Az Ujság, 1911. március (9. évfolyam, 51-63. szám)
1911-03-10 / 59. szám
■ I AZ ÚJSÁG Péntek, 1911. márczius 10. – A horvát felirat. Zágrábból jelentik: Az országgyűlés ma folytatta a felirati vitát. Krajnovics azt fejtegette, hogy a bán a régi unionista magyarán rendszert akarja visszaállítani s vannak horvát papok is, a kik támogatják. Tornáca (tábori lelkész) közbekiált: A koalíczió a legnagyobb szerencsétlenség Horvátországra, hazafias kötelessége megsemmisíteni. Krajnovics a szerb nép kívánságairól beszél. Tornáca : Botrány, hogy ezen az országgyűlésen szerb népről beszélnek. Az elnöknek nem volna szabad ezt tűrnie ! Krajnovics : A koalíczió legfőbb sikere a horvátok és szerbek egysége és ez a testvéries egység Horvátország érdekében és Horvátország minden ellenségével szemben be fog válni. Novak azt fejtegeti, hogy Ferdinánd királylyá választásával Horvátország bizonyságát adta, hogy Magyarországtól független. A horvát bánok mindenkor függetlenek voltak Magyarországtól és csak a királynak voltak alárendelve. Időközben tanítók küldöttsége tisztelgett a ház elnökségénél és az egyes pártok vezéreinél, arra kérve őket, hogy Radics István indítványát vessék el; az indítvány szerint nem szabad a tanítói fizetések felemelésére szükséges összegeket a községek vállára hárítani, hanem az országos költségvetésből kell fedezni. Radics István az ülés folyamán kétórás beszédben indokolta indítványát, melyre Amrus osztályfőnök holnap válaszol. A horvát-szerb koalíczió körében azt a hírt kolportálják, hogy a bán az országgyűlést a tanítók fizetésének rendezéséről szóló törvény elintézése után hosszabb időre elnapolja. Ezután az országgyűlést feloszlatják és a koaliczió már megkezdi az új választásokra való előkészületeket. — A fogarasi mandátum. Serbán Miklós fogarasi képviselő megválasztatását a képviselőház előtt peticzióval támadták meg. A dologban különösen a választók megfélemlítése miatt elrendelték a vizsgálatot, s ennek vezetésével Lázár István gróf országgyűlési képviselőt bízták meg. A horvát miniszter. A »Hrvatszka Szloboda« mai száma írja, hogy horvát miniszterré Dedovics György belovármegyei főispánt fogják kinevezni. A fiumei kormányzó Budapesten, Fiuméból táviratozzák . Wickenburg István gróf fiumei kormányzó ma este Budapestre utazott, hogy a választásról és más politikai ügyekről jelentést tegyen a miniszterelnöknek. Tegnap éjjel Fiuméban Zanella Richard az autonóm párt kisebbségben maradt jelöltje a korzón beszédet mondott, melyben azt hangoztatta, hogy reá a fiumeiek, Vióra pedig az idegenek szavaztak. Ez a kijelentése nagy felháborodást keltett, mert kijelentését a magyarokra vonatkoztatják. Összeférhetetlenségi bejelentés. Széchenyi Emil gróf képviselő ellen, akinek összeférhetetlenségi ügyét a képviselőház összeférhetetlenségi állandó bizottsága holnap, pénteken délelőtt tárgyalja, hír szerint újabb összeférhetetlenségi bejelentést tesznek, mert Széchenyi Emil gróf igazgatósági tagja egy gazdasági gépgyárrészvénytársaságnak, amely állami szubvencziót élvez. AZ ÚJSÁG. Előfizetési ára: a magyar korona országaiba, Ausztriába és az annektált tartományokba. Egy hónapra ..... 2 kor. 40 fill. Negyedévre ......... 7 kor. — fill. Félévre ................ 14 kor. — fill. Egész évre ......... 28 kor. — fill. Francziaország, Belgium, Svájcz, Spanyolország, Olaszország, Dánia, Skandinávia és a Balkánállamok területére: egy hónapra .......... 6 frank ( 6 korona) negyedévre ... .......... 18 » (18 » ) A német birodalom államainak területére: egy hónapra....... 4 márka ( 4 kor. 80 fill.) negyedévre ........ 12 » . (14 » 40 » ) Angliába és az angol gyarmatokba: egy hónapra ... - 5.— shilling ( 6 korona) negyedévre ......... 15.— » (18 » ) Oroszországba: egy hónapra 2.— rubel 40 köp. ( 6 korona) negyedévre 7.— » 20 » (18 » ) Az Északamerikai Egyesült Államokba: egy hónapra 1.