Az Ujság, 1911. december/1 (9. évfolyam, 285-298. szám)

1911-12-02 / 286. szám

Szombat, 1911. deczember 2. AZ ÚJSÁG húsz korona fő- és tíz korona mellékbüntetésre ítélte őket. Csupán Faik Richárdnál nem a rágalmazást, hanem a becsületsértést állapította meg. Az indo­kolás kiemeli Fényes és társai jóhiszeműségét. Az ítélet ellen az ügyész, valamint Ekecs János és két társa jogi képviselője felebbeztek a felmentések, illetve a 92. §. alkalmazása miatt, Fényes László feltartotta semmiségi panaszait és felebbezést jelentett be a bűnösség kimondása miatt. Vádlott társai csatlakoztak bejelentéséhez. § A bankárok bűnpöre. Neumann bankár és vádlott-társai bűnpörében ma délutáni két óra előtt a perbeszédeket lefejezték és Baloghy György dr. elnök értesítette a feleket, hogy a törvényszék az ítéletet dec­ember ötödikén, kedden, déli tizenkét órakor hirdeti ki. Dési Géza dr., Neumann védője volt ma az első, a­ki védbeszédjét előterjesztette. Mintegy három óra hosszáig beszélt nagy figye­lem kíséretében, beszédének főleg a vitatkozó része aratott elismerést. Védőtársai röviden terjesztették elő a védelmet, Timkó ügyész pedig lemondván a válasz jogáról, a főtárgyalás déli fél kettő után álta­lános meglepetésre véget ért. A mai perbeszédekről a következő tudósítást közöljük: Dési Géza dr., Neumann Miksa védője, beszéde elején az elnöknek mondott köszönetet pártatlan­ságáért és a magas színvonalon állott főtárgyalás mintaszerű vezetéséért, elismerését fejezte ki az ügyész iránt is, de figyelmébe a­jánlotta , hogy saját beismerése szerint is neki idegen területen moz­gott­. Az ügyész azt mondta, hogy Neumann Miksa szerencsevadász ; a valóság ezzel szemben az, hogy Neumann — mint a tárgyaláson is kiderült — intelligencziával, szorgalommal dolgozott. Ellen­ben szerencsevadászok voltak a panaszosok, a­kik gyógyszertárt, postát, vagy lovaglóiskolát vezet­tek, mellesleg pedig a tőzsde sikamlós talaján hir­telen meg akartak gazdagodni. Ha Neumann sze­rencsevadász volt, mi szüksége lett volna Lóránt vagyonának a befektetésére? Ott van a baj, hogy előbb készült a vád, csak azután a tényállás, erő­szakosan és igazságtalanul. A kihallgatott tőzsdeügynökök egyhangúan kijelentették itt, hogy a Neumann-c­éget prímá­nak tartották, hogy a czég kötelességének mindig pontosan eleget tett. A­mi a czég szaklapját illeti, a védő megjegyzi, hogy ilyen szaklapja sok igen szolid czégnek van. A kápráztató nyereség, melylyel a czég a feleket kecsegtette, sem ítélhető meg úgy, a­hogy a vádhatóság tette. A czég minden érték­papírt egyformán ajánlott s soha nem hamisította meg az árfolyamot. Bizonyos papírokat, melyek­nek nemzetközi forgalma van, erősebben ajánlott, mint akár a jungbunzlauit, akár a brassóit. Neumann csak kombinácziókba bocsátkozott, a­mihez minden embernek joga van. A lenézett jungbunzlaui, melyet a vádlott olyan melegen ajánlott, ma száz perc­enttel emelkedett, a forga­lom legkedveltebb papírja, míg más elkényezte­tett papír mélyen l­esülyedt az árfolyamban. Az ipari papírok, melyeket a panaszosok vettek, nem tőkebefektetésre valók, hanem spekuláczióra. A vádhatóság ezeket csöndes papíroknak nevezi. Téved az ügyész, ha aszt hiszi, hogy ezeknek az esélyeit könnyebb meghatározni, mint a nemzet­közi papírokét. Ellenkezően, sokkal nehezebb azoknál a kombinálás. Hogy a vádlottak miért kerestek éppen Német­országban ügyfeleken, abban semmi különös nincs. A német törvény látja, hogy nem hivatalos ember a tőzsdén játsszék. Ha ott valaki a tőzsdén játszani akar, annak jelentkeznie kell, annak