Az Ujság, 1911. július (9. évfolyam, 154-166. szám)
1911-07-01 / 154. szám
Szombat, 1911. julius 1. AZ ÚJSÁG- Egy kis zágrábi szájas népgyülésnek mi sem tulajdonítunk valami nagy jelentőséget, de úgy véljük, hogy a horvátoknak elég nagy étvágyuk van akkor is, ha mi magunk nem szolgálunk nekik közjogi apetitóriumokkal. BELFÖLD. A képviselőház illése. A képviselőház holnap délelőtt tíz órakor ülést tart. Az appropriációs törvényjavaslatot tárgyalja. Az ülés végén interpellációk lesznek. A bán, Tomasics Miklós horvát bán tegnap reggel Chavrak Levin osztályfőnök kíséretében Zágrábból Budapestre érkezett. Tegnap délelőtt a bán meglátogatta Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnököt, akivel két óra hosszat tanácskozott. Délután a horvát képviselőknek a Vadászkürt-szálló különtermében értekezletük volt. Ma délelőtt az értekezletet a bán elnöklésével folytatták. Az appropriáczióra vonatkozó törvényjavaslatot tárgyalták, ennek kapcsán azokat, amiket délelőtt a Ház ülésén Szejcusics Lázár ma elmondott. A harmadik egyetem, Pozsonyból jelentik: Brolly Tivadar polgármester értesítést kapott a közoktatási minisztériumból, hogy Zichy János gróf miniszter kedden, Julius 4-én Pozsonyba érkezik, hogy a harmadik egyetem czéljaira kiszemelt telkeket és épületeket megnézze. A hivatalos fogadás a miniszter kívánságára elmarad. Az appropriáczió. — A képviselőház ülése. — Ismét előkerült egy alkalom, a mikor minden képviselő a legkisebb szakértelem nélkül is bőségesen hozzászólhat mindenhez. Az appropriációt tárgyalják, azt a törvényjavaslatot, amely arra hatalmazza föl a kormányt, hogy élhessen is a már megszavazott költségvetéssel. Aki nem bízik a kormányban, az nem is adja meg neki a költségvetési fölhatalmazást. A bizalmatlanságot illik megokolni, az ellenzék pedig, amely a kormánytól megtagadja az appropriációt, nemcsak illendőségnek, hanem elmulaszthatatlan kötelességének is érzi, hogy mennél nagyobb terjedelemben okolja meg bizalmatlanságát. Annál is inkább szem előtt tartja ezt a kötelességét, mert ilyképpen oly hosszúra tudja növelni az appropriáció vitáját, hogy a véderő javaslatok tárgyalását hetekre is elodázhatja. A kormány iránt való bizalmatlanság megokolásába mindent be lehet gyömöszölni. Akinek kedve tartja, bátran összehordhat hetet-havat, összeszedheti a legbadarabb dolgokat, még elnöki rendreutasítás sem érheti érte. De azok az elszánt vitézek, akiknek az időfecsérlésnél és a vita elhúzásánál egyéb czéljuk nincsen, majd csak a következő üléseken vonulnak föl sűrű csatasorba. Egyelőre akadnak még oly szónokok is, akiknek nincs szükségük arra, hogy példának okáért a zulukafferek erotikus különlegességeiről, vagy a chilei salétrombányászatról szónokoljanak. A mai nap szónokai egyelőre még hozzánk közelebb levő kérdésekről tudtak beszélni, de bizonyos, hogy szűkszavúságra egyikük sem törekedett és a szószaporítástól csöppet sem húzódozott. Legkevesebbet az előadó beszélt. Hegedűs Lóránt természetesen elfogadásra ajánlotta a javaslatot. Előadótól nem is várhatni egyebet. Désy Zoltán azt okolta meg, hogy a Kossuth-pártnak a kormánynyal szemben való bizalmatlansága miféle forrásokból táplálkozik. Désy nem tartozik a kellemes szónokok közé. Hangja rikácsoló, és olykor mint valami elszánt merénylő tör a hallgatók dobhártyája ellen. Amit mond, azt már sokszor elmondta, nem egyszer jóval logikusabban és formásabban, mint ma. Nem tud letenni arról a szinte beteges szokásáról, hogy szerecsenmosdatást végezzen és mintaszerűének tüntesse föl a koalíció szörnyű pénzügyi gazdálkodását. A szónok spongyája a régi, érdes és olcsó maradt, a szenny, amelyet el akar távolítani, szintén