— dollár 20 cent ( 6 korona) negyedévre 3.— » 60 » (18 » ) . Az ujonczjavaslat. — A képviselőház ülése. — Ma utoljára nehezedett rá a bankjavaslat a képviselőház napirendjére. Harmadszori olvasásban is megszavazták és ezzel 1917-ig igazán végképpen elintézték a javaslatot. Ezután az ujonczjavaslatokra került a sor. A szavazásra meglehetősen nagy számban összegyűlt munkapártiak jórésze elpárolgott a teremből, ahol néhány szónok üres padok előtt tálalta föl bölcseségét, amely szemmel láthatóan még azt sem érdekelte, aki előadta. A néppárt két szónokot szállított: Leher- Tkoss Béla grófot és Huszár Károlyt, a kik a javaslatot érdektelen és vértelen fejtegetések után elfogadták. A gazdapárti Kovács Gyula, majd a Justhpárti Ábrahám Dezső és Batthyány Tivadar gróf pedig a javaslat ellen szállott síkra unottan czammogó, gondolatoktól igazán meg nem sápasztott beszédekkel. Részletes tudósításunk itt következik . (Harmadik olvasás.) Náray Lajos elnök: Felolvastatja a bankjavaslatot, amelyet a Ház most már harmadik olvasásban is megszavaz. (Az ujonczlétszám.) Leher-Thass Béla gróf: A néppárt nevében a javaslatot elfogadja, mert a kormány újonckövetelése a rendes keretben mozog és államfentartási eszközökről van szó. Reméli, hogy a kormány a megígért kilenczes bizottsági programmal nem fog úgy járni, mint a készfizetések felvételével. Huszár Károly : Elfogadja a javaslatot, mert a népre nézve is nagy kár volna a sorozást a megszokott időpontról későbbre tolni. A katonaságnál sokszor üldözik a katonákat a vallásuk miatt is. Például a zsidó újonczokat. Az altisztek garázdálkodásának is véget kell már vetni. A katonai öngyilkosok száma igen jelentékeny, ebben a rossz bánásmódnak nagy része van. A kétéves katonai szolgálat kapcsán kéri a honvédelmi minisztert, hogy a létszámot ne emeljék túlságosan. (Helyeslés a baloldalon.) Kovács Gyula : Az újonczok megszavazását, úgy Bécsben, mint a munkapárt részéről, már szinte kötelességnek tartják. Megszavaznak minden katonai terhet, anélkül hogy a nemzet jogait előbbre juttatnák. Katonásdit játszanak azon a címen, hogy ötven vagy száz esztendő múlva háború is kerekedhetik. Határozati javaslatot ad be, hogy a kormány a világbéke érdekében a többi államokkal való érintkezésre végre tegyen javaslatot. (Helyeslés.) Kérdi, mikor akarják a katonai perrendtartást tető alá hozni. Nem fogadja el a javaslatot. Ábrahám Dezső : Csodálja, hogy Huszár Károly, aki néppárti, elfogadja e javaslatot. A mi hadseregünk nem császári, hanem néphadsereg, mert az általános katonakötelezettségen alapszik. A hadvezetőség kiveti a népre a száz meg száz milliót, a kormány pedig minden gondolkodás nélkül megszavaztatja a delegácziókkal. A hadseregnek nyelve, szelleme, szervezete nem magyar. A katonsaág zárt kasztot alkot s ott egyébről se beszélnek, mint a Dienstreglementról s ha ezt elfogyasztották, akkor áttérnek a kutyára, a lóra és a nőre. Tallián Béla a delegáczióban azt mondta, hogy a hadsereg egysége nem engedi, hogy a magyar nemzeti követeléseket megvalósítsák. Tallián Béla: Nem igy mondtam. Ábrahám Dezső: Tisza István gróf, mikor miniszterelnök volt, azt mondta, hogy a hadsereg kérdése felségjog, melyhez a nemzetnek semmi köze. (Felkiáltások jobbról: Rosszul emlékszik!) A törvényjavaslatot nem fogadja el. (Helyeslés a baloldalon.) Batthyány Tivadar gróf : A többség nem érdeklődik az ujonezvita iránt. Tallián Béla felfogását, hogy nem kell követelnünk a magyar szellemnek a hadseregbe való bevitelét, mert majd ugyanezt megteszik az osztrák népek is s akkor vége lesz a hadsereg egységének és harczképességének, nagyon helytelennek tartja. Tallián Béla : Tévesen magyarázzák ! Holló Lajos : Vissza kell vonni. Batthyány Tivadar gróf ! A magyar szellem nem gyöngítené a hadsereget, hanem erősítené. Németországnak nincs egységes hadserege, mert összes hadsereje önálló hadseregekből áll