Az Ujság, 1910. augusztus/2 (8. évfolyam, 194-206. szám)

1910-08-30 / 205. szám

is IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS. § A nyári szünet után, Balogh­y György dr., a buda­pesti büntetőtörvényszék elnöke nyári szabadsága után ma megjelent a büntetőtörvényszéken és átvette hiva­tala vezetését Saly Dezső táblabírótól, a­ki eddig elnöki tisztében helyettesítette. Ugyancsak ma jelent meg hiva­talában Mikovich Lajos dr., a büntetőtörvényszék esküdt­­bíróságának helyettes elnöke és Szin­vek Ferencz vizsgáló­­bíró is. Sélley Barnabás dr., a budapesti kir. ügyészség vezetője, szintén ma vette át az ügyészség vezetését Geszti Andor főügyészhelyettestől. § Nyugalomba vonuló tanácselnök, Décsey Zsigmond curiai tanácselnök, az V. polgári tanács érdemes vezetője még a nyár elején benyújtotta nyugdíjaztatása iránti kérvényét. Székely Ferencz igazságügyi miniszter megkísérelte marasztalni az ősz tanácselnököt, a­ki azonban hivatkozással magas korára és legutóbbi betegségére, kérte nyug­díjaztatását. Décsey Zsigmond tehát legközelebb nyugalomba vonul. Utódja valószínűleg Pecháta Endre curiai biró lesz. Itt említjük meg, hogy Hanák Kolos curiai biró a legközelebbi napokban szintén nyugalomba vonul. § A felsőbíróságok köréből. A budapesti Ítélő­tábla és a Curia nyári szünete a mai nappal véget ért. Mindkét felsőbíróságon holnap megkezdődnek a rendes tárgyalások. Günther Antal curiai elnök, Vavrik Antal curiai másodelnök és Csató Fe­­rencz dr., a tábla elnöke, mai napon megérkeztek és elfoglalták hivatalaikat. A Curián szeptember 24-ig­ csak három büntető tanács fog működni és pedig az I. tanács Vavrik Béla másodelnök, a II. Sebestyén Mihály tanácselnök és a IV. Dogáriu Tamás legidősebb tanácsbíró elnöklésével. A táblán szeptember 25-ig csak két büntető tanács működik és pedig a Ill. tanács Horváth Béla tanácselnök és a III. tanács Csiky József curiai biró veze­tésével. § A váczi-utczai gyújtogató. A Váczi-utcza 66. számú házban lakott Adelmann Emilia fehér­varrónő anyjával, özvegy Adelmann Ágostonnéval. Adelmannék négyszobás lakása, mint megírtuk, a múlt vasárnap, augusztus 21-én kigyulladt. A la­kók, meglátván a füstöt, betörték az ajtót. A la­kásban egy pant­­ag már lángban állott. Oltás köz­ben észrevették, hogy a lakásban a bútor alatt égő gyertyák vannak elhelyezve, azok köze­lében spirituszos üvegek állanak, a szobában pedig nagymennyiségű kén volt szót hintve. Mind­ezek a jelek arra vallottak, hogy itt tervszerűen előkészített gyújtogatásról van szó. A rendőrség ez alapon letartóztatta Adelmann Máriát, a­kiről megtudta, hogy kevéssel azelőtt lakásának be­rendezését 27.000 koronára biztosította. A letar­tóztatott nő ellen az ügyészség indítványára Nagy Béla dr. vizsgálóbíró gyújtogatás bűntette miatt rendelte el a vizsgálattal együtt az előzetes le­tartóztatást. Ádelmann Mária ez ellen felfolyamo­dást jelentett be a vádtanácshoz, a­mely a szabad­­lábrahelyezés kérdésében előreláthatóan ma vagy holnap fog dönteni. § A gönczi választás utójátéka. A folyó évi június hó 1-én Gönczön lezajlott képviselőválasz­táskor a pártonkívüli Bárczay Ferenczczel szem­ben a Justh-párti Nemes Sándor maradt kisebb­ségben. Ezt a vereséget a gönczi függetlenségi és 48-as kör sehogy sem tudta elszenvedni és azért a választások után junius 18-án megtartott köz­gyűlésén a Bárczay Ferenczet támogató Pálffy László grófot, saját díszelnökét, tagjai sorából kizárta. Kizárta vele együtt azon többi tagjait is, a kik a képviselőválasztás alkalmával Bárczay Ferenczre szavaztak. A kizárási határozat indo­kolása szerint Pálffy László grófot és vele szavazó társait ki kell zárni a tagok sorából, mert ő és társai polgári becsületüket vesztett, a kör jó hírnevét veszélyeztető és az erkölcs, a műveltség és illem korlátait átlépő emberekké lettek azzal a csele­kedetükkel, hogy nem a Justh-várti Nemes Sán­dort támogatták szavazatukkal; a kaszinónak a tagjai tehát nem lehetnek. Pálffy László gróf a gönczi függetlenségi és 48-as