a nevét előbb kifüggesztik. Magyar emberre nem vonatkozik ez a szabály. A német bizományos úgy bánhat­ el a magyar komiitenssel, mint a magyar bánik a némettel. A csalás kritériuma az, hogy valaki, a­ki fon­dorlatra készül, olyasvalamit tud vagy már tud, a­mit a másik, a­kit le akar csapni, nem tud, vagy még nem tud. Miholyt ez a kritérium hiányzik, csalásról szó sem lehet. Nevezhetjük a vádlottak eljárását tisztességtelennek, erkölcstelennek, de jogászi értelemben­­vett csalásról komolyan be­szélni nem lehet. A komiitensek­­ kiválasztásából sem lehet a vádlottak ellen argumentálni. A lateiner-embereket egyszerűen mellőztél, mert azoknak köztudomás szerint nem igen van pénzük. Védencze fölmenté­­sét kéri. Weber Salamon dr., Herzfelder Ignácz védője utalt arra­, hogy a német polgárok azt hiszik, hogy Magyarországon az igazság csak akkor , érvényesülhet, ha ők támogatják azt. Mi azon­ban tudjuk, hogy a bíró nem lát sem magyart, sem németet, sem vádlottat, sem sértettet, hanem csak egy vitás jogügyet, a­melyben fajra, nemzeti­ségre, osztályra, foglalkozásra, divatra és áram­latra való tekintet nélkül kell és fog igazságot szolgáltatni. Ez az igazság csak a vádlottak fel­mentése lehet. Kisfalvi Rezső dr., Gross Jakab védője azért kéri védenc­e felmentését, mert ő új komitten­­seket nem akvirált, hanem utasítás szerint kereste fel a komittenseket, illetve, a komittensek egyikét vagy másikát és egyes megbízója által már aján­lott értékeket vétel vagy eladásra ajánlotta. Ezt a legjobb hiszemben, a legjobb meggyőző­désben tette, mert non valeur papírokat nem ajánlott. Berger Rezső dr., Kálmán Antal védője el­mondja védenczéről, hogy ő csak négy hétig volt a czéggel összeköttetésben. Végig haladva a pana­szosok vádjain, főleg Jordán Miksa panaszára terjeszkedik ki. Ebben az ügyletben a lebonyolítás Berger Hermann által egy év múlva történt meg, s így ahhoz sem Neumannak, annál kevésbé Kál­mánnak semmi köze sem volt. Jellemző különben erre a sértettre nézve, hogy azt is felhozta Kálmán ellen, hogy ez magát katolikusnak adta ki zsidó létére. Kijelentette itt a tárgyaláson, hogy ha tudta volna, hogy Kálmán nem katolikus, hanem zsidó, nem kötötte volna meg vele az üzletet, örül, hogy ez a sértett eljött ide a főtárgyalásra, mert benne ismerte meg az első Jordánt, a­ki anti­szemita. (Derültség.) Felmentést kért. Miután az ügyész kijelentette, hogy nem kíván az elhangzott védőbeszédekre replikázni, az elnök a perbeszédeket befejezettnek jelentette ki és a vádlottaktól megkérdezte, hogy mit kívánnak még felhozni védelmükre ? A vádlottak egymás után kijelentették, hogy nincs semmi előadni va­lójuk. Az elnök ezzel a tárgyalást befejezettnek jelentette ki és tekintettel a bűnper óriási anyagára, az ítéletkihirdetésre határnapul deczember hó 5-ik napjának déli 12 óráját tűzte ki. Ezzel a tárgyalás véget ért. § Az erzsébetfalvai pénztári sikkasztás. A szomszédos Erzsébetfalva községében nagy eset történt a múlt évben. A község gavallér és elsőrendű vadász jegyzője, Kolláth György nagy összegű köz­pénzeket zsebre rakva, hirtelen kivitorlázott Ame­rikába. Levelezései alapján kiderítették, hogy ál­néven és hol tartózkodik és a kiadatási el­járás után hazaszállították. A pestvidéki tör­vényszék Kolláthot hivatali sikkasztás bűntettéért három évi fegyházra, ifjú feleségét, a­ki tudott az ügyről és egyes összegeket átvett férjétől, orgazda­ságért öt havi börtönre ítélte. A budapesti tábla ma tárgyalta a pert Horváth Béla elnökletével. A vádhatóságot Halász dr. fő­ügyészhelyettes