s mégis legyőzte az egységes franczia hadsereget. Kérdi a többséget, mi van a kilenczes bizottsági programmal ? Ő ugyan aránylag kevés súlyt helyez erre a programmra, de attól tart, hogy még ebből se lesz semmi, hanem ez a programm is a készfizetés sorsára jut. Pedig a választók a készfizetés miatt is szavaztak a munkapártra. Darvas Fülöp : Régi ráfogás. Batthyány Tivadar gróf : Kár volt fel nem állítani a junkumot a kilenczes programm és a katonai terhek között, kár, hogy itt is Tisza gróf felfogása érvényesült. Tisza azt mondta, hogy a jogunkért való küzdelemben ne kapaszkodjunk a király palástjába. A dinasztia is folyamodott már az ország segítségéhez, például Mária Terézia idejében is. Kérdi a honvédelmi minisztert: mikor terjeszti elő a véderőjavaslatot s a magyar alkotmánynak megfelelő lesz-e a katonai bűnvádi perrendtartás ? Figyelmezteti a kormányt, ne zsarolja ki az országot, mert majd annyian fognak kivándorolni, hogy a jelenlegi újonczlétszámot se lehet kiállítani. A javaslatot nem fogadja el. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Berzeviczy Albert elnök : A vita folytatását a holnapi ülésre halasztatja s az ülést bezárja. Küzdelem az erőszakért. (Új bankpolitika. A bírák és a perrendtartási reform.) Az Ellenzék a bankjavaslat vitáját megelőzőleg napokon keresztül csörtette ócska fegyvereit. Bizonyosra vette, hogy ettől a zajtól a kormány és pártja hamarosan türelmüket vesztik, rátörnek az ellenzékre, s országvilág látni fogja, hogy a bankszabadalom meghosszabbítását csakugyan többségi erőszakkal tudták biztosítani. A függetlenségi párt soraiból, elég érthető módon, mindjárt haditervet is ajánlottak : a házszabályok szigorítását. De hiába volt minden fenyegetődzés, ellenzéki szövetkezés és küzködés, az erőszak nem jelentkezett. A házszabálymódosítás ideája helyett a bombakeresést dobták felszínre, ami azután az egész ellenzéki szövetséget megbontotta, önmaga ellen fordította. Most megint nagy fenyegetődzés hangzik fel a Ház baloldaláról : a véderő reformját fogják megakadályozni, a választójogi reformot követelik rendületlenül, vigyázzon a kormány, s ha élete kedves, egész arzenálját mozgósítsa. És a kabinet tagjai, a kormánypárt vezérkara, még most sem akar hallani semmiféle védekezésről. Az ülések idejének egy órával való esetleges meghosszabbítására se számít. A véderőreformot nemcsak hogy erőszakoskodás nélkül, de mondhatni, az ellenzék önkéntes leszerelése mellett akarja tető alá juttatni. Nagyváradról új bankpolitika kezdeményezését jelentik. A város törvényhatósága Karlaender Ede indítványára ma elhatározta, hogy negyven darab Osztrák-magyar Bank részvényt vásárol és hasonló akcióra szólítja fel a városokat, hogy ezáltal a közös bank vezetésében a magyar városok befolyást nyerjenek. Az új sommás perrendtartás a pereket harmadfélezer koronáig a járásbíróság hatáskörébe utalta. A járásbírák létszámát tehát emelni fogják. Ez természetszerűleg sok áthelyezéssel is jár, mert hiszen a lehetőségig mindenüvé megfelelő munkaerőt kell állítani. (A Ház folyosóján.) Apponyi Albert grófot Amerikában villásreggelin vendégéül látta Jósika Herczeg Imre, magyar vállalkozó. Jósika-Herczeg Imrét Budapesten sokan ismerik. Államvasuti segédfogalmazó volt, de otthagyta hivatalát, politikai pályára lépett s egyik kiváló tagja volt a haladópárt körének. Annak idején Apponyiék lapjai mint darabontot szorgalmasan bélyegezték, de Apponyi gróf köztudomás szerint sokszor nem emlékszik pártja dolgaira. Ezt hívei is elismerik. Kossuth Ferencz lapja ma szintén junkumot hirdet az általános választójogra és a véderő reformjára nézve. — Az ellenzék — írja — résen áll, mikor a véderőreform a mai állapotnál is jobban kiterjeszti majd az általános védőkötelezettséget, ezzel együtt kell járnia a politikai jogok minél nagyobb mértékű kiszélesítésének is. A véradónak helyet az alkot.