kör közgyűlésén résztvett tagokat becsületsértés miatt az abaúj­­szántói járásbíróságnál Halmi Pál dr. kassai ügy­véd útján feljelentette. Ebben az ügyben most érdekes fordulat állott be, a­mennyiben a kassai királyi ügyészség a hozzá indítványtétel végett áttett bűnpörben a vád képviseletét közérdekből átvette és azt az ügy egész folyamára nézve magá­nak fentartotta. Pálffy László gróf panaszához csatlakoztak még Kreuz László postamester, Vadas József állatorvos és Gönczy István községbiró és az ugyancsak ilyen módon kizárt kaszinói tagok. § A népgőzfürdő tolvaja. A Klauzál-utczai népgőzfürdőben ez év junius 25-én tetten érték Ernst Dezső 27 éves lakatosmestert, a mikor Németh Gyula nevű fürdővendégnek kabinját ál­­kulcscsal felnyitotta s abból Némethnek arany - lánczát és ezüst óráját ellopta. Ernst Dezsőt nyom­ban letartóztatták s a budapesti büntető törvény­szék szüneti tanácsa Jamniczky biró elnöklése alatt ma vonta felelősségre Ernst Dezsőt lopás bűntettéért. A tárgyaláson Ernst eleinte tagadni akarta a vádbeli cselekményt, de e közben ellent­mondásokba keveredett. A bíróság megállapította bűnösségét s elitélte három hónapi fogházra. A vád­lottat miután állandó lakása és foglalkozása van, a bíróság szabadlábra helyezte.­­ Megszökött sikkasztó. Handler Gyula keres­kedő ez év telén szolgául fogadta fel Hereszta Imrét, a­kit február 4-én több száz korona értékű fehérneművel elküldött egyik vevőjéhez. Horeszta a fehérneműket nem vitte el a vevőhöz, hanem el­zálogosította s azután a pénzzel megszökött. A büntető törvényszék vizsgálóbírója által kibocsá­tott nyomozó levél alapján a megszökött bolti­­szolgát a rendőrség csakhamar letartóztatta s a büntető törvényszék szüneti tanácsa mára tűzte ki sikkasztási bűnügyének tárgyalását. Minthogy azonban a megidézett tanuk egy része nem jelent meg, a biróság a mai főtárgyalást kénytelen volt elnapolni. § A külföld magyarja, Novák Henrik privigyei származású huszonnyolcz éves ügynök 1901. év julius havában a Diamant és Vadas budapesti bizományi c­ég szolgálatába lépett mint helyi ügy­nök. Alig néhány heti működés után főnökeinek tudta és beleegyezése nélkül beinkasszált 817 ko­ronát s ezzel a pénzzel külföldre szökött. Először Parisba ment és itt felkereste a H. Salle & Co. párisi czéget, a­melyről tudta, hogy a Diamant és Vadas czéggel üzleti összeköttetésben áll. A párisi czégtulajdonos előtt magát a Diamant és Vadas czég egyik tulajdonosa fiának, Diamant Richárd­­nak adta ki és pénzzavarára hivatkozva, kölcsönt kért tőle. A párisi kereskedő száz frankkal segí­tette ki pénzzavarából a fiatal­embert, a­ki innen Angliába utazott és itt Glasgowban Bergusson Schaid olaj- és zsiradékkereskedőt látogatta meg. Itt is Diamant Richárdnak mutatta be magát és előadta, hogy üzleti ügyben sürgős szüksége volna száz font sterlingre. Az angol kereskedő húsz font sterlinget adott át neki aranyban, ezenkívül egy 1500 koronáról kiállított és a berlini Mitteldeutscher Kreditbankra szóló csekket, melyet Diamant Ri­chard nyújtott át neki, látott el átjegyzéssel. Ezt a csekket Diamant zsebre tette, de értékesíteni már nem tudta, mert időközben az óvatos angol kereskedő távirati kérdezősködésére a budapesti Diamant és Vadas elég kijelentette, hogy a csekk hamis. Novák Henrik, miután Angliában is kez­dett lába alatt a talaj égni, Drezdába és Frank­furtba ment és mindkét helyen hasonló módon csalt ki egyes kereskedőktől kisebb-nagyobb össze­geket. A múlt év szeptember havában Gráczban rajtavesztett és letartóztatták. A kiadatási eljárás megindulván, első­sorban a szombathelyi törvény­szék kapta meg ezt a jeles fiatal­embert. Ez a tör­vényszék több rendbeli csalás miatt ez év már­­czius havában két és fél évi fegyházra ítélt­­e el Novák Henriket. Szombathelyről a budapesti Nádas és Vadas czég feljelentése folytán ideszállí­­tották a fővárosba s a büntető törvényszék ma vonta felelősségre egyrendbeli sikkasztás és négy­rendbeli csalás bűntettéért. Novák Henrik töre­delmesen beismerte