képviselte. A felebbezés részben balul ütött ki, a­mennyiben a tábla Kolláth bün­tetését négy évi fegyházra emelte fel az egy évi vizsgálati fogság beszámításával. A felesége bün­tetését pedig az enyhítő körülmények mérlegelésé­vel három havi fogházra leszállította és ebbe is beleszámította javára az elszenvedett vizsgálati fogságot. § joggyakornoki kinevezések. Az igazságügyminisz­ter Gzerman András dr. budapesti büntetőtörvényszéki joggyakornokot dr. Vaisz-féle alapítványi joggyakor­nokká, a nagyváradi tábla elnöke a vezetése alatt álló tábla kerületébe Molnár Géza ügyvédjelöltet, Faragó Ernő jogszigorlót, Ács Nagy Jenő ideiglenes minőségű díjtalan joggyakornokot és Nyúl István dr. ügyvéd­­jelöltet díjas joggyakornokokká nevezte ki. § Jegyzői kicsevézés, áthelyezés. Az igazságügy­miniszter Szarka Béla felsőőri járásbirósági joggyakor­nokot a vasvári járásbírósághoz jegyzővé kinevezte és Gayer Gyula dr. vasvári járásbírósági jegyzőt a szombat­­helyi törvényszékhez helyezte át. ( Esküdt!)! résőri elnökjelölés. A pozsonyi tábla elnöke a pozsonyi törvényszéknél szervezett esküdtbíró- Az ügyvédi vizsgára, szigorlatokra, alap-államvizsgákra való készülésnél, ha felesleges idegölő munkától és a mostani válsá­gos viszonyokból, valamint a megszabott átme­neti idő rövidségéből folyó óriási főoc­­­kázattal magát megkímélni akarja, útmu­tatásért forduljon feltétlenül hozzánk. Az ügyvé­dire való előkészítést intézetünkben kíjjárólag ügyvédek végzik a rendszerünket, technikánkat az­ évtizede® gyakorlat olyan szakszerűvé, olyan magas színvonalúvá és eredményessé tette, hogy egy szigorlatra hat hét, az ügyvédire 5—5 és fél hó alatt szerves, szabatos, átérzett és a vizsga sikerét feltétlenül és minden kétséget kizáró tö­kéletes készültséget nyújtunk. „a jogi vizsgák letétele« czímű kiadványunkat díjmentesen küldjük. 120S7 Dr. DOBÓ jogi szeminárium Kolozsvár, Bolyai-u. 3. 15 sag elnökévé Petócz Gábor curiai bírót, törvényszéki elnököt, helyettesévé pedig Dreiler Róbert törvényszéki bírót jelölte ki. KÖZOKTATÁS. *** Tanítók mozgalma. A battonyai tanítók, tekin­tet nélkül iskoláik jellegére és felekezetire. f. hó 29-én egyhangúlag elhatározták, hogy deczember 8-án Buda­pesten a tanítók fizetésemelése tárgyában összehívott országos nagygyűlésen kivétel nélkül megjelennek. *** A polgári iskolai tanárok gyűlése. Az Orszá­gos Polgári Iskolai Egyesület deczember 28-án, délelőtt kilencz órakor tartja meg az Eötvös-alap házában (VIII., Szentkirályi­ utcza 47. sz.) rendes választmányi gyűlését a következő tárgysorozat­tal : 1. A polgári fiúiskolai reform tanulmányi szer­vezete. Előadó Kovács János dr. (Budapest). 2. A fizetésrendezés. Előadók az állami tanárok részé­ről : Paál Sándor (Resiczabánya), a nem államiak részéről Kokas Nándor (Körmöczbánya) és az államosítottak emlékiratának beterjesztője: Vo­­lenszky Gyula (Budapest). 3. A polgári iskola ad­­minisztrácziója. Előadja Tas Ferencz (Pozsony). 4. Jelentések. 5. Indítványok. A választmányi gyűlést megelőzőleg igazgató­tanácsi ülés lesz. *** Állami fizetéskiegészítés a községi és felekezeti felsőbb leányiskoláknál. A vallás- és közoktatásügyi mi­niszter a községi és felek­­i felsőbb leányiskoláknál alkalmazott igazgatók, rendes tanárok, rendes és segéd­­tanítanők fizetéseinek államsegéllyel való kiegészítéséről intézkedik legújabb rendelkezésével, mely újabb mego­ratok szerint állapítja meg a fizetéskiegészítő állam­segélyeket. Ez újabb megállapítási módozatoknak lényege az, hogy minden községi és felekezeti felsőbb leányiskolai