Az Ujság, 1911. március (9. évfolyam, 51-63. szám)

1911-03-10 / 59. szám

■ I AZ ÚJSÁG Péntek, 1911. márczius 10.­ ­– A horvát felirat. Zágrábból jelentik: Az országgyűlés ma folytatta a felirati vitát. Krajno­­vics azt fejtegette, hogy a bán a régi unionista magyarán rendszert akarja visszaállítani s van­nak horvát papok is, a kik támogatják. Tornáca (tábori lelkész) közbekiált: A koalíczió a leg­nagyobb szerencsétlenség Horvátországra, hazafias kötelessége meg­semmisíteni. Krajnovics a szerb nép kívánságairól beszél. Tornáca : Botrány, hogy ezen az országgyűlésen szerb népről beszélnek. Az elnöknek nem volna szabad ezt tűrnie ! Kraj­­novics : A koalíczió legfőbb sikere a horvátok és szerbek egysége és ez a testvéries egység Horvát­ország érdekében és Horvátország minden ellen­ségével szemben be fog válni. Novak azt fejtegeti, hogy Ferdinánd királylyá választásával Horvátország bizonyságát adta, hogy Magyarországtól független. A horvát bánok min­denkor függetlenek voltak Magyarországtól és csak a királynak voltak alárendelve. Időközben tanítók küldöttsége tisztelgett a ház elnökségénél és az egyes pártok vezéreinél, arra kérve őket, hogy Radics István indítványát vessék el; az indítvány szerint nem szabad a tanítói fizetések felemelésére szükséges összegeket a községek vállára hárítani, hanem az országos költségvetésből kell fedezni. Radics István az ülés folyamán kétórás be­szédben indokolta indítványát, melyre Amrus osztályfőnök holnap válaszol. A h­orvát-szerb koalíczió körében azt a hírt kolportálják, hogy a bán az országgyűlést a ta­nítók fizetésének rendezéséről szóló törvény el­intézése után hosszabb időre elnapolja. Ezután az országgyűlést feloszlatják és a koaliczió már megkezdi az új választásokra való előkészületeket. — A fogarasi mandátum. Serbán Miklós foga­­rasi képviselő megválasztatását a képviselőház előtt peticzióval támadták meg. A dologban kü­lönösen a választók megfélemlítése miatt elren­delték a vizsgálatot, s ennek vezetésével Lázár István gróf országgyűlési képviselőt bízták meg.­­ A horvát miniszter. A »Hrvatszka Szloboda« mai száma írja, hogy horvát miniszterré Dedovics György belovármegyei főispánt fogják kinevezni.­­ A fiumei kormányzó Budapesten, Fiuméból táviratozzák . Wickenburg István gróf fiumei kor­mányzó ma este Budapestre utazott, hogy a válasz­tásról és más politikai ügyekről jelentést tegyen a miniszterelnöknek. Tegnap éjjel Fiuméban Zanella Richard az autonóm­ párt kisebbségben maradt jelöltje a korzón beszédet mondott, melyben azt hangoztatta, hogy reá a fiumeiek, Vióra pedig az idegenek szavaztak. Ez a kijelentése nagy felhábo­rodást keltett, mert kijelentését a magyarokra vonatkoztatják.­­ Összeférhetetlenségi bejelentés. Széchenyi Emil gróf képviselő ellen, a­kinek összeférhetetlenségi ügyét a képviselőház összeférhetetlenségi állandó bizottsága holnap, pénteken délelőtt tárgyalja, hír szerint újabb összeférhetetlenségi bejelentést tesznek, mert Széchenyi Emil gróf igazgatósági tagja egy gazdasági gépgyár­­részvénytársaságnak, a­mely állami szubvencziót élvez. AZ ÚJSÁG. Előfizetési ára: a magyar korona országaiba, Ausztriába és az annektált tartományokba. Egy hónapra ..... 2 kor. 40 fill. Negyedévre ......... 7 kor. — fill. Félévre ................ 14 kor. — fill. Egész évre ......... 28 kor. — fill. Francziaország, Belgium, S­váj­cz, Spanyolország, Olaszország, Dánia, Skandinávia és a Balkán­államok területére: egy hónapra .......... 6 frank ( 6 korona) negyedévre ... .......... 18 » (18 » ) A német birodalom államainak területére: egy hónapra....... 4 márka ( 4 kor. 80 fill.) negyedévre ........ 12 » . (14 » 40 » ) Angliába és az angol gyarmatokba: egy hónapra ... - 5.— shilling ( 6 korona) negyedévre ......... 15.— » (18 » ) Oroszországba: egy hónapra 2.— rubel 40 köp. ( 6 korona)­­ negyedévre 7.— » 20 » (18 » ) Az Északamerikai Egyesült­ Államokba: egy hónapra 1.