a régi eltávolíthatatlan. Nem hiába ígérte meg Justh Gyula, hogy az appropriációs vita fiókvéderővita lesz. Az első ellenzéki szónok már hosszasan beszél a katonai javaslatokról és a Kossuth-párt nevében megfogadja, hogy a katonai javaslatokkal szemben minden törvényes és parlamentáris eszközzel küzdeni fognak. Ez a harsogó pátoszszal előadott fogadkozás azonban talán magában a szónokban sem keltett nagyobb hatást. Ide-oda ficzkándozó beszédének végén határozati javaslatot nyújtott be, amelyben a véderőreform elhalasztását követeli. Szerculics Lázár horvát képviselőnek horvát és magyar nyelven produkált semmitmondása után Holló Lajos került sorra, aki a Justh-pártnak a kormánynyal szemben fennálló bizalmatlanságát okolta meg. Beszédét szintén határozati javaslattal végezte, amelyben a katonai reformok tárgyalása előtt a választójogi reform sürgős beterjesztését követelte. Míg azonban ehhez eljutott, hosszú lére eresztett beszédet mondott, amelyben kellemetlen összevisszaságban váltakoztak az igazságok a ferdítésekkel, az okos megjegyzések a kalandos szofizmákkal, a helyes megfigyelések a vakság produktumaival. Az ülés végén, a holnapi napirend megállapítása előtt Polónyi Dezső tört borsot a többség orra alá, a Ház határozatképességének megállapítását kérve. Csak hetvenhárom képviselő volt jelen. Az elnök tíz perczre felfüggesztette az ülést. Közben a munkapárt a modern technika minden eszközével próbálta összetoborozni a határozatképességhez hiányzó huszonhét képviselőt. De sehogysem tudtak boldogulni. Hiába szólt a telefon, rohantak a biczikliző boyok, száguldtak az automobilok, a hiányzó képviselőket nem tudták előteremteni. Az ülést újra megnyitották, és a legnagyobb veszedelem felhője lógott a levegőben. De Polónyi Dezső megelégelte a kegyetlen tréfát. Nem kívánta ismét a határozatképesség konstatálását, úgy hogy a jövő ülés napirendjét meg lehetett állapítani. Részletes tudósításunk itt következik . (Jelentés, harmadik olvasás.) Berzeviczy Albert elnök : Bemutatja az iratokat ; jelenti, hogy Pejacsevics Tivadar gróf, Thaly Ferencz két-két havi, Konyovics Dávid, Issekutz Győző három-három heti szabadságot kértek. ( Helyeslés.) A Ház harmadik olvasásban is elfogadja a genfi egyezményre vonatkozó javaslatot. (Az appropriáczió.) Hegedűs Lóránt előadó a pénzügyi bizottság nevében elfogadásra ajánlja a javaslatot. A költségvetés szerint az állami rendes kiadások fedezhetők lesznek a rendes bevételekből, sőt ezekből valami még a beruházásokra is jut. A bevételek az ország belső forrásaiból származnak, kivévén egy 215.000 koronás tételt, melyet Kína fizet Magyarországnak évi hadi kárpótlásul. A javaslatban fölhatalmazást kér a kormány 160 millió értékű czimlet kibocsátására, de valószínű, hogy csak kisebb összeg erejéig fog ezzel a joggal élni. Az állami adósságok törlesztésére 10.330.600 koronát fordítanak. Fontos a javaslatban a szeszadó fölemeléséről szóló intézkedés. Ez már 1908-ban elhatározott dolog volt, az 1909. évi költségvetés már számításba is vette, de bár a Ház minden pártja sürgette, az osztrák viszonyok miatt a kormány mégse léptethette életbe. A gyümölcspálinka megadóztatásának reformja elodázhatatlan. A kincstár most a gyümölcspálinka után, hektoliterenként átlag 20 koronát kap, tehát a szeszadó egy hatodát. Már most mikor Ausztriába viszik a mi gyümölcspálinkánkat, nekünk meg kell térítenünk az osztrák szeszadóhoz képest való különbözetét, vagyis minden hektoliter után 70 koronát fizetünk az osztrák kincstárnak. Az ország sürgős szükségleteire való tekintettel kéri a javaslat mielőbb való elfogadását. (Kossuth-párt, horvátok, függetlenségi