igazgatónak, rendes tanárnak, rendes és segédtanítónőnek az iskolafentartótól nyert fizetése ugyanazon minőségben töltött szolgálati ideje alapján ugyanoly összegre egészít­­tetik ki államsegéllyel, mint a­mennyit ugyanazon minő­ségben hasonló szolgálati idővel bíró állami felsőbb leány­iskolái igazgatók, rendes tanárok, rendes és segédtanító­­nak fizetés és személyi pótlékkép tényleg élveznek. A miniszter az új mdozatok végrehajtásának érdekében hatályon kívül helyezi az 1906. és 1908. évi megfelelő körrendelet némely rendelkezéseit s helyettük uj meg­felelő rendelkezéseket léptet életbe. EGYLETEK. () A Magyar Írók Segélyegylete. Az egylet igazgató-bizottsága az alapszabályok 6. §-a ren­delkezésének megfelelve az alapító- és évdíjat fizető tagokat jelen hírlapi közleménynyel, külön meg­hívók kibocsátása nélkül, ezennel meghívja a folyó dec­ember hó 12-én, kedden délelőtt 11 órakor a Magyar Földhitelintézet (Budapest, Bálvány­ utcza 7.) tanácskozó termében tartandó egyleti közgyű­lésre. A közgyűlés tárgyai: Kozma Andor titkári jelentése az egylet 1906—1911. évi működéséről és egyleti elnök, valamint tizenöttagú igazgató­­bizottság választása, m­iuután az 1905. deczember 18-án választott elnök és igazgatóbizottság hat évre szólott megbízatása lejár. Alapitó tagok a közgyűlésen jogukat meghatalmazott által is gya­korolhatják. Elhunyt alapítótag helyett a szava­zati jog legidősebb leszármazó törvényes örökösét is megilleti, de csak elsőszig. ( ) A Nőtisztviseők Országos Egyesülete hang­versenynyel nyitotta meg szerdai összejövetelei soro­zatát: Wittenberg Emmy, Katona Zoltán és Wittenberg Imre nagy tetszés mellett adtak elő zongora-, gordonka és hegedűszámokat Poppertől és Marschnertől. A zene­számok között Szabados Kiotóid pompás humorú con­­ferenceokat rögtönzött, melyek az igen nagy számú hallgatóságot állandó derültségben tartották. A műso­r összes számai nagy és megérdemelt sikert arattak. Jövő szerdán Madzsar József dr., az ismert nevű szocziál­­higiénikus tart az egyesületben előadást A táplálkozás reformjáról. Az előadás pontosan 8­0 órakor kezdődik. Belépődíj nincs. Az egyesület igazolt tagjainak vendégeit is szívesen látják. () A Budapesti Bethlen Gáborr Kör irodalmi al­bizottsága tegnap tartotta szépszámú közönség jelenlété­ben első poéta-estjét Török Miklós dr. műveiből. Kis Roland irodalmi alelnök megnyitójában ismertette Török Miklós irodalmi működését. Ezután Török Miklós olvasott fel verseiből, Nagy Ákos pedig elszavalta Török Miklósnak Károlyi Sándorról szóló Ének czímű költeményét. A műsor kimagasló pontja Rombach István énekszáma volt, a­ki Török Miklósnak Marquise czimü megzenésített versét énekelte. Az egyes számokat a közönség tetszéssel fogadta. A sikerült estét Komáromi Jánosnak Az a vitéz Bénák czimü humoreszkje és Török Miklós felolvasása fejezte be. (­ A Charité Poliklinika a megüresedett ideggyógyá­szati osztály vezetőjévé Rauschburg Pál dr. egyetemi magántanárt választotta meg. () A Pesti Bölcsöde Egylet választmánya gróf Pappenheim Sziegfriedné elnök lakásán ülést tartott, melyen Vámos Gyula dr. főorvos jelentést tett a bölcső­dében behozott újításokról. Kívánatosnak mondotta ki a választmány, hogy a csecsemők külön teremben legyenek elhelyezve. A választmány megbízta­ az elnökséget, hogy az új terem létesítése iránt tanulmányozás után tegyen jelentést. A pénztári jelentés tudomásul vétele után el­határozták, hogy február 1-én bölcsőde­bált rendeznek, melyen az elnöki tisztet ismét dr. Károlyi József gróf fogja betölteni.

Next