— dollár 20 cent ( 6 korona) negyedévre 3.— » 60 » (18 » ) . Az u­jonczjavaslat. — A képviselőház ülése. — Ma utoljára nehezedett rá a bankjavaslat a képviselőház napirendjére. Harmadszori ol­vasásban is megszavazták és ezzel 1917-ig igazán végképpen elintézték a javaslatot. Ezután az ujonczjavaslatokra került a sor. A szavazásra meglehetősen nagy szám­ban összegyűlt munkapártiak jórésze elpárol­gott a teremből, a­hol néhány szónok üres padok előtt tálalta föl bölcseségét, a­mely szemmel láthatóan még azt sem érdekelte, a­ki előadta. A néppárt két szónokot szállított: Leher- Tkoss Béla grófot és Huszár Károlyt, a kik a javaslatot érdektelen és vértelen fejtegetések után elfogadták. A gazdapárti Kovács Gyula, majd a Justh­­párti Ábrahám Dezső és Batthyány Tivadar gróf pedig a javaslat ellen szállott síkra unot­tan czammogó, gondolatoktól igazán meg nem sápasz­to­tt beszédekkel. Részletes tudósításunk itt következik . (Harmadik olvasás.) Náray Lajos elnök: Felolvastatja a bank­­javaslatot, a­melyet a Ház most már harmadik olvasásban is megszavaz. (Az ujonczlétszám.) Leher-Thass Béla gróf: A néppárt nevében a javaslatot elfogadja, mert a kormány újonc­­­követelése a rendes keretben mozog és államfen­­tartási eszközökről van szó. Reméli, hogy a kor­mány a megígért kilenczes bizottsági programmal nem fog úgy járni, mint a készfizetések felvételével. Huszár Károly : Elfogadja a javaslatot, mert a népre nézve is nagy kár volna a sorozást a meg­szokott időpontról későbbre tolni. A katonaságnál sokszor üldözik a katonákat a vallásuk miatt is. Például a zsidó újonczokat. Az altisztek garáz­dálkodásának is véget kell már vetni. A katonai öngyilkosok száma igen jelentékeny, ebben a rossz bánásmódnak nagy része van. A kétéves katonai szolgálat kapcsán kéri a honvédelmi minisztert, hogy a létszámot ne emeljék túlságosan. (Helyeslés a baloldalon.) Kovács Gyula : Az újonczok megszavazását, úgy Bécsben, mint a munkapárt részéről, már szinte kötelességnek tartják. Megszavaznak min­den katonai terhet, a­nélkül hogy a nemzet jogait előbbre juttatnák. Katonásdit játszanak azon a c­ímen, hogy ötven vagy száz esztendő múlva háború is kerekedhetik. Határozati javaslatot ad be, hogy a kormány a világbéke érdekében a többi államokkal való érintkezésre végre tegyen javas­latot. (Helyeslés.) Kérdi, mikor akarják a katonai perrendtartást tető alá hozni. Nem fogadja el a javaslatot. Ábrahám Dezső : Csodálja, hogy Huszár Ká­roly, a­ki néppárti, elfogadja e javaslatot. A mi hadseregünk nem császári, hanem néphadsereg, mert az általános katonakötelezettségen alapszik. A hadvezetőség kiveti a népre a száz meg száz milliót, a kormány pedig minden gondolkodás nélkül megszavaztatja a delegácziókkal. A had­seregnek nyelve, szelleme, szervezete nem magyar. A katonsaág zárt kasztot alkot s ott egyébről se beszélnek, mint a Dienstreglementról s ha ezt el­fogyasztották, akkor áttérnek a kutyára, a lóra és a nőre. Tallián Béla a delegáczióban azt mondta, hogy a hadsereg egysége nem engedi, hogy a ma­gyar nemzeti követeléseket megvalósítsák. Tallián Béla: Nem igy mondtam. Ábrahám Dezső: Tisza István gróf, mikor miniszterelnök volt, azt mondta, hogy a hadsereg kérdése felségjog, melyhez a nemzetnek semmi köze. (Felkiáltások jobbról: Rosszul emlékszik!) A törvényjavaslatot nem fogadja el. (Helyeslés a baloldalon.) Batthyány Tivadar gróf : A többség nem ér­deklődik az ujonezvita iránt. Tallián Béla felfogá­sát, hogy nem kell követelnünk a magyar szellem­nek a hadseregbe való bevitelét, mert majd ugyan­ezt megteszik az osztrák népek is s akkor vége lesz a hadsereg egységének és harczképességének, nagyon helytelennek tartja. Tallián Béla : Tévesen magyarázzák ! Holló Lajos : Vissza kell vonni. Batthyány Tivadar gróf ! A magyar szellem nem gyöngítené a hadsereget, hanem erősítené. Németországnak nincs egységes hadserege, mert összes hadsereje önálló hadseregekből áll s mégis