párt.) Désy Zoltán : Az előirányzat nem veszi figyelembe a dohány drágítása, a bélyeg- és illetéktörvények revíziója folytán előálló jövedelemtöbbletet. Múzsa Gyula : Egy miniszter sincs itt. Hegedűs Lóránt előadó : A főrendiházban vannak ! Héderváry Lehel: Tizen vannak a túlsó oldalon háromszáz közül! Désy Zoltán : Ami emelkedés az állami jövedelmekben mutatkozik, az a természetes fejlődés eredménye, abban semmi része nincs a kormány pénzügyi politikájának. Azt az okoskodást, hogy szükséges és hasznos kiadásokra pénzünk ne lehetne, nem fogadja el. 174 millióval emeltük a rendes és rendkívüli kiadásokat és csak 7 millióval az új bevételt. Elismeri, hogy az állam pénzügyei egészséges képet mutatnak, de ha ez így van, akkor el kell ismerni azt is, hogy a koalíció mégse tette annyira tönkre az államkasszát, mint ahogy a kormány részéről hangoztatták. (Öt perc a szünet után.) A költségvetési törvény reformját csak a parlamentáris ellenőrzés épségben tartásával szabad keresztülvinni. Elfogadja a többségi elvet, csak egy biztosítékot kér, azt, hogy költségvetés nélkül senki egy percig se kormányozhasson. Az obstrukciók, amelyek tizenöt év óta léptennyomon ex-lexbe kergetik az országot, mindig abból keletkeztek, hogy a nemzet és király köztnem lehetett az érzelmi és politikai összhangot helyreállítani. Ez a mostani kormánynak is csak ideig-óráig sikerülhet, a nemzet érdekeinek föláldozásával. A katonai javaslatokkal szemben a Kossuth-párt minden törvényes és parlamentáris eszközzel küzdeni fog s annak érvényre emelkedését megakadályozza. Hock János : Amen ! Úgy legyen ! Désy Zoltán: Határozati javaslatot nyújt be a véderőreformnak elhalasztása iránt; akkor tárgyalják ezt, mikor a nemzet jogainak érvényesítésével a korona és az ország közt a harmóniát megteremteni sikerül. (Élénk éljenzés és helyeslés a baloldalon.) Szekulics Lázár a horvát képviselők nevében szólal fel. Azokat a sérelmeket ismerteti, amelyeknek orvoslását a horvátok a kormánytól remélik. Ezek közt van az is, hogy a horvátországi közös hatóságoknak a horvát legyen a hivatalos nyelvük s a horvát honvédség körében a horvát nyelv jobban érvényesüljön. A horvátok egyébként hívei a Magyarországgal való uniónak s Szent István koronája alatt akarják boldogulásukat keresni. A javaslatot elfogadja. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Holló Lajos: A kormány pénzügyi politikája a terhek emelésében merül ki, amivel szemben az ország gazdasági gyarapodását semmivel sem erősíti. Adóreformjai éppen a nemzet nagy tömegeit, a szegényebb néposztályokat nyomják legerősebben a fogyasztási cikkek megdrágításával, ahelyett, hogy az egyenes adók terén keresnék az államkincstár szükségleteinek kielégítését. A szellem, mely a kormány politikai rendszerét jellemzi, a régi párturalom szelleme és ez a közigazgatástól kezdve a törvénykezésig mindenen uralkodik. A katonai terhek mértéktelen emelése a nemzeti követelések kielégítése nélkül szintén a régi szabadelvű párt hagyománya. Az a lelki elaléltság és elkedvetlenedés, mely most erőt vett az országon, ne tegye elbizakodottá a kormányt. A történelem is bizonyítja, hogy ilyen depressziók után annál nagyobb erővel tör ki a nemzet életereje. A parlament gyönge, azért kell az általános választójog, amihez a király is hozzákötötte magát. A véderőreformról csak a választói jog reformja után lehet szó. Határozati javaslatot nyújt be a választójogi reformnak még a katonai javaslatok előtt való letárgyaltatása iránt. A javaslatot nem fogadja el. (Zajos helyeslés a baloldalon.) Berzeviczy Albert elnök a vita folytatásának holnapra halasztását indítványozza. (Zaj a baloldalon../ )