkezett. A rendet eddig nem zavarták. Bey­­ruthban és az ottani tartományban a helyzet egyébként nem aggasztó. Róma, április 26. A Stefani-ügynökség jelenti Alexandrette­­ből . A Ferrucio olasz hadihajó parancsnoka az olasz konzulátusra ment, a­hol az örmény menekültek vannak. Biztosította őket védelmé­ről és utasításokat adott a betegek és sebesül­tek gyógykezelése iránt. Alexandretteben jelen­leg nyugalom van, az ország belsejében azon­ban az örmény mészárlások tovább folynak. Az Alexandrettetől 15 kilométernyire levő Boriiolt lázadók körülzárták. A keresztények veszélyben vannak. Az olasz, angol és franczia hadihajók parancsnokai és az illető konzulok követelték a török katonai parancsnoktól, hogy gondoskodjék a lakosság biztonságáról. Egy török gőzösön érkezett 100 embert a hajóparancsnok intervencziójára Bortiol fel­szabadítására küldték. Alexandrette környékére erős őrjáratokat vezényeltek, hogy megaka­dályozzák a mészárlást. rRóma, április 26. A Stefani-ügynökség alexandrettei jelentése szerint a katonai kormányzó átvette az egy zászló­alj török gyalogságból álló Dortgo felszabadítá­sára kiküldött expediczió parancsnokságát és tegnap este elindult. A expediczió sikeréről még­nem érkezett jelentés. Az angol és franczia hadi­hajók tegnap elhagyták Alexandrettet és Suejdie-be mentek. A helyzet nem javult. Tarent, április 26. Két torpedózutó Alexandrettebe ment. Bécs, április 26. Távirati jelentés szerint a Magnet hadi­hajó tegnap este Pireuszba érkezett. Katonai meghatalmazottunk gratulácziója. Konstantinápoly, április 26. Giesl báró vezérőrnagy, osztrák-magyar ka­tonai meghatalmazott, délután a német katonai attasé kíséretében Mahmud Sefket főparancsnok­nak és Husszein Huzni hadosztálytábornoknak, az operáló hadsereg vezérének, valamint a többi vezető tábornoknak gratulált a műveletek fényes végrehajtásához, a rend gyors helyreállításához és a legénység kitűnő fegyelméhez. Szintúgy fen­­tartás nélkül elismerést érdemel az ügyes szerve­zés és a rend erélyes fentartása, a­minek jó hatása abban is nyilvánul, hogy a máskor nyugtalan ben­­szülött keresztény lakosság, valamint az összes idegen kolóniák bizalma kezd helyreállni. Szerb mozgósítás kiró. Belgrád, április 26. (Saját tudósítónk távirata.) Azokra a híresztelésekre vonatkozólag, hogy Szerbia két hadosztályt mozgósítani és a török határra küldeni készülne, a miniszterelnök és a külügyminiszter a török követnek teljesen meg­nyugtató felvilágosításokat adtak. A szabadkai gyilkosság hiteles lödének. — Kiküldött tudósítónktól. — A szabadkai gyilkosság ügye az utolsó na­pokban annyira összekuszálódott, hogy jónak láttam Szabadkára utazni és a helyszínen sze­mélyes meggyőződést szerezni a történtekről. A szabadkai rendőrség lekötelező jóakarattal támogatott és rendelkezésemre bocsátotta a gyilkosság és az azt követő napok eseményei­nek adatait­­ máig, így abban a helyzetben vagyok, hogy olvasóink számára a hiteles, való tényállást megírhassam. Kezdem a legelején. (A sárga ház.) . A város közepén, a Damjanich- és Wesselényi­­utczák sarkán épült Haverdáck földszintes, sárga háza. A házban évek óta két lakó lakik. Az egyik lakó özv. Deák Lajosné, egy szolgabiró özvegye, leányával, Olgával. Az özvegy és leánya tíz év óta a legintimebb baráti viszonyban éltek a ház­tulajdonos-családdal , Haverda Boldizsár ügyvéd­del, nejével és Mariska nevű leányával. Mariska tizenhat éves korában Szabadka egyik legszebb leánya volt. Szülei büszkék voltak reá, mert szépsége mellett szellemileg is gyönyörűen fejlő­dött. Szabadka legszellemesebb hölgye, mondták róla rajongói, kik körülvették. Rajongói közül csak egyet tüntetett ki a szép és okos leány : egy fiatal hadnagyot. Platói, idillikus viszony fejlődött ki kettejük között. A szép leány a had­­nagygyal való ismeretsége alapján megtanult lovagolni, vivni, kerékpározni. Valóságos sport­­lady lett belőle. A barátságból szerelem fejlődött. És itt kezdődik Mariska — egész Szabadka így hívta mindig — tragédiája. A szülők büszkeségét emelte a leányt körül­­rajzó imádók serege. Midőn azonban megtudták, hogy Mariska a hadnagyot szereti, az egyszerű emberek hirtelen eltávolították leányuk addigi férfikörnyezetét. — A­hány udvarlód itt Szabadkán van, — mondta az apa — egy sem való férjnek. De első­sorban nem annak való a hadnagy. Tudd meg, hogy katona sohasem lehet a férjed. Ha nőül akarsz valakihez menni, legyen az ügyvéd, orvos, kereskedő vagy eféle komoly férjnek való ember ! Hiábavaló volt Mariska minden kénye. Az öreg Haverda nem engedett elveiből. A hadnagy, látva, hogy mit sem remélhet, visszahúzódott, sőt később el is hagyta a várost. Mariska szülei vigasztalták leányukat, hogy majd szereznek neki hozzáillő férjet. Csakugyan, körülbelül nyolcz év előtt az apa egy régi isme­rősének fiát, Jarmatzky Sándor dr. akkori újpesti közjegyző-helyettest mutatta be Mariskának azzal, hogy az lesz jövendőbelije. Mariska nem ellenke­zett. Minthogy azé, a­kit ifjú szíve minden hevével szeretett, úgy sem lehetett, mindegy volt neki akárki. A hadnagygyal tartott platói viszonyának apai részről történt durva széttépése után Mariska egész lényében megváltozott. Sokszor órákig ült

Next