legyőzte az egységes franczia hadsereget. Kérdi a többséget, mi van a kilenczes bizottsági pro­grammal ? Ő ugyan aránylag kevés súlyt helyez erre a programmra, de attól tart, hogy még ebből se lesz semmi, hanem ez a programm is a kész­fizetés sorsára jut. Pedig a választók a készfizetés miatt is szavaztak a munkapártra. Darvas Fülöp : Régi ráfogás. Batthyány Tivadar gróf : Kár volt fel nem állítani a junku­mot a kilenczes programm és a katonai terhek között, kár, hogy itt is Tisza gróf felfogása érvényesült. Tisza azt mondta, hogy a jogunkért való küzdelemben ne kapaszkodjunk a király palástjába. A dinasztia is folyamodott már az ország segítségéhez, például Mária Terézia ide­jében is. Kérdi a honvédelmi minisztert: mikor terjeszti elő a véderőjavaslatot s a magyar alkot­mánynak megfelelő lesz-e a katonai bűnvádi per­­rendtartás ? Figyelmezteti a kormányt, ne zsa­rolja ki az országot, mert majd annyian fognak kivándorolni, hogy a jelenlegi újonczlétszámot se lehet kiállítani. A javaslatot nem fogadja el. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Berzeviczy Albert elnök : A vita folytatását a holnapi ülésre halasztatja s az ülést bezárja.­ ­ Küzdelem az erőszakért. (Új bank­politika. A bírák és a perrendtartási reform.) Az Ellenzék a bankjavaslat vitáját meg­előzőleg napokon keresztül csörtette ócska fegy­vereit. Bizonyosra vette, hogy ettől a zajtól a kormány és pártja hamarosan türelmüket vesztik, rátörnek az ellenzékre, s ország­világ látni fogja, hogy a bankszabadalom meghosszabbítását csakugyan többségi erő­szakkal tudták biztosítani. A függetlenségi párt soraiból, elég érthető módon, mindjárt haditervet is ajánlottak : a házszabályok szi­gorítását. De hiába volt minden fenyegetőd­­zés, ellenzéki szövetkezés és küzködés, az erőszak nem jelentkezett. A házszabálymódosí­­tás ideája helyett a bomba­keresést dobták felszínre, a­mi azután az egész ellenzéki szö­vetséget megbontotta, önmaga ellen fordította. Most megint nagy fenyegetődzés hangzik fel a Ház baloldaláról : a véderő reformját fogják megakadályozni, a választójogi refor­mot követelik rendületlenül, vigyázzon a kor­mány, s ha élete kedves, egész arzenálját mozgósítsa. És a kabinet tagjai, a kormány­párt vezérkara, még most sem akar hallani semmiféle védekezésről. Az ülések idejének egy órával való esetleges meghosszabbítására se számít. A véderő­reformot nemcsak hogy erő­szakoskodás nélkül, de mondhatni, az ellen­zék önkéntes leszerelése mellett akarja tető alá juttatni. Nagyváradról új bankpolitika kezdemé­nyezését jelentik. A város törvényhatósága Karlaender Ede indítványára ma elhatározta, hogy negyven darab Osztrák-magyar Bank rész­vényt vásárol és hasonló akc­ióra szólítja fel a városokat, hogy ezáltal a közös­ bank veze­tésében a magyar városok befolyást nyerjenek. Az új sommás perrendtartás a pereket harmadfélezer koronáig a járásbíróság hatás­körébe utalta. A járásbírák létszámát tehát emelni fogják. Ez természetszerűleg sok át­helyezéssel is jár, mert hiszen a lehetőségig mindenüvé megfelelő munkaerőt kell állítani. (A Ház folyosóján.) Apponyi Albert grófot Amerikában villás­reggelin vendégéül látta Jósika Herczeg Imre, magyar vállalkozó. Jósika-Herczeg Imrét Buda­pesten sokan ismerik. Államvasuti segédfogalmazó volt, de otthagyta hivatalát, politikai pályára lépett s egyik kiváló tagja volt a haladópárt köré­nek. Annak idején Apponyiék lapjai mint dara­bontot szorgalmasan bélyegezték, de Apponyi gróf köztudomás szerint sokszor nem emlékszik pártja dolgaira. Ezt hívei is elismerik. Kossuth Ferencz lapja ma szintén junku­mot hirdet az általános választójogra és a véderő re­formjára nézve. — Az ellenzék — írja — résen áll, mikor a véderőreform a mai állapotnál is jobban kiterjeszti majd az általános védőkötelezettséget, ezzel együtt kell járnia a politikai jogok minél nagyobb mértékű kiszélesítésének is. A véradónak helyet az alkot.

Next