a terhére rótt bűncselekmények elkövetését, mire a bíróság Aranyiczky dr. ügyész indítványa után a vádbeli cselekményekért s két évi fegyházra ítélte el. Egyben pedig elrendelte a tör­vényszék, hogy a bűnügy iratai tétessenek át a szombathelyi törvényszékhez, hogy a most hozott jogerős és a­­Szombathelyen kiszabott büntetés tekintetében a szombathelyi törvényszék összbün­­tetést szabjon ki Novák Henrikre. AZ ÚJSÁG Kedd, 1910. augusztus 30. JOGÁSZOD­­ ÜGYVÉDJELÖLTEK S A fe'zékely'-féle javaslat küszöbén siessünk ''-«231 m ESŐS VILMOS Jogi szemSnásManta segítségével Budapest Weszelényi-u. 33. Telefon N­8,57i gyorsan, sikeresen letenni a iijiUWGfii­lf!701TIQt ! szigorlatukat, alap vizsgákat és as üljj sölli St tojjál ! „A jogi vizsgák vezérfonala" nélkülözhetetlen tanácsadó minden érdeklődőnek ingyen! 7937 Jézus és a Halál. — Sienkiewicz. — Leültünk a lobogó tűz mellé s hallgattuk a Tátrának azt a különös csendjét, mely belezeng az ember fülébe. Közeledett már az idő, hogy nyugovóra térjünk; akkor Szabala hirtelen fel­emelte ránczes arczát, mely olyan volt, mint a vén keselyű feje, de Milton arczához is hasonlított; egy pillanatig révedező szemmel nézett a tűzbe, aztán hozzáfogott meséjéhez : — Nagyuram, kérem, egyszer egy paraszt­­ember vállára vetette a fűrészét meg a szekerezé­­sét és elindult, hogy munkába álljon, Novitargba. Úgy Poronin táján hozzája szegődött egy vén banya. A paraszt eszes öreg ember volt; meg­ismerte, hogy az a Halál s mindjárt törni kezdte a fejét, hogy mi módon szabaduljon meg tőle. Végre aztán nekigyürkőzik és lyukat vág egy vén fűzfa tövébe. S mikor elkészül vele, belenéz. — Mit nézel ? — kérdezi tőle a vén banya. — Nézz bele te is, ha meg akarod tudni! A vén asszony belenéz a lyukba, de biz nem lát benne semmit; e közben a paraszt megfara­gott bükkfából egy jó erős czöveket. — Nem látok benne semmit — mondotta a halál. — Eredj, bújj bele, majd meglátod. A halál bányája belebújt az odúba, de alig hogy benne volt, a parasztember — kérem szíve­sen — hamarosan beverte a czöveket a fűzfa nyí­lásába, még ráadásul is ütött reá egynéhányat a szekerczéjével, aztán Isten nevében tovaballagott. Sok esztendő múlt el azóta s a parasztember még mindig életben volt. Az emberek fiai nem haltak. Zakopanéban, Fehér-Dunajeczen, Koko­­lovban, mindenhol annyi volt az ember, mint a fenyőcsemete az erdőben. A parasztember is na­gyon megvénült és beköszöntött hozzá az Ínség, mert nem tudott dolgozni. Végre megelégelte az életet, kiment a fűzfa tövéhez és kiszabadította belőle a Halált. A­mikor, kérem, a halál bányája kiugrott a fa odújából és elkezdett kaszálni Zakopanéban, Fehér-Dunajeczen meg Mokolovban, rendre hul­lott az ember és kevés lett a hely a temetőben. A halál banyája bement egy parasztasszony­hoz is — özvegy asszony volt szegény, hét gyer­mek anyja — és el akarta vinni magával. De a gyerekek így rimánkodtak neki : — Ne vidd el az anyánkat, ne vidd el az anyánkat! A banyának megesett a szive a gyermekeken ; elment hát a jó Istenhez és azt mondotta neki: — Uram Isten, hogyan viszem én el azt a szegény asszonyt, mikor úgy könyörögnek, úgy rimánkodnak a gyermekei, hogy még az én szivem is megesett rajtuk ? Az Úristen pedig ezt felelte neki : — Nem én vagyok a mestere az ily dolgok­nak, hanem Jézus a mestere nekik. Eredj az Ur Jézushoz, majd megmondja ő, hogyan és mikép­pen legyen. A halál banyája erre az Ur Jézus színe elé járul és azt mondja neki : — Édes Uram Jézus, már hogyan vitetném el én azt a parasztasszonyt ? Hét árvája sír a kunyhójában, úgy kérnek, úgy rimánkodnak, hogy megesett rajtuk a szivem. Az Úr Jézus pedig reá vetette szeme pillan­tását a banyára, hogy az úgy érezte, mintha a szél ütötte volna meg. — Eredj szaporán a tenger vizébe és hozz fel belőle egy követ. A banya beleugrott a tenger vizébe, a fene­kéről felhozott egy kemény követ, mely oly kerek volt, mint a czipó. Az Úr Jézus ekkor azt mondta neki: — Rágjad ! A halál banyája rágja, rágja, c­sajognak belé

Next